Forrás: madmaxer / 123RF Stock Photo

„9 jóárasított, piszok izgalmas, de szörnyen veszélyes befektetés” címmel írtunk cikket január 5-én, amelyben olyan befektetéseket soroltunk fel, amelyek sok éves mélyponton vagy egy nagy zuhanás után vannak, de láttunk esélyt rá, hogy valamikor feltámadnak. Az akkori nyersanyagpiaci tendenciák miatt ezek jelentős része kapcsolódott valamilyen módon a nyersanyagpiacokhoz.

Azóta a nyersanyagok magukhoz tértek, és az azokhoz kapcsolódó részvénypiacok, devizák is, ennek következtében az említett kilenc befektetés jelentős része piszok jövedelmezőnek bizonyult. Ha a nyersanyagok szenvedése még tovább tartott volna, a mi történetünk is szomorúbb lett volna.

1. Aranybányák: +138 százalék

Az aranybányák voltak az utóbbi hónapok egyik legjobb befektetése, majdnem két és félszeresére emelkedett az árfolyamuk átlagosan az utóbbi fél évben. (Részletes adatok a cikk végén.) Előzőleg azonban több mint 12 éves mélypontra estek, így nagy merészség kellett, hogy valaki hozzájuk nyúljon. A kockázatot és a hozamot növeli, hogy arany áremelkedését általában többszörösen képezik le, tehát egy százaléknyi aranyár-emelkedés több százaléknyi bányarészvény-emelkedést eredményez, de ugyanez lefelé is igaz lehet, ha az arany esik.

2. Ezüstbányák: +161 százalék

Sok minden igaz az ezüstre, ami az aranyra, de egyrészt kissé ipari fém is, másrészt más fémek kitermelésének melléktermékeként is gyakran előkerül. Az árfolyama korábban lemaradt az aranytól is, nagyobbat esett annál, de most belehúzott, és rendszeresen túlteljesíti azt. Nem csoda, hogy az ezüstbánya-részvények indexe is jobban felment, mint az aranybányáké.

3. Kínai részvények: –8 százalék

A kínai részvénypiac leginkább sehová sem ment az utóbbi fél évben, kissé süllyedt a Shanghai Composite index, most 3000 pont körül van. Nem is ezen a szinten tűnt érdekesnek, hanem még lejjebb. Pontosan ezt írtuk annak idején: „Így itt még valószínűleg nem vennénk belőle, de ha visszaesne a 2014 eleji 2000-2100 pont közötti értékekre, és a kínai gazdaságban sem történik nagy tragédia, biztosan megfontolnánk.”

4. Brazil index, dollárban: +42 százalék

A brazil piacot, legyen az részvény vagy deviza, annyira szétbombázták már tavaly év végén, hogy valószínűsíthető volt egy komolyabb felpattanás. Ez tegnapig 22 százalékot jelentett a Bovespa indexben, amihez azonban még a brazil reál 20 százalékos erősödése is hozzájön. (A dollárhoz képest, az euróhoz vagy forinthoz képest pár százalékkal kevesebb, mert kissé gyengült a dollár.)

5. Orosz részvénypiac dollárban: +24 százalék

Hasonló a helyzet az orosz részvényekkel, az index rubelben is emelkedett, a rubel is visszajött kissé a korábbi mély gödörből, a kettő együtt mintegy 24 százalék. (A dollárban számolt RTSI index ennyivel ment fel.)

6. Német energiakonszernek: +18 százalék

A német erőműgigászokat az atomerőművek leállítása, a szénerőművek háttérbe szorítása egyaránt sújtotta, de ennek már bőven volt idejük beépülni az árakba. Várható volt, hogy egyszer minden rossz véget ér, és kijönnek a gödörből, bár nem lehetett tudni, mikor. Végül az utóbbi fél évben rendesen felfelé ment az árfolyamuk, miközben a német DAX index esett.

7. USA szénbányák: +94 százalék

Megint energia és nyersanyag, az USA szénbányái is a világ legutáltabb befektetései közé tartoztak mostanában, több csődbe is ment közülük. Soros György is belevett, bár lehet, hogy nem járt jól. (Az Alapblog is boncolgatta nemrég a kérdést.)

Az említett amerikai szénbánya-indexxel még az a baj, hogy Európában nem találtunk rá ETF-et vagy certifikátot, az USA-ban megvenni pedig, magánbefektetőnek legalábbis, macerásabb és rosszabb az adózási környezet.

8. USA biotechnológia: –15 százalék

Nem, még úgy látszik, nem eléggé omlott össze az USA biotechnológiai iparága ahhoz, hogy újra felfelé mehessen, az idén is inkább szenved. Pedig sokan a jövő nagyon fontos ágazatának tartják.

9. Magyar filléres részvények: +23 százalék

Nem fejtettük ki elég pontosan annak idején, mely magyar filléres papírokban lehet bízni és melyben nem, de kettőt említettünk, a Synergont és az Opimust. Az utóbbi azóta két és félszeresére drágult. A Synergont azonban valószínűleg említeni is hiba volt, a cég tavaly 90 százalékát veszítette el saját tőkéjének, kivezették a tőzsdéről is. Nem csodálkoznánk, ha a részvény értéke valójában nulla lenne, hát ezzel számoltunk.