Hirdetés
Hirdetés

Ha majd tényleg jön a Digi – árháború várható a magyar mobilpiacon?

2017. június 01., 08:55

A Magyar Telekom menedzsmentje a 2017. évi eredmények után is stabilan 25 forintos osztalékot jelez előre, a kockázatok miatt egyelőre nem számolnak az osztalék emelésével. Az egyik ilyen kockázat az, ha jön a negyedik mobilszolgáltató, és árakkal akar majd versenyezni. Már most élesedik az árverseny feltehetően emiatt.

László Linda, a Magyar Telekom Befektetői kapcsolatok osztályvezetője a Budapesti Értéktőzsde és a Privátbankár.hu közös rendezvényén, a BÉT Akadémia - Professzionális Befektetői Fórumon.
László Linda, a Magyar Telekom Befektetői kapcsolatok osztályvezetője a Budapesti Értéktőzsde és a Privátbankár.hu közös rendezvényén, a BÉT Akadémia - Professzionális Befektetői Fórumon.

A jövedelmezőségre is hathat az árverseny

Ez a változás, az erősödő árverseny előbb-utóbb a szolgáltatók jövedelmezőségében is megmutatkozhat, mondta el László Linda, a Magyar Telekom Befektetői kapcsolatok osztályvezetője a Budapesti Értéktőzsde és a Privátbankár.hu közös rendezvényén, a BÉT Akadémia - Professzionális Befektetői Fórumon.

Negyedik szereplőnek érkezik majd a Digi, bár hogy mikor indul el, egyelőre nem tudni biztosan, egymásnak ellentmondó információk vannak a piacon, lehet, hogy ősszel, lehet, hogy 2018-ban vagy még később. Az biztos, hogy készülnek: bázisállomásokat, üzleteket építenek. Ugyanakkor a frekvencia szűkössége miatt várhatóan minőségi korlátai lesznek a Diginek, hiszen a meglévő frekvenciakészletükkel nem lehet olyan minőségű, hang- és adatátvitelre is alkalmas országos lefedettséget elérni, mint amilyet 20-30 MHz frekvenciával. Valamikor azonban a 700 megahertzes frekvenciasáv tendereztetése vagy aukcióztatása is várható, ami változtathat ezen a felálláson.

Hirdetés

A Magyar Telekom első negyedéves eredményei az erős ügyfélszerzési és megtartási törekvéseiket tükrözik. A fokozott marketingtevékenységen és magasabb készüléktámogatáson keresztül előtérbe helyeztük ügyfélbázisunk bővítését, valamint meglévő ügyfeleink megtartását, így több mint öt éve nem volt ilyen alacsony a mobil-lemorzsolódás és a vezetékes előfizetőszámok is jól alakultak – mondta el László Linda. Az ezzel kapcsolatos költségek rövidtávon kismértékben kedvezőtlenül hatottak a bruttó fedezetre, amely az első negyedéves EBITDA-mutató alakulásán is látszik.

László Linda, a Magyar Telekom Befektetői kapcsolatok osztályvezetője a Budapesti Értéktőzsde és a Privátbankár.hu közös rendezvényén, a BÉT Akadémia - Professzionális Befektetői Fórumon.
László Linda, a Magyar Telekom Befektetői kapcsolatok osztályvezetője a Budapesti Értéktőzsde és a Privátbankár.hu közös rendezvényén, a BÉT Akadémia - Professzionális Befektetői Fórumon.

Nem lesz drámai hatása a roamingdíjak eltörlésének

A roamingdíjak június 15-től történő eltörlésének  várhatóan nem lesz drámai hatása a bevételekre és a jövedelmezőségre, 1-2 milliárd forint kieséssel számolnak, hisz már amúgy is évek óta csökkentették a roamingdíjakat. A mobilszámok regisztrációs kötelezettsége is okozhat némi lemorzsolódást, de várhatóan főleg az amúgy is inaktív ügyfelek lesznek azok, akik nem regisztrálnak.

Az első negyedévi EBITDA 16,5%-os csökkenését elsősorban a 2016. első negyedévi eredményeket javító egyszeri (az Origo és az Infopark G épület eladásából származó) profittételek hiánya okozta.

A szabad cash flow-ra kitűzött 55 milliárd forintos célt várhatóan tudják majd tartani.

Tartják az osztalékot

A cég osztalékpolitikája 30-40 százalékos eladósodottságot céloz meg, ez a mutató nemrég süllyedt ismét 40 százalék alá. Sok kritika hangzott el azzal kapcsolatban, amiért a cég nem emelte osztalékát, ennek oka a sok bizonytalanság, potenciális kockázat volt. A társaság úgy számol, hogy 2017 után is 25 forintos osztalékot tud majd kifizetni, így elkerülve az osztalék esetleges ingadozását.

Mitől indult be a magyarországi mobilpiacon az árverseny?

Úgy tűnik, hogy mindenki készül a Digi megjelenésére, és igyekszik minél kedvezőbb pozícióból várni az új szereplőt. Így a még meg sem jelent szereplő máris komolyan befolyásolja a piacot.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Hány évig kell gürizni egy átlagos lakásért?

Hány évig kell gürizni egy átlagos lakásért?

Egy friss elemzés arra kereste a választ, hogy az egyes megyékre jellemző nettó átlagfizetések alapján hány havi keresetre van szükség egy átlagos 100 négyzetméteres családi ház vagy egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Hiába a fővárosban a legmagasabb a nettó fizetés, mégis itt kell a legtöbbet dolgozni egy 50 négyzetméteres lakásért: 113 havi, azaz közel 10 évi fizetés kell hozzá.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szeretné, hogy elmélyítsék az Európai Unió integrációját?