Az új EUR/HUF árfolyamrekord ma délelőtt 328,95, soha nem volt még ennyire gyenge a forint. Meddig eshet még, miért esik ennyire? – tették fel a kérdést a Concorde Értékpapír Zrt. sajtóreggelijén. Samu János elemzési vezető szerint a világ nagy fejlődő piaci devizái között a forint harmadik legrosszabb teljesítményt nyújtotta, szinte napok alatt értékelődött le 3-4 százalékot.
Ezt lehet a kereskedelmi háború veszélyeivel is magyarázni, de ugyanez a cseh koronára is igaz lehetne, amely azonban inkább erősödött. Most óriási a különbség Magyarország fundamentumaiban a 10 évvel ezelőtti állapothoz képest, például az adósságban, devizatartalékban, az államadósság is stabilizálódott, a gazdasági növekedés is jó.
Probléma a hazai monetáris politika, amely változatlan, miközben óriásit változott a tőkepiaci hangulat az utóbbi hónapokban. Korábban évekig kellemes környezetben, alacsony kamatokkal éltünk.
Kihátrálni?
A változásokkal szemben legtovább talán az MNB tart ki. Romániában, Csehországban most is emeltek kamatot, a lengyelek ugyan nem, de náluk magasabb a kamatszint. Az MNB szerette volna elkerülni a forint felértékelődését a tőkebeáramlás miatt, és mintha ebből még nem tudná, hogyan lehetne kihátrálni.
A legutóbbi MNB-jegyzőkönyvben volt ugyan egy szövegezésbeli változás, de úgy látszik, ez nem győzte meg a piacokat. Az MNB ingerküszöbét a jelek szerint még nem érte el teljesen a forint gyengülése, bár lehet, hogy most már nagyon keresik a megoldást.
Elfogyhat a türelem
|
| Samu János |
A forintárfolyam csak egy az inflációt meghatározó számos körülmény közül. A forint még sohasem volt 330-nál, a lakosság és a vállalatok eddig türelmesek voltak, de ennél a szintnél elfogyhat a türelem és hirtelen meglódulhatnak az árak.
Vagyis az inflációs várakozások és az infláció egyaránt megugorhatnak. Szerencsés körülmények, mint a feltörekvő piaci hangulat javulása a forintnál is pozitív változást hozhat, de ez nem túl valószínű.
Rezsimváltás kellhet
Egy tartósan 330 forint körüli árfolyam egy év múlva akár évi négy százalékos inflációt is eredményezhet Samu szerint. Ez már a jegybanki inflációs célkitűzéssel sincs igazán összhangban, és más reálkamatszintet tehet szükségessé az MNB részéről.
Eddig a jelentős tőkebeáramlás ellen kellett küzdeni Kelet-Közép-Európában, arra volt optimalizálva az eszközrendszer. Most rezsimváltásra lehet szükség. Az első lépések között lehetne a jegybanki kommunikáció változása.
A minikamat visszavág
Jelenleg nagyon olcsó a forintot shortolni a dollárral szemben (forintgyengülésre játszani). A forint elleni spekuláció költsége a rövid kamatszint, ez jelenleg alacsony, ezt a bankközi kamatot az MNB erősen befolyásolja. Bár az elmúlt hónapokban ez kissé emelkedett, illetve legalábbis megállt a kamatesés egyes jegybanki tendereken.
Lényegi lépés azonban még nem történt. A bankközi kamatfolyosó változtatásával, változatlan alapkamat mellett a jegybank könnyen tudná a rövid kamatokat emelni és ezzel a forint elleni spekulációt nehezíteni, de ez egyes Bubor-hoz kötött hitelek kamatára is visszahatna.
Török mumus
Külföldön paradigmaváltás van, a befektetők nagyobb kockázati felárat kérnek a feltörekvő piacokon. A török jegybank például 5,5 százalékpontos reálkamattal próbálja a lírát szinten tartani. (A török líra helyzete persze nagyon más, mint a forinté.) Sok függ tehát a nemzetközi hangulattól.
Ugyanakkor az alacsony kamat nagyon kedvező a gazdasági növekedés szempontjából, ezért a kamatok túlzott növelése sem lenne szerencsés.
Tízből tízszer rosszul járnak
Kinek jó a kereskedelmi háború? – tette fel a kérdést Jaksity György alapító elnök. A gazdaságtörténet azt mutatja, hogy senkinek, tízből tízszer rosszul szoktak kijönni belőle az összes résztvevők. Időről időre mégis politikai vagy gazdasági szükségszerűségből előadódnak ilyen helyzetek.
Sokszor az ilyen konfliktusokból kialakul egy új, előnyösebb egyensúly, ez magyarázhatja a washingtoni politikusok cselekvéseit is. Elsősorban Amerika van abban a helyzetben, hogy diktálhasson. De ha a kereskedelmi mérlege javulna is, az sem garancia arra, hogy ettől nőne, javulna az USA gazdasága, a versenyképesség, nincs erre semmi garancia.
Arcvesztéses küzdelem
Az amerikai munkanélküliség minimumszinten van, inkább az ebből adódó infláció kezelése lehet a probléma. Ennek megfelelően a Fed tankönyvekben előírt módon reagál, kamatot emel, csökkenti mérlegét.
Valószínűleg annak a reményében vágtak bele a kereskedelmi harcba, hogy valamilyen előnyöket ki tudjanak erőszakolni. Mintha már az amerikai fél is megijedt volna a kereskedelmi háború eszkalálódásától. Valakinek fel kéne vállalni azt az arcvesztést, hogy visszalép.
A legújabb vesztes
Milyen megoldás lehet, amely senki számára nem jár negatív gazdasági hatásokkal? A kereskedelmi passzívum a tőke és az áruforgalom egyenlegének is köszönhető. Egy szerencsésebb megoldás lenne a belföldi beruházások növelése, ezzel csökkenhetne a kereskedelmi passzívum. De ez nem egy valószínű forgatókönyv.
A jelenlegi állapot akár évekig is eltarthat, de ez nem valószínű, mert egyre több érdeksérelem következne be minden oldalon. A kereskedelmi háború legutóbbi áldozata a Harley Davidson, amely külföldre telepíti gyártását, ez jól jelzi, hogy mindegyik fél rosszul jár ezzel a folyamattal.
Magyarországra is begyűrűzhet
A hatások lassan végigvonulnak minden gazdaságon, a vámokkal tarkított komoly és hosszú kereskedelmi háború rendkívül negatívan hatna a tőkepiacokra. A piacok már most is idegesek, a rossz hírek erős hatással vannak a tőzsdékre – hangzott el. A német autóiparon keresztül ezt Magyarország is megérezné.
Mikor jön a következő válság? Valóban nyakunkon van, ahogy sokan állítják, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is? Jaksity György szerint ez a fellendülés is törvényszerűen véget fog érni, annak ellenére, hogy a legkevésbé robusztusak közé tartozik. Hogy ez mikor történik, azt nagyon nehéz meghatározni. “2006-2007-ben úgy tűnt, túl korán kongattuk a vészharangot. Aztán kiderült, hogy mégsem” – mondta az elnök.
Kisebb most az őrület
Most is hasonló szakaszban vagyunk, a ciklus zárószakaszában, Tavaly még kiváló hozamokat lehetett elérni a részvénypiacon, ez az év már sokkal nehézkesebb. A tőzsde rendszerint 10-12 hónappal megelőzi a gazdaságban bekövetkező változásokat, ennek alapján 2019 vége felé elképzelhető egy recesszió, ha a mostani tőzsdei hangulat előre jelzi.
Az előző válságot az eladósodottság és a rossz hitelek jóként való csomagolása váltotta ki, most ekkora egyensúlytalanságot nem könnyű azonosítani. Az előző válság segített az eladósodottság lebontásában, például a magyar bankrendszerben is. “Nem tudott az őrület újra felépülni” – mondta az elnök.
Indonéziától az OTP-ig
A világban azonban magas az eladósodottság, a szerény növekedés mellé ugyanis nagyon nagy hitelnövekedés járult. Egyre nagyobb eladósodás egyre kisebb eredményre, azaqz növekedésre vezet a gazdaságban.
|
| Jaksity György |
Nehéz megmondani, mi mit vált ki, de a kereskedelmi háború is vezethet a következő válság kitöréséhez. Az 1997-es ázsiai válságot, ami az orosz válsághoz is elvezetett, például egy ismeretlen indonéziai taxitársaság kötvénycsődje indította meg.
Itt a medvepiac
A fejlődő piacok már válságban vannak, a fejlődő piaci index dollárban 19 százalékot esett az idén, 20 százaléknál kezdődik a medvepiac. A Fed kamatemelése és a dollár erősödése nyomás alá helyezte ezeket az országokat, ahol az adósság 80 százaléka dollárban denominált.
A Concorde Értékpapír alapkezelője, az Accorde Alapkezelő szakemberei úgy vélik, hogy szűkebb régiónk makrogazdasági szempontból nagyon jól teljesít, így az itteni részvénypiacok esése túlzott. Ezért régiós részvényalap indításán gondolkodnak.
A Fed a gyilkos
Nemrég, 2016 elején volt egy hasonló feltörekvő piaci esés, akkor azt az állította meg, hogy a Fed egy évre leállította a kamatemelést. Az expanziók nem öregkorukban halnak meg, a Fed szokta kinyírni őket – mondták el a portfólió-menedzserek.
Ezt a filmet mintha már láttuk volna, a forgatókönyv most is hasonló: 1997-ben az amerikai tőzsde alig esett, miközben ázsiai tőzsdék indexei a töredékükre zuhantak – hangzott el. Most is jól tartják magukat az amerikai indexek.
Nesze, Brexit, fogd meg jól
Ami Európát illeti, a Brexit állandó téma, de lényegében nem történik semmi. Valódi tárgyalások nem folynak, nincsenek engedmények, a nagy semmit rágják folyamatosan. Bármit is mondanak az európai politikusok, könyörtelenül meg kell büntetniük a kilépő országot, hogy mások ne követhessék a példát. Lássa mindenki, hogy ezzel rosszul jár.
Csak ragaszkodni kell a négy szabadságelv szétválaszthatatlanságához (áruk, tőke, szolgáltatások, munkaerő szakad áramlása – a szerk.). Amit a britek szeretnének felrúgni, amikor a munkaerő szabad áramlását korlátozni akarják, a többinek a szabadságát pedig élvezni szeretnék (“cherry picking”, kimazsolázás).
Kilépnek, majd belépnek?
Ez az utolsó utáni pillanatig is folytatódhat. A végén lehet, hogy egy technikai értelemben vett, korlátozott kilépésről meg fognak állapodni. Az EU-val való tényleges és komoly szakítás nem valószínű.
A Brexit-pártiak és ellenzők aránya a szavazás óta is nagyjából változatlan. Akik annak idején megszavazták, még nem érzik ennek a tényleges, gazdasági fájdalmát, addig nem lehet korrekciós népszavazást kiírni. A jövőben azonban ez bekövetkezhet, akár évekkel a kilépés bekövetkezte után.
Concordeblog.hu néven tíz szerzővel és négy rovattal elindult a Concorde Értékpapír új blogja, amely nem annyira a befektetési lehetőségekről, mint inkább a körülöttünk levő világ nagy kérdéseiről szól majd.
Anne Carson kanadai költő és író kapta a 2026-os irodalmi Nobel-díjat – jelentette be csütörtökön az elismerést megítélő svéd bizottság. 
