Ma hajnalban az ázsiai kereskedésben állítólag több mint mínusz hat százalékos zuhanásban is volt a török líra, ami azonban az európai piacok nyitására sokat szelídült. A délelőtt folyamán 2,2-2,6 százalékos mínuszban járt az euróhoz és a dollárhoz képest (délben 4,3450, illetve 3,6990 volt az árfolyam). A hajnali extrém értékek több forrás szerint részben technikai okok, a minimális forgalom (alacsony likviditás) számlájára írhatók, volt, aki egyenesen „flash crash”-nak nevezte.
A zuhanás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a török hatóságok letartóztatták gülenizmus vádjával az USA követségének egyik dolgozóját. Erre az USA felfüggesztette a vízumkérelmek kiadását, amire a török fél ugyanilyen lépéssel válaszolt.
Csak az utolsó csepp?
Ez azonban vélhetően csak a felszín, a gyújtószikra lehetett. Ez abból is látszik, hogy a török líra már a múlt héten is történelmi mélységekbe süllyedt az euróval szemben, gyengülése vagy egy hete folyamatos. Ennek a tartósan magas infláción kívül sok más oka lehet, a politikai bizonytalanság, az ország gazdasága. A deviza elméletileg eddig is alulértékeltnek számított (a forinttal együtt), de attól még ez lehet tartós folyamat.
Ami a politikát illeti, Törökország viszonya már régen folyamatosan romlik a NATO-val, amelynek egyébként tagja. Az USA-val főleg azért, mert az amerikaiak támogatják a szíriai kurdokat, a törököknek pedig nem tetszik a kurdok megerősödése, mert a saját területükön élő kurdok függetlenségi törekvéseitől tartanak.
NATO-tag a NATO-tagnak szemét
Németországgal is sorozatosak a súrlódások, a törökök német állampolgárok sorát tartóztatták le. A németek pedig többek között rendszeresen bírálják Erdogan diktatórikus módszereit és korlátozni próbálják a németországi törökök körében végzett török propagandatevékenységet. A helyzet már idáig fajult, hogy a NATO keretében végzett közel-keleti német felderítő tevékenységhez szükséges légibázist a nem NATO-tag Jordániába költöztetik.
A kurdok a vörös posztó
Az amúgy is problémákkal terhes török politikai helyzeten nagyot rontott a tavaly nyári puccskísérlet és az azt követő tömeges tisztogatások. Törökország Szíria, Irak szomszédjaként, Irán közelben, a közel-keleti menekültek egyik fő útvonalán egyébként sincs irigylésre méltó helyzetben. A nemrég tartott észak-iraki kurd népszavazás Törökországot arra késztette, hogy csapatmozgásokat és verbális fenyegetések tömkelegét indítsa el Kurdisztán függetlenné válása esetére.
Ami a gazdaságot illeti, az infláció tartósan magas, ez a devizagyengülés egyik fő okozója. A szeptemberi adat 11,2 százalék volt, az év végére sokan már 11,5 százalékot prognosztizálnak. Eközben a központi bank egy ideje vonakodik kamatot emelni, lehet, hogy Erdogan elnök nyomására.
Meddig marad a kamat?
Bár egy „késői likviditási ablak” nevű hitelfajta kamatát korábban emelték, így az egy ideje 12,25 százalék, az alapkamatnak számító egy hetes repó tavaly november óta 8,00 százalék, az overnight kamat pedig évek óta 7,25 százalék éves szinten. (Még 2002-ben volt 57 százalékos overnight-kamat is.) A tíz éves török állampapírok hozama ma 10,80 százalékról 11,07 százalékra ugrott.
A 11,2 százalék inflációval összevetve az euró török lírában az utóbbi egy évben 28 százalékkal emelkedett, dollárban pedig 22 százalékkal ment fel. A deviza tehát elveszítette értékének körülbelül negyedét, jóval többet, mint amennyit az infláció magyaráz. Kicsit hosszabb távon, öt év alatt a dollár majdnem pont duplájára emelkedett, az euró 87 százalékkal drágult. Az utóbbi egy évben csak az egyiptomi font teljesített rosszabbul a fontosabb devizák közül.
Az állam beszáll
A jegybank korábbi hírek szerint azzal a dilemmával küzd, hogy ha hagyja leértékelődni a lírát, akkor az a devizaadósoknak – és nem mellesleg a nekik hitelező bankoknak – rossz, az exportot viszont segíti. Ha viszont erősíti a devizát, akkor a devizaadósok helyzete javul, de az exportőrök esélyei romlanak.
Úgy tűnik, az utóbbi időben az állam ezt a dilemmát a költségvetésből finanszírozott gazdaságfejlesztési és hitelgarancia-programokkal igyekszik enyhíteni, államilag támogatja a gazdaságot (vagy legalábbis annak politikailag megbízhatónak tartott részét).
A Fed közbeszólt
A tőzsde eközben nem bünteti túlságosan a török vezetést, a BIST 100 isztambuli index az utóbbi egy évben – még a mai 3,6 százalékos esés előtt – 30 százalékkal ment fel. Ennek nagy része azonban a devizaárfolyamok miatti olcsóbbodás következménye. Az euróban számolt DJ Turkey Titans 20 (TR20E) index például év/év alapon csak egy százalékkal ment feljebb tegnapig, ma pedig 5,7 százalékot esett, így már az egy évvel ezelőtti szint alatt van.
A líra az utóbbi időben tapasztalható gyengélkedését azzal is összefüggésbe hozzák, hogy egyre biztosabbá válik a Fed kamatemelési sorozatának folytatása. Márpedig ez a törököknek nem jó, az országban sok a dollárhitel. A dollárkamatok emelkedésétől már egy ideje féltik a feltörekvő országokat, azok között is az egyik legsebezhetőbbnek Törökországot tartják.
Nehéz az ikerdeficit
A Bloomberg által megszólaltatott intézményi befektetők a Törökországtól elvárt kockázati prémium növekedéséről beszéltek, valamint arról is, hogy az ország megítélése nem mindig racionális, hanem sokak számára érzelmi kérdés is. A befektetők egyikük szerint ezzel mondanak véleményt arról, hogy Törökország távolodik a nyugati világtól.
A török gazdaságot úgynevezett ikerdeficit sújtja, ami a múltban sokszor vezetett országok fizetésképtelenségéhez. Az ikerdeficit azt jelenti, hogy az állam is túlköltekezik – nagy az államháztartás hiánya –, és az ország is többet importál, mint exportál – azaz nagy a fizetési mérleg hiánya. Így nagyon ki van téve a nemzetközi tőkemozgásoknak, kamatoknak, árfolyamoknak.
Begyűrűzik máshova?
A hozamra éhes nemzetközi tőke ugyanakkor megtalálhatja az országot, főleg ha a politikai bizonytalanság mérséklődik – írja a Bloomberg másik cikke. A török részvénypiac a feltörekvő piacok között is az egyik legolcsóbb. Az országban, ahol a népesség növekszik, a gazdasági növekedés tartósan magas.
Adódik a kérdés, hogy a török eszközök gyengülése nem gyűrűzik-e be más feltörekvő országok piacára? Térségünkben egyelőre úgy látszik, nem, a forint és a cseh korona minimális mértékben gyengült, a lengyel és a román pénz viszont százalékban elhanyagolhatóan erősödött ma. A törökkel inkább összevethető orosz, dél-afrikai, brazil pénzek viszont fél százalék körüli mértékben gyengülnek. Legalábbis az oroszoknál ennek azonban a Brent típusú olaj árának mai süllyedése is lehet az oka.
2006-ban is volt pánik
A Zerohedge emlékeztet arra, hogy a feltörekvő országok – köztük hazánk – devizái már hetek óta gyengülnek. A Fed kamatemelése nemcsak Törökországnak, hanem más feltörekvő, sőt fejlett országoknak is okozhat fejtörést. Megemlítik, hogy 2006-ban, az akkori válság előtti, nagyon jó tőkepiaci környezetben is tudott hetek alatt 25 százalékot esni a feltörekvő piaci részvényindex, volt egy kis minipánik.
Ha a befektetők elkezdenek menekülni a feltörekvő piaci eszközökből, az a fejlett piacokon is felfordulást okozhat, a volatilitás megugorhat – írták.
Frissítés: Hétfő kora délután jött a hír, hogy az amerikai követség egy másik munkatársa ellen is letartóztatási parancsot adtak ki. Ez után a líra leértékelődése gyorsult, 15.00 órakor 2,7-2,8 százalék volt az esés a dollárhoz és az euróhoz képest. Ezen kívül a török hadsereg hadműveletbe kezdett az észak-szíriai Idlib területén.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
