Izgalmas dolog a nyersanyagok világa, többek között azért, mert ezek nem pontosan követik a gazdasági fellendülés, a tőzsdei részvények szokásos ciklusait. Az alumínium például 2007-ben volt csúcson, a vas és a szén pedig 2011-ben repítették új csúcsra a Bloomberg Commodity indexet, ám azóta csúnyán visszaestek – írja a hírportál cikke. Az utóbbi tíz évben nyersanyagpiaci fellendülésre nagy összeomlás jött, ám mostanra sikerült úgy-ahogy magukra találni a bányatársaságoknak.
Most Elon Musk felelős egyes nyersanyagok áremelkedéséért, az ő elektromosautó-gyártása miatt mennek fel az akkumulátorokban használt nyersanyagok, főleg a lítium, a kobalt és a grafit.
Miből élnek majd a bányák?
Nemrég kínai befektetők 3,8 milliárd dollárt fizettek a Freeport McMoran-nak a világ egyik leggazdagabb kobalt-lelőhelyéért, a Rio Tinto Szerbiában tárt fel nagy lítiumkészleteket. A Glencore kobalt-bányászata megduplázására készül. A Volvo is nemrég jelentette be, hogy teljesen átáll az elektromos autók gyártására.
Ezek az alapanyagok megmentik-e a bányaipart? – teszik fel a kérdést. Arra jutnak, hogy valószínűleg nem. Ezen modern alapanyagok kitermelése ugyanis egyszerűen eltörpül a hagyományos nyersanyagoké mellett, mint a vas, kőolaj, szén vagy a réz. Míg például a kőolajtermelés éves értéke 1400 milliárd dollár körül van, a rézpiac forgalma 92 milliárd, addig a kobalté csak hárommilliárd dollár.
A földfémek tanulságai
A ritka földfémek árfolyama az egekbe emelkedett 2011-ben, amikor attól tartottak, hogy Kína fogja utalni a piacot. A kínai exportkorlátozások megszűnésével azonban a piac telített lett, az árak leestek. A nyersanyagok többségét mással is lehet helyettesíteni, így ha nagyon felmegy az ára, a fogyasztók átállnak valami másra. Például rézcsövek helyett sok helyütt PVC-t (műanyagot) is lehet használni.
A kőolaj sem a régi, sokan attól tartanak, hogy az árfolyam az OPEC próbálkozásai ellenére tartósan be fog ragadni valahová 50 dollár környékére. Emellett az ár mellett pedig nem minden kitermelés lesz nyereséges.
Lítium helyett más is jöhet
A technikai fejlődés miatt sem biztos, hogy a jövőben is ugyanazokat a nyersanyagokat használják majd, mint ma. A lítiumos akkumulátorok mellett nátriummal és magnéziummal is folynak kísérletek. A kormányok pedig az említett ritka földfémek esete óta kényesek lettek arra, hogy lehetőleg egyik cég se uralja egyik nyersanyag piacának több, mint egyharmadát.
Így azt várják, hogy az elektromos autók is leginkább a régi, klasszikus, „unalmas” nyersanyagok iránti keresletet növelik majd, mint az alumínium, a réz, a cink és a nikkel.
(Az urán piacáról nemrég itt írtunk.)
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
