Miután több nagy jegybank jelezte, hogy csatlakozik az amerikai Fed-hez és szigorúbb monetáris politikába kezdhet, a kötvényhozamok emelkedtek szerte a világ nagyobb gazdaságaiban az utóbbi napokban. A folyamat valószínű vesztesei a feltörekvő piaci devizák lehetnek – írta a Bloomberg.
A két éves amerikai állampapírok hozamai csütörtökön 2008 óta nem látott magasságba értek évi 1,43 százaléknál, a német tíz éves hozamok egy éves csúcson vannak. Az emelkedés kissé pénteken is folytatódott. Az MSCI feltörekvő piaci devizaindexe hét hetes mélypontra érkezett csütörtökön, a feltörekvő piaci részvények indexei is sokat süllyedtek.
Felborult az egyensúly
A feltörekvő piaci devizákat az a veszély fenyegeti, hogy a magasabb hozamok a fejlett kötvénypiacokon elszívják a tőkét, csökkentik az irántuk való keresletet. Egy New York-i szakértőt idéznek, aki a Brown Brothers Harriman & Co. cégnél úgy véli, a folyamat súlyosbodhat, fordulóponthoz érkezhet. A feltörekvő piacok hozam-kockázati egyensúlya szerinte tejesen felborult.
A legsérülékenyebbnek a kamatelőny csökkenésével szemben a török lírát és a dél-afrikai randot nevezik, amelyek az országok politikai és gazdasági helyzete miatt is rosszul állnak.
Magyarországot említették első helyen
A Goldman Sachs elemzői ugyanakkor nem várnak gyors emelkedést a hozamokban, ami a múltban is gyakran volt az előjele a feltörekvő piaci fellendülésnek. Az országok többsége most kevésbé függ a külföldi finanszírozástól, mint korábban. Ám néhány ország devizája, amelyek állampapír-hozamai viszonylag alacsonyak, erősebben sérülékeny, itt pedig Magyarországot, Dél-Koreát és Tajvant nevezik meg.
Ha a hozamok különbsége csökken, mert a fejlett országok hozamai emelkednek, a feltörekvőké nem eléggé, akkor ez negatív hatással lenne ezekre a devizákra – mondták.
A magyar hozam is emelkedett
Az utóbbi napokban egyébként a magyar tíz éves kötvényhozamok is emelkedtek valamelyest, 3,01 százalékról 3,28 százalékra az Investing.com adatai szerint. Az öt éves hozam 1,76-ról 1,93 százalékra ment fel.
Szerdán az orosz rubellel is külön foglalkoztak, amelyre rossz hatással van az ország elleni szankciók meghosszabbítása, sőt tervezett kibővítésének lehetősége és az alacsonyra esett olajár egyaránt. A deviza 2015 óta nem látott rossz negyedévet tudhat maga mögött. Sebastien Barbe, a Credit Agricole CIB elemzés vezetője szerint azonban az év végére megerősödhet a rubel és újra 57 rubel lehet egy dollár.
Sok függ az olajtól
A szakértő szerint az új szankciókat már beárazta a piac, és a rubel kamata a jegybanki kamatcsökkentések ellenére még most is nagyon magas. Eközben sokan keresnek magas kamattartalmú (magas carry-vel rendelkező) befektetéseket. De sok függ az olaj árától a rubelnél, ha az nagyon leesne, az a rubelre is rossz hatással lenne.
A dollár tegnap este átlépte a 60 rubeles szintet, az euró 69 rubelhez közelít. Napok óta esik a török líra is. A forint továbbra is meglehetősen stabil, 308-309 között mozog az euró.
Csökkenhet a rubelkamat
A carry-üzletek azt jelentik, hogy a befektetők alacsony kamatú devizában hitelt vesznek fel, majd befektetik azt magas kamatozású devizában. A devizaárfolyamok változásának kockázatát azonban vagy viselniük kell, vagy le kell fedezniük. A rubelnek nemcsak nagyon magas a kamata, de a jegybank előre meghirdette azt is, hogy folyamatosan csökkenti azt. Így még árfolyam-nyereséget is el lehetett érni orosz kötvényeken az utóbbi egy évben.
Folytatódnak az egyeztetések.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
