A fejlett világban évek óta alacsonyak a kamatok, ezt sokan úgy akarták kompenzálni, hogy magas kamatozású devizákba fektetnek. Ilyenek voltak többek között a török líra és az orosz rubel, de a magas kamatoknak megvolt az okuk (infláció, fizetési mérleghiány, eladósodottság stb.) így ezek a devizák nem is tudnak tartósan stabilan maradni.

A befektetők pedig, amikor észlelik, hogy nagyobb a leértékelődés, mint a kamat, egy idő után pánikszerűen menekülnek az adott devizából, limitálva a veszteséget. A török líra esetében ez már hosszú ideje zajlik, folyamatos a leértékelődés, de most a török valuta átlépte az 5 eurós szintet, ami líra eladási lavinát indított, és egy nap alatt 5,12 lett az árfolyam.

A rubel helyzete sokáig biztatóbban alakult: a 2014-15-ös olajár összeomlás okozta rubelgyengülés után az orosz fizetőeszköz hosszabb ideig stabil volt, így a carry traderek, azaz a magasabb kamatra játszók egy darabig jól jártak. 2016 elején egy dollárért 85 rubelt kellett adni, onnan azonban szakadatlan rubelerősödés zajlott egész a közelmúltig, amikor már csak 57 volt az egy dollárért kifizetendő rubel összeg. Ez a folyamat most váratlanul megfordult, 3 nap alatt 64 rubelre ugrott a dollárárfolyam, ami 15 százalékos leértékelődés.

Dollár/rubel

Ami a tőzsdéket illeti, Amerikában tegnap megint felpattanást láthattunk tegnap, az S&P 500 index 1,67 százalékot emelkedett 2657 pontig, ezzel ismét eltávolodott kissé a 200 napos mozgóátlagtól. A Nasdaq ennél nagyobb mértékben, bők két százalékkal emelkedett 7094 pontig. Magára talált a Facebook: 4,5 százalékkal drágult 165 dollárig.

Facebook

Ázsia és Európa ma eseménytelen, a hazai börze azonban emelkedik: a BUX fél százalékkal van feljebb 38 080 ponton. Az OTP és a Richter nagyjából fél százalékkal emelkednek.

Konszolidálták árfolyamokat a választások nyertesei, a Mészáros-csoport részvényei. A Konzum 3400, az Opus 740, az Appeninn 713 forint. A cégek kialakultak jól működnek, olyan heves mozgások, főleg sokszorozások, mint a tavalyi évben, már nem valószínűek.