Szakad az euró, kaszálják a forintot is (frissítve)

17:20

Továbbra is erős a nyomás a részvénypiacokon. Bár az amerikai indexek többsége már csak 1 százalék alatti veszteségen áll, az európai tőzsdék masszív, 2 százalék körüli mínuszt mutatnak.

A BUX 1,8 százalékkal esett, 17009 ponton zárt, a vezető részvények mind mínuszban fejezték be a napot. Az OTP 2,5 százalékkal esett, 3627 forintra, a Mol 1,2 százalékot veszített, 16300 forinton zárt, a Richter 0,6 százalékkal gyengült, 35705 forintra, a Magyar Telekom pedig 455 forinton fejezte be a napot, 1,5 százalékkal olcsóbban, mint pénteken.

15:45

Folytatódott az erős esés az amerikai tőzsdenyitásban is, a Dow Jones ipari index mind a 30 tagja gyengüléssel nyitott. Rossz hír volt, hogy a bajba került J.P. Morgan amerikai nagybank átszervezi a menedzsmentet. Tovább erősödött a dollár, a forint pedig tovább gyengült. Az európai gondok erősödése miatt ismét az amerikai állampapírok felé mozdultak a befektetők, a hozamok csökkentek 3, 5 és 10 éves futamidőn is. Friss árfolyamok>>

13:20

Ismét erős eladói hullám tarolja a piacokat a hét első kereskedési napján, a befektetők minden szegmensben az eladói oldalon vannak túlsúlyban. Az fő mozgatóerős a dollár erősödése, az euró/dollár keresztárfolyam már az 1,29-es szint alá esett, emiatt folytatódott az erős eladás az olaj és az arany piacán.

 

A dollár erősödését az euró esése okozza. Az európai közös pénz a görög és a spanyol fejlemények miatt esik. Görögországban a hétvégén sem tisztult a kép a politikai káoszban, úgy tűnik nem fog sikerülni olyan koalíciót összehozni, amelyik megtartja az euróövezeti tagságot és az eurót, így a csőd elkerülhetetlen. Közben Spanyolországban péntek óta egyértelmű, hogy nagyobb helyi bankok jelentős veszteségeket kénytelenek továbbra is elkönyvelni az ország hitelpiacán.

Ma ráadásul újabb hozamemelkedéssel adott el Spanyolország kincstárjegyeket és kötvényeket összesen 2,9 milliárd euróért, ami azt jelzi, hogy a befektetőket aggasztja az ország pénzügyi állapota. A 12 hónapos kincstárjegyekből 2,2 milliárd eurónyit értékesítettek 1,8-szeres túljegyzéssel. Az átlagos hozam 2,985 százalékra emelkedett a múlt hónapban tartott azonos lejáratú kincstárjegy-aukción kialakult 2,623 százalékról. Spanyolország 711 millió értékben 18 hónapos lejáratú kötvényeket is értékesített 3,2-szeres túljegyzéssel. Az átlagos hozam az áprilisi aukción elért 3,110 százalékról 3,302 százalékra emelkedett. A spanyolok csütörtökön 3 és 4 éves lejáratú kötvényeket terveznek eladni.

Folytatódott a forint gyengülése is, az eurót 291-292 forint körül jegyzik.A nyugat-európai tőzsdéken erős, 2 százalék körüli a mínusz, a BÉT-en a részvényszekció 1,5 százalék körüli esést mutat.

 

Ezúttal csak kicsit segített, és főleg az ázsiai kereskedésben, hogy sajtóértesülések szerint a Kínai Értékpapír-szabályzó Bizottság lazított a külföldiek számára a kínai részvény- és kötvénypiaci befektetéseket lehetővé tevő program keretein. A kvalifikált külföldi intézményi befektető nevet viselő program újabb módosításával a hatóság egyebek közt a merev befektetési szabályozásokon lazít. Ez azt jelenti, hogy mostantól nem kötelező a kvóta legalább 50 százalékát értékpapírokba fektetni, az a külföldi intézményektől függően szabadon felhasználható.

Szintén jelentős változás, hogy az új szabályok szerint ugyanahhoz a külföldi intézményhez tartozó több befektető is kiválthat engedélyt. A hírek szerint a hatóság a hosszútávú befektetők részére a kvóták nagyságának megnövelését is fontolgatja. A program eredeti, 30 milliárd dolláros keretét április elején növelték meg 50 milliárd dollárral, minden eddiginél több határokon túli intézménynek lehetővé téve a befektetést. Május elején a lapok arról cikkeztek: a hatóság a program résztvevői körének kiszélesítését vizsgálja, eszerint a jövőben külföldi fedezeti alapok és magántőkealapok is befektethetnének a kínai részvény- és kötvénypiacokon. A programot a kínai vezetés 2003-ban indította el a külföldi intézményi befektetők Kínában való tőkepiaci beruházásainak keretprogramjaként. A külföldi beruházóknak először a hatósághoz kell engedélyért fordulniuk, ezután a devizafelügyeletért felelős szabályozószerv, a SAFE határoz meg kvótákat számukra. Idén már 28 új külföldi intézmény kapott engedélyt, míg tavaly egész évben csupán 29.