Egyből semmi
A májusi választásokon a korábban kormányzó két nagyobb párt, az Új Demokrácia (ND) és a szocialista PASZOK mellett öt olyan párt került a görög parlamentbe, amelyek elutasítják a megszorításokat - márpedig ezeket szabta feltételül az államcsőd elkerüléséhez szükséges pénzügyi segítségért cserébe az EU és az IMF. Mivel azonban egyik politikai erő sem kapott elegendő voksot ahhoz, hogy önállóan vagy valamely szövetségesével kormányt alakíthasson, így az államfő új választásokat írt ki június 17-ére.
Előzetes elemzői vélemények szerint ha sikerül az újabb parlamenti választást úgy beállítani, hogy az egyben szavazás Görögország további euróövezeti tagságáról is, akkor a külső pénzügyi segélyprogramot és az ahhoz járuló reformfeltételek teljesítését támogató két nagy párt, az Új Demokrácia és a PASZOK több mandátumhoz juthat, tekintettel arra, hogy a görögök háromnegyede változatlanul az eurótagságot pártolja. Egyértelmű azonban annak a kockázata, hogy az új választásokon sem születik egyértelmű eredmény, és ennek nyomán az euróövezeti vezetők úgy dönthetnek, hogy visszavonják a segélyprogramot és "kiszorítják" Görögországot a valutaunióból.
6 órakor indulhat a haddelhadd
Leegyszerűsítve: a választáson a mentőcsomag mellett álló Új Demokrácia és a PASZOK harcol számos olyan párttal, akik visszautasítják a mentőcsomag feltételéül szabott megszorításokat. Ez utóbbiak közül a radikális baloldali Sziriza a legnagyobb erő.
Magyar idő szerint délután 6 órakor zárnak a szavazófülkék, az első úgynevezett exit poll eredményeket ekkor teszik közzé - ekkor pedig a piacokon eldördül a startpisztoly, és az eredmények függvényében a mennybe vagy a pokolba juthat az euró (magával húzva-rántva mindent, amit csak ér).
Ha az ND és a PASZOK az exit poll eredmények alapján összesen 40 százalékot meghaladó eredményt ér el, az azt jelenti, hogy megvan a szükséges többség a kormányátalakításhoz, nyernek a nemzetközi mentőcsomag feltételeit elfogadó erők, a megfelelő parlamenti többség birtokában jöhetnek a szükséges megszorítások, Görögország minden bizonnyal az eurózóna tagja marad, ennek megfelelően az euró komolyan kitörhet a devizapiacon - ez markáns forinterősödéssel is együtt járhat.
Ha az ND és a PASZOK közös eredménye az előzetes becslések alapján 35-40 százalék között mozog, az még az euró szempontjából kedvező tartományt jelenti, ekkor ugyanis a koalíció várhatóan meg tud alakulni.
Hétfő reggelig is rághatjuk a körmünket
Ha az exit poll eredmények alapján 32-35 százalék közé lesz tehető az ND és a PASZOK eredménye, akkor már nagyon bizonytalan a választás kimenetele, így a piacoknak meg kell várniuk a pontos eredményeket. A májusi választások lehetnek iránymutatóak a menetrenddel kapcsolatban, akkor az alábbiak szerint zajlottak az események (magyar idő szerint):
- 20:40 - érkezni kezdtek az első hivatalos eredmények
- 23:00 - eredményközlés 37 százalékos feldolgozottság mellett
- 00:43 (hétfő hajnal) - eredmények 61 százalékos feldolgozottság mellett
- 7:17 (hétfő reggel) - eredmények 99 százalékos feldolgozottság mellett
Ha az exit poll eredmények alapján 32 százalék alatt lesz az ND és a PASZOK teljesítménye, az azt jelentheti, hogy újra gondot okozhat a kormányalakítás Görögországban, tovább növelve ezzel a bizonytalanságot.
Ha a Sziriza győzelmét hozza a vasárnapi választás, nagy valószínűséggel megszorítás-ellenes koalíció alakul - ez lenne a legrosszabb forgatókönyv az euró számára, első reakcióként az árfolyam várhatóan beszakad, agresszív eladások indulnak be a piacon.
Ha az exit poll eredmények, az alacsony feldolgozottság melletti eredmények alapján nem egyértelmű a kimenetel, komoly turbulencia várható a piacokon, percről percre változhat a szélirány, ahogy érkeznek a hírek - érdemes lesz tehát folyamatosan követni az eseményeket - ebben természetesen a Privátbankár is segítségükre lesz.
Választási matek: 3 százalékos küszöb, 50 bónuszpont
A görög parlamentben 300 képviselő ül, tehát 151 helyet kell megszereznie a politikai erőknek a többséghez. Az a párt, amelyik a legtöbb szavazatot szerzi, 50 plusz helyet kap a parlamentben, és hivatalos államfői felkérést a kormányalakításra.
Az 50 "bónusz" hellyel együtt a megmaradó 250 helyből 101-et kell megszerezni a többség biztosításához a nyertes pártnak. Ez szavazatokra lefordítva nagyjából 40 százalékot jelent. Ennél azonban valamivel kevesebbel is meg lehet szerezni a parlamenti többséget: a 3 százalék alatti eredményt elérő pártok ugyanis nem kapnak egyetlen parlamenti mandátumot sem (a rájuk érkezett szavazatok pedig "elvesznek"). Májusban a szavazatok 19 százaléka 25 olyan párt között oszlott meg, akik így nem jutottak be a parlamentbe - így elég lett volna a szavazatok 32,4 százaléka a többség biztosításához (ez a 81 százalék 40 százaléka). Az ND és a PASZOK erről épphogy lemaradt, 32,1 százalékot szerzett, ami a szükséges 151 helyett 149 mandátumhoz volt elég.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
