Megoldás helyett csak időt vásároltak maguknak a politikusok nyugdíjügyben Németországban? A szakértő szerint nem szabadna két évig tervezgetni a nyugdíjrendszer jövőjét, és a nyugdíjkorhatárt a 67 éves kor elérése után is fokozatosan tovább kéne emelni. Még a bevándorlás sem ad elég munkaerőt. Ez a gazdasági növekedést is javítaná.
 |
| Faszobrász (fotó: Pixabay) |
Megszólalt Bert Rürup német nyugdíjszakértő, a német kormány mellett működő öttagú híres tanácsadó testület, a “Gazdasági Bölcsek” (Wirtschaftsweise) egykori tagja, és követ dobott a nyugdíjvita utóbbi időben csendesebb állóvizébe. Szerinte 2030 után 67 éves korról tovább kell emelni majd a nyugdíjkorhatárt.
Korábban, még 2006-ban Németországban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését határozták el, 65-ről 67 évre. Az 1964-ben születettek mennek majd először 67 éves korukban nyugdíjba. Igaz, előbb és később is nyugdíjba lehet menni, kevesebb, illetve több nyugellátásért cserébe.
Ez a lépcsőzetes növekedés ér véget 2030-ban, de régóta vitatkoznak a szakemberek azon, hogy nem lesz elég. Sokan 69 évet tartanak reálisnak a jövőben. Sőt vannak, akik már azzal riogatnak, hogy csak 70-71 éves korban lehet majd nyugdíjba menni.
Nem elég a bevándorló
Most a szakértő azt mondta a Rheinische Post-nak, hogy “még egy magasabb bevándorlás sem képes megakadályozni, hogy a 2025-2045 évek közötti időszakban a munkaképes lakosság száma lényegesen visszaessen és a gazdasági növekedés lefékeződjön”. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok száma pedig erősen növekedni fog.
A nyugdíjkorhatár további, kis lépésekben történő emelése csökkentené a gazdaság fékeződését, és így többről van szó, mint egyszerű újraelosztási kérdésről. Rürup szerint a német nagykoalíció által kinevezett nyugdíjbizottság, amely a nyugdíjrendszer jövőjére kell javaslatot tegyen, nem jó megoldás, túl sok időt adtak neki.
Időt vásároltak
A bizottságnak ugyanis 2020 tavaszi határidőig kell elkészítenie javaslatát, amikor a kormányzati ciklus már a vége felé közeledik. (Két év alatt terveznék újra a nyugdíjak jövőjét – írtuk erről korábban.) Ezzel a német koalíció csak időt vásárolt magának, hogy semmit se kelljen tennie nyugdíjügyben, vagy addig is azt tehessen, amit akar – mondta a nyugdíjszakértő, akiről régen, a Schröder-kormány idején egy német nyugdíj-előtakarékossági formát neveztek el (Rürup-Rente).
Adókból kell fizetni a nyugdíjat
Ha a kormány továbbra is magasan tartja a nyugdíjat (a bér legalább 48 százalékán), és alacsonyan a nyugdíjjárulékot (maximum 20 százalék), akkor búcsút int a járulékokból finanszírozott nyugdíjnak – mondta Rürup. Amint korábban beszámoltunk róla, a német költségvetésből egyre nagyobb összeg, már évente közel 100 milliárd euró megy el nyugdíjakra, így ez a búcsú valószínűleg már be is következett.
Ahogy Magyarországon is, ahol a nyugdíj és egészségbiztosítás fedezetéül szolgáló “társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiban” egyre nagyobb tétel a költségvetési befizetés. Tavaly 415 milliárd forintról ment fel 629 milliárdra, erről itt írtunk. A “szochó” (szociális hozzájárulási adó) csökkentése lehetett ebben az igazán nagy tétel. (Cikkeink erről itt, valamint itt.)
Olaszok széllel szemben
Ausztriában a nők 60, a férfiak 65 éves korban mehetnek nyugdíjba, de a nőknél a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését tervezik. Eszerint 2033-ig emelnek 65 évre, ez először az 1963 decemberében születetteket érinti majd, és az 1968-ban születettek fogják először megtapasztalni a 65 éves korhatárt.
Olaszországban eközben a nyugdíjkorhatár leszállítása, az alapjövedelem bevezetése van napirenden, ami egész Európában egy újabb euróválság rémét idézi fel. Az amúgy is súlyosan eladósodott olasz állam megrendülése sokkal nagyobb válságot is előidézhet, mint amekkora a görögök miatt volt.
Nálunk is kéne emelni?
Magyarországon is fokozatosan, 2025-re emelkedik 65 évre a nyugdíjkorhatár, idén 1954-ben születettek 63,5 évesen vonulhattak nyugdíjba. Itt is felmerül azonban sokszor, hogy ez hosszú távon nem tartható, és még tovább kellene emelni a határt jóval 65 fölé. Főleg, hogy nálunk a németektől eltérően nem bevándorlás, hanem kivándorlás van.
Címlapon
Amerikai milliárdos vetett szemet a Chelsea FC-re
Tavaly nyár óta téma, hogy Roman Abramovics megválna a Chelsea-től. Ennek hátterében két fontos ok is áll, egyrészt a Chelsea tulajdonosa és a brit hatóságok közötti huzavona nem járt eredménnyel, az orosz milliárdos állandó vízumát ugyanis nem hosszabbították meg. A másik érv, ami az eladás irányába mutat, hogy az üzleti ügyei sem alakultak jól.
További cikkek
-
Az Y generáció már a lakásügyeit is a mobiljáról intézné
Mindent egy helyről, minél „zöldebben” és gyorsabban – így foglalható össze a Fundamenta egyetemisták számára kiírt pályázatának nyertes koncepciója. Tovább
-
Mi az a Revolut? Ez is úgy jár nálunk, mint az Uber?
Tényleg ingyenes, vagy vannak rejtett költségek? Biztonságban van-e a rajta elhelyezett pénz? Kell-e ilyen nekem? Tovább
-
Eddig az eladók diktáltak, most majd a vevők fognak
Az év második felében megcsappant a kereslet az ingatlanpiacon, lassult a drágulás üteme, emiatt pedig kínálati boom indult meg. Tovább
-
A MÁP Plusztól a matuzsálemkötvényekig – érdemes még kamatra vadászni?
A kötvénypiac súlya valójában nagyobb a tőkepiacokon, mint a részvénypiacoké. A kibocsátott mennyiség a pénznyomdák hatására is tovább nő. Az egyszerű kisbefektetők is gondolkodhatnak államkötvényekben, de más hasonló termékekben is. Az oktatásban Magyarországon a pénzügyek szinte semmilyen szerepet nem kapnak, de ezt lehet pótolni. Tovább
-
238 ezer magyar nyugdíjas nyomorog
Hiába a kormányzati dicshimnusz az emelkedő nyugdíjakról, a reálérték megőrzéséről, a statisztika szerint egyre többen élnek a szegénységi küszöbként meghatározott jövedelemből. Tovább
-
Nyugdíjreform? Még mit nem! Visszarendeződés jön
Amióta nincs akkora válság, egy csomó országban politikai okokból visszavonták vagy felpuhították a korábban elhatározott nyugdíjreformokat. Ez később még csúnyán visszaüthet az OECD szerint. Nagy gond, hogy egyre többen dolgoznak részmunkaidőben, határozott időre vagy vállalkozóként, az ő nyugdíjuk pedig kevesebb lesz. Tovább
-
Nemcsak a nyugdíjakkal van itt baj, hanem a nyugdíj előtt állók fizetésével is
Gyakran használnak egy mutatót, ami azt jelzi, hogy a bérekhez képest hogyan alakulnak a nyugdíjak. Nyugdíjak emelkedése jóval elmaradt a bérekétől. Tovább
-
Egyre többen nélkülözik a húsételeket
Megjelentek a legfrissebb adatok a magyar háztartások életszínvonaláról. A felszínen ugyan egyre jobb a helyzet, a számok mögé nézve, találni meglepő változásokat. Tovább
-
Ott tartunk, hogy a zöldség lett a húsleves legdrágább hozzávalója
Szokatlan oka van a szokatlan helyzetnek. Tovább
-
37 dolog, amit Párizsban tanultam
Sok morogni való akad Párizsban, ami nincs benne a színes prospektusokban. De azért mégis gyönyörű és egyszer mindenképpen látni kell. Jegyzet. Tovább
-
A nap grafikonja: A boldogság U alakú?
Mitől függ a boldogság? Nagyon sok mindentől, és egyénileg is változó, de nagy átlagban az életkortól is. Az azonban nem biztos, hogy minél fiatalabb valaki, annál boldogabb. A mélypont is másutt van, nem a szépkorúaknál. Tovább
-
Akár pokol is lehet az egyszerűsített bankváltás
A bankváltástól sokan idegenkednek, mert az ügyintézést bonyolultnak és időigényesnek tartják - még akkor is, ha csak egy szimpla bankszámláról van szó. Tovább
-
Főleg a villanyszámla kifizetésére használják a rezsiutalványokat
Az utalványok kétharmadát már beváltották a postákon. Tovább
-
Tárgyak helyett élményeket veszünk – már nemcsak a fiatalok gondolják ezt
Vannak megatrendek, olyan folyamatok, amelyek megállíthatatlanul átalakítják életüket - ezek jó befektetést jelenthetnek. Interjú Naffa Helenával, az Aegon Alapkezelő szenior elemzőjével. Tovább
-
Működik a kormányzati szankció, de még mindig 11 ezren bukják a családi pótlékot
Az emberi erőforrások államtitkára szerint sikeres volt a büntetésnek is beillő intézkedés: egyre kevesebb család bukja a családi pótlékot. Ám még így is sokan érintettek. Tovább
-
Még a válság sem tudott javítani a magyarok pénzügyi tudatosságán
Nincsenek jó véleménnyel a szakemberek a magyarok pénzügyi tudatosságáról. Tovább
-
Magyarországon is prémium programot indított a Visa
Mától a Visa Gold-, Platinium- és Infinite-kártyatulajdonosok számára válhatnak elérhetővé kényelmi szolgáltatások. Csehországban már néhány éve működik ilyen program. Tovább
-
Jövőre sem emelik az öregségi nyugdíjminimumot, marad 28 500 forint
Az elmúlt évekhez hasonlóan 2020-ban sem változik az öregségi nyugdíjminimum 28 500 forintos összege. Tovább
-
Legyőzni a halált, meghosszabbítani az életet – indulnak az emberkísérletek
De mi lesz, ha sikerül 130 évig élni? Összeomlik a nyugdíjrendszer? Vagy csak a gazdagok élhetnek sokáig? Tovább
-
Más lesz a benzin összetétele jövőre
Tovább növelik a biológiai eredetű összetevőket az üzemanyagokban, így a 95-ös benzin bioetanol aránya 6,1 százalékra nő. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
