Megoldás helyett csak időt vásároltak maguknak a politikusok nyugdíjügyben Németországban? A szakértő szerint nem szabadna két évig tervezgetni a nyugdíjrendszer jövőjét, és a nyugdíjkorhatárt a 67 éves kor elérése után is fokozatosan tovább kéne emelni. Még a bevándorlás sem ad elég munkaerőt. Ez a gazdasági növekedést is javítaná.
 |
| Faszobrász (fotó: Pixabay) |
Megszólalt Bert Rürup német nyugdíjszakértő, a német kormány mellett működő öttagú híres tanácsadó testület, a “Gazdasági Bölcsek” (Wirtschaftsweise) egykori tagja, és követ dobott a nyugdíjvita utóbbi időben csendesebb állóvizébe. Szerinte 2030 után 67 éves korról tovább kell emelni majd a nyugdíjkorhatárt.
Korábban, még 2006-ban Németországban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését határozták el, 65-ről 67 évre. Az 1964-ben születettek mennek majd először 67 éves korukban nyugdíjba. Igaz, előbb és később is nyugdíjba lehet menni, kevesebb, illetve több nyugellátásért cserébe.
Ez a lépcsőzetes növekedés ér véget 2030-ban, de régóta vitatkoznak a szakemberek azon, hogy nem lesz elég. Sokan 69 évet tartanak reálisnak a jövőben. Sőt vannak, akik már azzal riogatnak, hogy csak 70-71 éves korban lehet majd nyugdíjba menni.
Nem elég a bevándorló
Most a szakértő azt mondta a Rheinische Post-nak, hogy “még egy magasabb bevándorlás sem képes megakadályozni, hogy a 2025-2045 évek közötti időszakban a munkaképes lakosság száma lényegesen visszaessen és a gazdasági növekedés lefékeződjön”. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok száma pedig erősen növekedni fog.
A nyugdíjkorhatár további, kis lépésekben történő emelése csökkentené a gazdaság fékeződését, és így többről van szó, mint egyszerű újraelosztási kérdésről. Rürup szerint a német nagykoalíció által kinevezett nyugdíjbizottság, amely a nyugdíjrendszer jövőjére kell javaslatot tegyen, nem jó megoldás, túl sok időt adtak neki.
Időt vásároltak
A bizottságnak ugyanis 2020 tavaszi határidőig kell elkészítenie javaslatát, amikor a kormányzati ciklus már a vége felé közeledik. (Két év alatt terveznék újra a nyugdíjak jövőjét – írtuk erről korábban.) Ezzel a német koalíció csak időt vásárolt magának, hogy semmit se kelljen tennie nyugdíjügyben, vagy addig is azt tehessen, amit akar – mondta a nyugdíjszakértő, akiről régen, a Schröder-kormány idején egy német nyugdíj-előtakarékossági formát neveztek el (Rürup-Rente).
Adókból kell fizetni a nyugdíjat
Ha a kormány továbbra is magasan tartja a nyugdíjat (a bér legalább 48 százalékán), és alacsonyan a nyugdíjjárulékot (maximum 20 százalék), akkor búcsút int a járulékokból finanszírozott nyugdíjnak – mondta Rürup. Amint korábban beszámoltunk róla, a német költségvetésből egyre nagyobb összeg, már évente közel 100 milliárd euró megy el nyugdíjakra, így ez a búcsú valószínűleg már be is következett.
Ahogy Magyarországon is, ahol a nyugdíj és egészségbiztosítás fedezetéül szolgáló “társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiban” egyre nagyobb tétel a költségvetési befizetés. Tavaly 415 milliárd forintról ment fel 629 milliárdra, erről itt írtunk. A “szochó” (szociális hozzájárulási adó) csökkentése lehetett ebben az igazán nagy tétel. (Cikkeink erről itt, valamint itt.)
Olaszok széllel szemben
Ausztriában a nők 60, a férfiak 65 éves korban mehetnek nyugdíjba, de a nőknél a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését tervezik. Eszerint 2033-ig emelnek 65 évre, ez először az 1963 decemberében születetteket érinti majd, és az 1968-ban születettek fogják először megtapasztalni a 65 éves korhatárt.
Olaszországban eközben a nyugdíjkorhatár leszállítása, az alapjövedelem bevezetése van napirenden, ami egész Európában egy újabb euróválság rémét idézi fel. Az amúgy is súlyosan eladósodott olasz állam megrendülése sokkal nagyobb válságot is előidézhet, mint amekkora a görögök miatt volt.
Nálunk is kéne emelni?
Magyarországon is fokozatosan, 2025-re emelkedik 65 évre a nyugdíjkorhatár, idén 1954-ben születettek 63,5 évesen vonulhattak nyugdíjba. Itt is felmerül azonban sokszor, hogy ez hosszú távon nem tartható, és még tovább kellene emelni a határt jóval 65 fölé. Főleg, hogy nálunk a németektől eltérően nem bevándorlás, hanem kivándorlás van.
Címlapon
Üzleti bénultság lett úrrá Kínán a koronavírus miatt
A luxusfogyasztás visszaesése, elmaradó makaói szerencsejátékosok, a légitáraságok megzuhanó részvényei, szabadságra küldött banki alkalmazottak, az autógyárak megbénult beszállítói láncai – ezek Kínában az azonnali és közvetlen következményei a koronavírus terjedésének.
További cikkek
-
Ma is majdnem megdőlt a forintcsúcs, már a járvány megszűnésére spekulálnak
Szép emelkedést mutatnak a tőzsdék, a befektetők között az optimizmus kerekedett felül. A BUX index viszont kivétel, az OTP húzta vissza főleg, és a forint is gyenge. Pont az MNB kamatdöntése után kezdett veszíteni értékéből, de a hétfő esti szintet nem érte el. Vannak, akik már azt latolgatják, mi lesz jó üzlet, ha elmúlik a járvány. Tovább
-
A CDU miatt csúszhat az alapnyugdíj bevezetése Németországban
Ne kapjon alapnyugdíjat, aki a birtokai jövedelméből él? Az alapnyugdíj ismét neuralgikus ponttá vált a Kereszténydemokrata Unió és a Szociáldemokraták között Németországban. A nagy nehezen létrehozott kompromisszum részleteiről fellángolt a vita. Hubertus Heil munkaügyi miniszter védi tervét, és próbál közvetíteni. Tovább
-
Sikerült végre elinflálni a budapesti jegyeket és bérleteket? Hát nem
Új, 16 európai fővárosra kiterjedő adatgyűjtésünk szerint a budapesti bérlet a negyedik legdrágább. Tovább
-
Merész jóslat: 1-2 év, és nem lesz szükség készpénzre Magyarországon?
A Bankszövetség szerint márciusban most már tényleg elindul az azonnali fizetések rendszere; a várakozások szerint rövid idő alatt gyökeres változásokat hozhat az életünkben. Tovább
-
Hol érdemes kis összegű kölcsönt igényelni?
A fejekben az él a kis összegű kölcsönökről, hogy azokat a bankoknál csak körülményes módon lehet megszerezni, ellenben a pénzügyi szolgáltató cégek gyorsan és gond nélkül megítélik és folyósítják. De valóban így van ez? Tovább
-
Enyhébb ítéletek születtek a Buda-cash ügyében
A harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak büntetését csökkentették másodfokon. Tovább
-
Nagycsaládosok autóvásárlási programja: ráharaptak a lízingre
Tavaly decemberben napi átlagban 22 család igényelt lízingfinanszírozást az állami támogatással megvehető hétüléses autójára. Tovább
-
Kevesebb magyar megy Ausztriába az itthoni bérnövekedés miatt?
A magyar dolgozók száma megint eléggé megnőtt Ausztriában, miközben több más ország polgárai kevesebben lettek. Tovább
-
Könnyebben mondtak búcsút munkahelyüknek tavaly a magyarok
A jelentkezők száma közel tizedével emelkedett, a cégek automatizálási szándéka is magasabb fordulatszámra kapcsolt. Tovább
-
Ezeket a horvát városokat kedvelték leginkább a magyarok tavaly
Rekordot döntött a magyar turisták száma Horvátországban, megvan, mely városokat keresték fel legtöbben. Tovább
-
Átlag 18 százalékkal emelik a kormányhivatali dolgozók bérét
Emeli a kormány a területi közigazgatásban dolgozók bérét, átlagosan 18 százalékkal. A cafeteria-rendszert is bevezetik. Tovább
-
1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?
A magyarországi McDonald's teljes GDP-hatása 2014 és 2018 között elérte a 153,4 milliárd forintot. Különböző adók és járulékok formájában 2009 és 2018 között a vállalat és franchise partnerei 82,6 milliárd forintot fizettek be a magyar államháztartásba, miközben több mint 27 milliárd forint értékben végeztek beruházásokat. Tovább
-
Kiszámoltuk, mennyivel drágább a nyugdíjasok élete
Többszörösen is előnytelen helyzetben vannak a magyar nyugdíjasok és ma már nemcsak az alacsony mértékben emelkedő ellátások jelentik a problémát. Tovább
-
Akinek volt pénze elutazott, a többiek meg ülhetnek otthon
A belföldi vendégéjszakák száma stagnált 2019 novemberében, ami részben abból is fakad, hogy az október végi, november elejei munkaszüneti napok kevésbé szerencsésen alakultak. A külföldi turisták viszont újra nagy lendülettel érkeztek Magyarországra. Tovább
-
Jelentősen átrendeződtek a hazai befektetési alapok 2019-ben
A 2019 végén kezelt 6464 milliárd forintos vagyonuk 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Tovább
-
6,65 százalékos kamatot is lehet kapni állampapírral
Az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal keddi közlése szerint az átlagos infláció tavaly 3,4 százalék lett, azok számára is érdekes lehet, akik Prémium Magyar Állampapírt – 2018-ig Prémium Magyar Államkötvényt – vásároltak, vagy most szeretnének abba befektetni, 3, illetve 5 éves lejáratra. Ezek ugyanis úgynevezett inflációkövető befektetési formák. Tovább
-
Messiék a Barcelonát pénzügyileg is az élre repítették
Ugyan a tavalyi idényben is megnyerte a spanyol bajnokság küzdelmeit az FC Barcelona, de a nemzetközi porondon már kevésbé volt átütő a Lionel Messi vezette társulat. Úgy tűnik azonban, ha a tradíciók és a sztárok erős értékesítési stratégiával kapnak hátszelet, akkor az is sokat tud dobni egy klub bevételein. Az FC Barcelona pedig az utóbbi időben sokat erősített ezen a területen. Tovább
-
Visa, Plaid, Revolut – Hatalmas felvásárlás a fintech ágazatban
Nem egészen két évvel ezelőtt a célpontot még csak 2,65 milliárd dollárra értékelték. Tovább
-
Tízezrek felejtik el igénybe venni az adókedvezményeket
Pedig az időben leadott nyilatkozatok nemcsak magasabb fizetést, hanem lényegesen kevesebb adminisztrációt is jelentenek - hívja fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium. Tovább
-
Mit várnak 2020-ban a magyar lízingpiactól?
Bár a múlt évet újabb jelentős növekedéssel zárta a magyar újautó-piac, az idei évben megtorpanásra lehet számítani. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
