4p

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Megoldás helyett csak időt vásároltak maguknak a politikusok nyugdíjügyben Németországban? A szakértő szerint nem szabadna két évig tervezgetni a nyugdíjrendszer jövőjét, és a nyugdíjkorhatárt a 67 éves kor elérése után is fokozatosan tovább kéne emelni. Még a bevándorlás sem ad elég munkaerőt. Ez a gazdasági növekedést is javítaná.
Faszobrász (fotó: Pixabay)

Megszólalt Bert Rürup német nyugdíjszakértő, a német kormány mellett működő öttagú híres tanácsadó testület, a “Gazdasági Bölcsek” (Wirtschaftsweise) egykori tagja, és követ dobott a nyugdíjvita utóbbi időben csendesebb állóvizébe. Szerinte 2030 után 67 éves korról tovább kell emelni majd a nyugdíjkorhatárt.

Korábban, még 2006-ban Németországban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését határozták el, 65-ről 67 évre. Az 1964-ben születettek mennek majd először 67 éves korukban nyugdíjba. Igaz, előbb és később is nyugdíjba lehet menni, kevesebb, illetve több nyugellátásért cserébe.

Ez a lépcsőzetes növekedés ér véget 2030-ban, de régóta vitatkoznak a szakemberek azon, hogy nem lesz elég. Sokan 69 évet tartanak reálisnak a jövőben. Sőt vannak, akik már azzal riogatnak, hogy csak 70-71 éves korban lehet majd nyugdíjba menni.

Nem elég a bevándorló

Most a szakértő azt mondta a Rheinische Post-nak, hogy “még egy magasabb bevándorlás sem képes megakadályozni, hogy a 2025-2045 évek közötti időszakban a munkaképes lakosság száma lényegesen visszaessen és a gazdasági növekedés lefékeződjön”. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok száma pedig erősen növekedni fog.

A nyugdíjkorhatár további, kis lépésekben történő emelése csökkentené a gazdaság fékeződését, és így többről van szó, mint egyszerű újraelosztási kérdésről. Rürup szerint a német nagykoalíció által kinevezett nyugdíjbizottság, amely a nyugdíjrendszer jövőjére kell javaslatot tegyen, nem jó megoldás, túl sok időt adtak neki.

Időt vásároltak

A bizottságnak ugyanis 2020 tavaszi határidőig kell elkészítenie javaslatát, amikor a kormányzati ciklus már a vége felé közeledik. (Két év alatt terveznék újra a nyugdíjak jövőjét – írtuk erről korábban.) Ezzel a német koalíció csak időt vásárolt magának, hogy semmit se kelljen tennie nyugdíjügyben, vagy addig is azt tehessen, amit akar – mondta a nyugdíjszakértő, akiről régen, a Schröder-kormány idején egy német nyugdíj-előtakarékossági formát neveztek el (Rürup-Rente).

Adókból kell fizetni a nyugdíjat

Ha a kormány továbbra is magasan tartja a nyugdíjat (a bér legalább 48 százalékán), és alacsonyan a nyugdíjjárulékot (maximum 20 százalék), akkor búcsút int a járulékokból finanszírozott nyugdíjnak – mondta Rürup. Amint korábban beszámoltunk róla, a német költségvetésből egyre nagyobb összeg, már évente közel 100 milliárd euró megy el nyugdíjakra, így ez a búcsú valószínűleg már be is következett.

Ahogy Magyarországon is, ahol a nyugdíj és egészségbiztosítás fedezetéül szolgáló “társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiban” egyre nagyobb tétel a költségvetési befizetés. Tavaly 415 milliárd forintról ment fel 629 milliárdra, erről itt írtunk. A “szochó” (szociális hozzájárulási adó) csökkentése lehetett ebben az igazán nagy tétel. (Cikkeink erről itt, valamint itt.)

Olaszok széllel szemben

Ausztriában a nők 60, a férfiak 65 éves korban mehetnek nyugdíjba, de a nőknél a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését tervezik. Eszerint 2033-ig emelnek 65 évre, ez először az 1963 decemberében születetteket érinti majd, és az 1968-ban születettek fogják először megtapasztalni a 65 éves korhatárt.

Olaszországban eközben a nyugdíjkorhatár leszállítása, az alapjövedelem bevezetése van napirenden, ami egész Európában egy újabb euróválság rémét idézi fel. Az amúgy is súlyosan eladósodott olasz állam megrendülése sokkal nagyobb válságot is előidézhet, mint amekkora a görögök miatt volt.

Nálunk is kéne emelni?

Magyarországon is fokozatosan, 2025-re emelkedik 65 évre a nyugdíjkorhatár, idén 1954-ben születettek 63,5 évesen vonulhattak nyugdíjba. Itt is felmerül azonban sokszor, hogy ez hosszú távon nem tartható, és még tovább kellene emelni a határt jóval 65 fölé. Főleg, hogy nálunk a németektől eltérően nem bevándorlás, hanem kivándorlás van.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Érdekes jelenség figyelhető meg a lakásbiztosításoknál
Privátbankár.hu | 2025. június 20. 11:25
Egyre népszerűbbek a kiegészítő fedezetek.
Személyes pénzügyek Gulyás Gergely százezreket érintő bejelentést tett – döntött a kormány
Privátbankár.hu | 2025. június 18. 16:04
Meghosszabbították a kamatstopot.
Személyes pénzügyek A magyar demográfiai katasztrófa a nyugdíjasokat is befolyásolja
Hollós János | 2025. június 18. 10:42
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint áprilisban 5323 gyermek született, 14 százalékkal, 852-vel kevesebb, mint 2024 áprilisában. Magyarország történelmében még soha nem született ilyen kevés gyerek egy hónap alatt. Folytatódik laptársunk, szintén a Klasszis Médiához tartozó Piac és Profit podcast sorozata, a Nyugdíjszerviz Farkas András nyugdíjszakértővel és Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével.  
Személyes pénzügyek Ennyiből jön ki átlagosan egy külföldi családi nyaralás
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 17:38
A Groupama Biztosító és az OTP Bank ezer főt kérdezett meg országos reprezentatív felmérésében.
Személyes pénzügyek Tízből öt magyar ennél kevesebbet keres – itt vannak a friss adatok!
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 08:30
A Központi Statisztikai Hivatal szerint ennyivel nőttek a bérek. A mediánadatok árulkodóak. 
Személyes pénzügyek Milliók járhatnak vissza a magyar devizahitelesnek, itt az ítélet
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 06:49
Még nem jogerős.
Személyes pénzügyek Eldurvult a helyzet az online banki csalásoknál
Herman Bernadett | 2025. június 16. 18:51
Egyre sikeresebbek a csalók, miközben a bankok egyre kevesebb csalási kísérletet hiúsítanak meg. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint folyamatosan nő az ügyfelekre áthárított veszteség értéke, de ez változhat, ha jön az „öt csapás”.
Személyes pénzügyek Fontos bejelentés az OTP-től: sok bankszámlást érintett
Herman Bernadett | 2025. június 16. 15:47
A lakossági ügyfelek igényeihez alkalmazkodva a hitelintézet meghosszabbítja az OTPdirekt internetbank használatát. Erre azért van szükség, hogy azoknak az ügyfelek, akik még nem kezdték el használni az új internetbankot, további időt biztosítson az átállásra. 
Személyes pénzügyek Tudományosan is beigazolódott a babona: tényleg több a szerencsétlenség péntek 13-án
Herman Bernadett | 2025. június 11. 11:50
Ne nevesse ki a babonásokat! A statisztikák szerint valóban több káresemény történik péntek 13-án, mint az átlagos napokon. Péntekenként egyébként is több a káresemény – derül ki az Allianz Hungária adataiból. 
Személyes pénzügyek A bankoknak is jó üzlet a gyerekszámla
Gergely Péter | 2025. június 9. 17:01
A gyerekek számára nyitható kedvező számlacsomagok első ránézésre nem tűnnek jó üzletnek a bank szempontjából. Általában ingyenesek és alacsony forgalmat is generálnak, ezáltal pedig minimális profitot termelnek. Ennek ellenére szinte az összes banknál elérhetők, és számos kedvezmény is kapcsolódik a fenntartásukhoz.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG