A kockázati biztosítások ismertsége és elterjedtsége Magyarországon rendkívül alacsony, pedig ezek a mindannyiunkat érintő alapvető kockázatokra nézve tartalmaznak védelmet. A biztosító jellemzően akkor fizet, ha a biztosított meghal, illetve balesetet szenved vagy megbetegszik, és orvosi ellátásra szorul. Ez pedig sajnos bármelyikünkkel megtörténhet - megfelelő biztosítás nélkül ezek az esetek nagyon komoly megterhelést jelenthetnek a családok számára.
Haláleset, baleset, betegség – mikor fizet a biztosító?
Ha viszont van kockázati biztosításunk, akkor halálesetnél a biztosító jellemzően a túlélő hozzátartozók (mint kedvezményezettek) számára teljesít szolgáltatást, ezzel anyagi szempontból némileg enyhítve a nehéz élethelyzeten.
Ha megsérülünk egy balesetben, vagy kisebb-nagyobb betegségben szenvedünk, akkor a biztosító megtéríti a felmerülő egészségügyi ellátás költségeit; emellett a rehabilitációs költségeket is téríthetik, ami a mihamarabbi gyógyulást, a munkába való korábbi visszatérést segíti elő.
Ezek mellett egyre népszerűbbek az asszisztencia-szolgáltatások is, amelyek segítségével a biztosítók a betegút teljes hossza alatt támogathatják, segíthetik ügyfeleiket. Ilyen szolgáltatás lehet egy telefonon elérhető orvosi call center, a gyógytorna vagy bizonyos vizsgálatok megszervezése, vagy második orvosi vélemény biztosítása akár külföldi szakemberektől.
Kevés a biztosítás, alacsony a biztosítási védelem
Hiába hangzik mindez ígéretesen, az MNB statisztikái szerint mind a haláleseti, mind az önálló balesetbiztosítások száma is csak 600 ezer körül van Magyarországon, és az önálló betegségbiztosítások darabszáma is rendkívül alacsony. Ráadásul a meglévő biztosításokban igényelt védelmi szint sem optimális, számos esetben érdemes lenne emelni a biztosítási összegeket annak érdekében, hogy valóban hathatós segítséget tudjanak nyújtani a biztosítási esemény (haláleset, baleset, illetve betegség) bekövetkezése esetén.
A tapasztalatok szerint egy haláleset esetén egy család általában három év alatt tudja teljes mértékben újrarendezni anyagi viszonyait – ez alapján logikus lenne a biztosított három éves jövedelmének megfelelő vagy magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani.
A statisztika azt mutatja: ránk fér a biztosítás
Közben a statisztika nincs a biztosítást hanyagolók pártján: 2017 egészében a növekvő foglalkoztatással együtt a munkabalesetek száma is több mint 10 éve nem látott szintre, 23 300 fölé nőtt; a halálos otthoni balesetek száma pedig megközelíti az 1800-at.
A közúti balesetek száma 2018. első félévében 7570 volt Magyarországon, ami közel 5 százalékos növekedés egy év alatt. A halálos kimenetelű balesetek száma is hasonló mértékben emelkedett.
A daganatok valamint a keringési rendszer betegségei, szívbetegségek terén is rosszabb adatokat látunk Magyarországon, mint számos környékbeli országban, vagy tőlünk nyugatabbra. Az elmúlt 30 év során közel 30%-kal nőtt a daganatos megbetegedések okozta halálesetek száma itthon, az elhunytak közel fele 65 év alatti.
Változó szabályok - még nem késő a dolgozóknak kockázati biztosítást kötni
A kockázati biztosítások adómentes munkáltatói juttatásként, illetve a munkáltatói csomag elemeként is igénybe vehetőek. Bár az Országgyűlés által 2018 nyarán meghozott adótörvény-változások alaposan átrendezték az adómentesen adható juttatások körét, sokan elsiklottak egy fontos pont felett: azon kockázati biztosítási szerződések esetében, amelyek még 2018-ban elindulnak, akár 2019 végéig a kedvező szabályokkal fizethető a biztosítási díj. Magyarán még mindig van bő két hónap arra, hogy a munkáltató a munkavállalójának kockázati biztosítást kössön, és 2019-ben is még adómentes juttatásként fizesse a biztosítási díjakat. A biztosítás díja ugyanis – az Szja tv szerinti korlátokon belül – teljesen adómentes, amennyiben a biztosítás díja biztosított személyenként és havonta a minimálbér 30%-át nem haladja meg.
A munkáltatók azokat a juttatásokat szeretik, amelyek költséghatékonyak, kiszámíthatóak és a dolgozók elégedettségét növelik - erre pedig kiválóan alkalmas a kockázati biztosítás.
A családtagokra is kiterjeszthető a védelem
Nyugaton a háztartásokban már megszokott és elterjedt kockázati személybiztosítások magyarországi megerősödésében nagy jelentősége van a munkáltatók által a munkavállalókra kötött biztosítási védelmeknek – mondta el Oláh Attila, a MABISZ Egészség-, baleset- és kockázatelbírálói tagozatának elnöke. Egyrészt tömegesen juthatnak hozzá dolgozók komoly biztosítási védelemhez, megtapasztalhatják egy-egy váratlan baleset vagy betegség esetén, hogy milyen komoly anyagi vagy egyéb segítséget jelenthetnek a biztosítói szolgáltatások. Másrészt az egyéni biztosításokhoz képest kedvezőbb feltételekkel, egyszerűbb adminisztrációval, akár előzetes kockázatelbírálás nélkül és olyan szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá, amit egyénenként ilyen biztosítási díjért nem tudnának megkapni.
Harmadrészt lehetőség van arra is, hogy a biztosítási védelem a családtagokra is kiterjeszthető lehessen illetve a biztosító lehetőséget biztosíthat arra, hogy a kedvezőbb kondíciókkal, belépési feltételekkel és díjakkal a biztosított munkavállaló családtagjai is választhassanak ezen biztosítási csomagokból – emlékeztet Oláh Attila.
Tények és tévhitek
Abban, hogy mégsem elég elterjedtek az ilyen biztosítások, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) összeállítása szerint több tévhitnek is szerepe lehet. Az egyik szerint a munkavállalók nem szívesen választják a biztosításokat, mivel nem tehetőek egyszerűen pénzzé a szolgáltatások. A megkötött szerződések alapján viszont egyértelmű, hogy a munkavállalók nagyra értékelik a munkáltatói gondoskodást. A biztosított munkavállalók jellemzően drágábbnak gondolják a ténylegesen igénybe vett biztosítást a valóságos díjnál – valójában az egy főre jutó biztosítási díj – kiváltképp csoportos biztosítás esetén – már akár néhány ezer Ft/hó/fő összeg alatt is elérhető.
Az a tévhit sem igaz, hogy túl bonyolult lenne a kockázati biztosítások adminisztrációja - valójában a 2018 év végéig még megköthető kedvezményes biztosítások könyvelése egyszerű, átlátható, és nem igényel az átlagosnál magasabb szintű, vagy speciális felkészültséget.
Tévhit az is, hogy a biztosítási díj csökkenti az egyéb, kedvezményesen adózó juttatásra fordítható keretösszeget vagy a biztosítási díj a munkáltatói csomag részeként kifizetői adózással adóköteles. Az egyéni és csoportos kockázati biztosítás az egyes munkáltatóknál ténylegesen meghatározott keretösszegen belül az „étlapon” meghatározott szolgáltatások között is választható elem lehet, de a munkáltatói juttatási rendszeren kívül is megköthető – és a díj mindkét esetben – 2018-ban megkötött szerződés esetén legfeljebb 2019 év végéig – adómentesen fizethető.
Olyan rendelkezés sincs, hogy minden munkavállalónak ugyanazt kellene biztosítani: nincs akadálya annak, hogy a biztosítást a munkáltató csak a munkavállalók egy meghatározott körére kösse meg, vagy akár több, egymástól eltérő tartalmú biztosítási csomagként kösse meg a munkavállalók egyes csoportjaira.
Januártól nagy változások jönnek
Fontos tudni ugyanakkor, hogy az Országgyűlés által 2018 júniusában meghozott új szabályok szerint a kockázati biztosítások adózási szabályai jelentősen megváltoznak.
Az új szabályok szerint 2019. január 1-től a munkáltató által a munkavállalóra kötött a kockázati élet, baleset-és egészségbiztosítások is bérként adózó juttatásnak számítanak. Ennek megfelelően az eddigi részbeni adómentes besorolás helyett a bérhez hasonlóan valamennyi közterhet meg kell fizetni, ami által közel duplájára (több mint 80%-kal) emelkedik e juttatás eddigi költsége. A másik lényeges dolog, hogy ezáltal ennek a juttatásnak a munkáltatókra terhelt adminisztrációja is megnövekszik, miután a munkavállalók béréből is számfejteni kell ezentúl a rá vonatkozó közterheket – emlékeztet Oláh Attila
A cégek menedzsmentjének, HR és gazdasági területeinek mindezt megfelelően kommunikálniuk is kell majd a dolgozóik felé. Ami nem tűnik egyszerű feladatnak, különösen úgy, hogy mára nagyon sok cégnél ezen juttatások elismert, megszokott és értékelt szolgáltatásokká váltak a dolgozók körében. Juttatási felmérésekben a cégek bevallása alapján 2015 és 2017 között közel megháromszorozódott azon cégek száma, akik a biztosítást mint fix szolgáltatást a munkavállalói juttatásaik közé beépítették.
Az átmeneti rendelkezés 2019-ben még sok cégnek haladékot adhat, de 2020-ra fel kell készülniük a biztosítójukkal közösen a megváltozott szabályozások okozta új helyzetre.
Merz „józan realizmust” sürgetett Európa részéről. 
