|
| Szökőkút a Blaha Lujza téren 2015. augusztus 7-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
A globális felmelegedésnek köszönhetően várhatóan sokkal gyakoribb és intenzívebb hőhullámokra számíthatunk a jövőben: míg az ezredfordulón évente maximum 1-2 ilyet kellett átvészelni, az utóbbi öt évben a számuk megduplázódott, olvasható a Nemzetgazdsági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának összeállításában. Ezek az időszakok rendkívül megterhelik a szervezetet, a munkavállalók mellett különösen az idősekre és a gyerekekre jelent veszélyt.
|
Mi a hőhullám? Egy olyan tartós, magas környezeti hőmérséklettel és páratartalommal járó állapot. Különösen veszélyes, ha a környezetünkben nincs árnyék, így kénytelenek vagyunk a tűző napon dolgozni vagy ténykedni, vagy ha egyébként is hőt kibocsátó eszközökkel (pl. munkagép) kell foglalkozni. Fokozza a hatását, ha nincs megfelelő légáramlás (szélcsend, zárt, fülledt helyiség). |
A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a ruházat, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja, de hőséghullámok idején az átlagosnál melegebb időben az egészséges szervezetet is extrém igénybevétel érheti. Kánikulában sokkal könnyebben érnek minket hőártalmak, ráadásul az extrém meleg okozta tünetek, így a figyelmetlenség, a reakcióidő csökkenése, fáradékonyság, vagy a nedves, csúszós kezek növelik a munkahelyi balesetek kockázatát is. A szabadban dolgozók számára ráadásul a megemelkedett UV (különösen az UV-B) sugárzás is komoly veszélyeket hordoz.
Nem játék a meleg – akár az életedbe is kerülhet!
A hőártalmak közül talán a legnépszerűbb és leggyakrabban tapasztalt a napszúrás, ami a fejet érő közvetlen, erős napsugárzástól alakul ki. Ez ugyanis agyi vérbőséget okoz, így a napszúrást kapott ember kábult, fáj a feje, szédül – emiatt hányingere van vagy hány is, súlyos esetben tudatzavar vagy (a koponyaűri nyomásfokozódáskor) akár eszméletvesztés is kialakulhat, kezeletlen esetben halálhoz vezethet. Ilyenkor könnyen leégünk, így gyakran kísérője a bőr napégéses gyulladása vagy kiütések megjelenése. Enyhe esetben a sérültet hűvös helyen kell elhelyezni, hűvös (nem jéghideg!) ronggyal borogatni, súlyos esetben azonban irány a kórház!
A másik, köznyelvben elhíresült ártalom a hőguta. Ez a hőszabályozás elégtelensége miatt létrejövő életveszélyes állapot, mivel a szervezet egész egyszerűen vészesen kiszárad. Fontos előjele a verejtékezés megszűnése (hisz nincs mit kiizzadni), emiatt a szervezet nem képes leadni a fölösleges hőmennyiséget, így a testhő akár tartósan 40 °C fok fölé emelkedhet. A beteg hőmérséklete hirtelen emelkedik, bőre sápadt, forró és száraz, pulzusa szapora, vérnyomása alacsony. Súlyos esetben szívritmuszavar, szabálytalan légzés, tüdővizenyő léphet fel. Kísérője a hányinger és a hányás, hasmenés, esetleg a vizelés hiánya. Orvosi kezelés nélkül halálhoz vezethet, így a hőgutát szenvedett embert mihamarabb hűvös helyre kell vinni és hűteni (levetkőztetni, vízzel permetezni vagy borogatni) amíg a segítség megérkezik!
|
| MTI Fotó: Mihádák Zoltán |
Egy harmadik tipikus jelenség a hőhullámokkor a hőséggörcs kialakulása, amit az erős izzadás következtében előálló só- és folyadékveszteség okoz. Emiatt a vázizmokban fájdalmas összehúzódások zajlanak, amin sajnos nem segít, ha csak tisztán vizet próbálunk pótolni. Leggyakrabban a melegüzemi munkásoknál alakul ki vagy erős fizikai aktivitás következtében. A bőr ilyenkor hideg és nedves, az izmok nyomásra érzékenyek, duzzadtak.
A negyedik leggyakoribb jelenség a hőkimerülés, ami meleg környezetben végzett tartós nehéz fizikai munka és elégtelen sóbevitel következménye. Tünetei: forró, vörös, verejtékes bőr, láz, feszítő fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szapora pulzus, zavartság. Ha a verejtékezés megszűnik, hőgutává súlyosbodhat.
A főnök felelőssége vagy a miénk?
A fentiek miatt nem csak magának a munkavállalónak, de a munkaadónak is fokozottan ügyelnie kell az alkalmazottak biztonságára. Természetesen a legjobb, ha tudjuk kerülni a közvetlen, napon végzett tevékenységeket, amennyiben ez azonban nem lehetséges (pl. útépítés, mezőgazdasági tevékenységek), úgy kötelező megfelelő mennyiségű, 14-16 °C-os ivóvizet biztosítani és ösztönözni kell a dolgozókat, hogy igyanak eleget – lehetőleg 15-20 percenként egy pohár vizet. Kerülni kell a vizet hajtó folyadékok, így a kávé, a cukrok és az alkohol fogyasztását, és mindig legyen legalább egy mobiltelefon a területen, ha orvost kell hívni.
|
| MTI Fotó: Balázs Attila |
Rendszeresen pihenőidőt kell adni, amit a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen tudnak eltölteni a dolgozók, mindezt lehetőleg ülve. Figyelni kell arra is, hogy a dolgozók cserélni tudják egymást, és minél kevesebb időt töltsenek el a tűző napon – különösen fontos ez a legmelegebb időszakban, 11 és 15 óra között. A megfelelő munkaruházat biztosítása is kulcsfontosságú, ebből sok vállalatnál vannak problémák, például az egyenruha anyaga vagy a viselhető nadrág/szoknya hossza miatt. Persze, élelmes munkavállaló mindig akad, mint például ezek a francia villamosvezetők, akik egyszerűen megkerülték a szabályozást, mely szerint a rövidnadrág nem, de a szoknya viselete megengedett:
Azok, akik szerencsésen zárt területen végezhetik a feladatukat, azok számára a tűző nap kevésbé jelent veszélyt, viszont a hő annál alattomosabb. Így zárt munkahelyeken az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, valamint gondoskodni kell a rendszeres műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának, tisztításának hiánya egészségkárosodások (pl. meghűlés, légúti fertőzések stb.) kiváltó oka lehet.
