|
| EPA/JEROME FAVRE |
A technika- és az űrkutatás szerelmesei sürgősen jegyezzék fel jövő keddet, azaz szeptember 27-ét a naptárba, ekkor lesz ugyanis a 67. Nemzetközi Űrkutatási Konferencia, amin a Tesla és a SpaceX vezetője, Elon Musk is előadást tart – méghozzá a Mars kolonizálásáról. A Bloomberg cikke szerint a legközelebbi szomszédos bolygó meghódítása gyerekkori álma Musknak, egyebek mellett ennek megvalósítására is alapította 14 évvel korábban a SpaceX-et.
Mára számos hasonszőrű érdeklődőt – köztük rengeteg befektetőt és kutatót – sikerült megnyerni az ügynek. A NASA már toborozza az űrhajósokat egy 2030-ra tervezett expedícióra, a Lokheed Martin pedig elnyerte a jogot, hogy egy Mars körüli űrállomást építsen. Az ügyet ráadásul Hillary Clinton is felkarolta, kampányüzenetei közt szerepelt az amerikai űrkutatás előbbre mozdítása. Maga a SpaceX 2018-ban tervez ember nélküli űrhajót küldeni a Marsra. Az expedíciót a tervek szerint kétévente ismételnék majd, és végül 2025-ben küldenék el az első embert, nyilatkozott Elon Musk.
Lehetséges ez egyáltalán?
A Mars meghódításához azonban számos akadályt le kell küzdeni, hogy sikeres lehessen – vagy, hogy egyáltalán meg lehessen próbálni. A hidegháború időszakával ellentétben mostanáig nem volt különösebben nagy verseny az űrközpontok között, mint ami egykor a holdra szállást övezte. A lelkesedés 2012-ben kapott új lendületet, amikor a NASA-nak sikerült eljuttatnia a Marsra a Curiosity űrszondát, amely azóta is lélegzetelállító fotókat és pótolhatatlan mérési adatokat közöl a bolygóról, ezt a lelkesedést próbálják azóta is újra felszítani.
| Nem mond sokat a 80 millió kilométer? Itt egy látványos ábra, hogy pontosan milyen messze is vagyunk a legközelebbi szomszédos bolygónktól. >>> |
Bár a NASA-nak a saját elmondása szerint minden technikai eszköze megvan arra, hogy embert juttasson a Marsra, a jelenleg rendelkezésre álló technológia nem tenné lehetővé a hatékony utazást: még ha az űrhajósok túl is élnék a 80 millió kilométeres utat, soha nem térhetnének vissza a Földre, hacsak nem sikerül helyben üzemanyagot előállítaniuk a visszaúthoz. A kolonizálás lehetőségeit jelenleg is vizsgálják, egy csoport űrhajós jelenleg is a sivatagban élve vizsgálja, hogy hogyan lehetne életben maradni a Marson.
Ráfér egy kis lazítás
A beszéd a remények szerint egy kis időre elterelheti a közönség figyelmét a Tesla vezér vállát nyomó problémákról: bár az áprilist követő siker után még három alkalommal tudták visszahozni a SpaceX hordozórakétáját, szeptember elsején azonban felrobbant egy Falcon típusú rakéta, megsemmisítve ezzel a Nemzetközi Űrállomásra szánt utánpótlást és egy izraeli műholdat is.
A Teslánál is gondok vannak, a robotpilóta okozta haláleset mellett a nevadai sivatagban épülő új akkumulátorgyár is folyamatosan apasztja a társaság vagyonát, ami a Model 3 piacra dobása előtt nem valószínű, hogy nyereségesbe fordul. Mindezek mellett a veszteséges SolarCity napelemgyártó felvásárlása is óriási vihart kavart a befektetők körében, mivel egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy ráfizetéses lesz az ügy – arról nem is beszélve, hogy Musk saját maga mellett a bizalmasait delegálja az igazgatóságba.
A fenékküszöb már szombaton összeér. 
