Séra Gergely, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperekkel foglalkozó menedzsere szerint ráadásul az adóellenőrök ma már – köszönhetően a rendelkezésre álló temérdek adatnak – sokkal felkészültebben vágnak bele egy vizsgálatba. Így a revizorok nem csak azzal vannak tisztában, hogy tisztességesen könyveltünk-e, hanem az iparági trendekkel, versenytársakról szóló információkkal is, ami alapján arra is tudnak következtetni, hogy indokolt volt-e például egy adott áremelés vagy sem, fűzte hozzá a szakember.
Legyünk felkészültek!
A jelenleg hatályos törvények arra ösztönzik a cégeket, hogy minden rendelkezésükre álló információt már a vizsgálati szakasz kezdetén benyújtsanak. Új tény vagy bizonyíték beadására az észrevételezési szakaszt követően ugyanis már egyáltalán nincs lehetőség az eljárás során. Ez a pénzügyi vezetők 72 százalékának gondot okoz a felmérés szerint, ennek dacára azonban a válaszadók több mint fele összességében elégedett az új törvényekkel.
A szakember hozzátette: nagyon fontos, hogy a cégek felismerjék, folyamatosan felkészülten kell várniuk az esetleges vizsgálatokat. Előfordulhat ugyanis, hogy egy későn benyújtott számlát már csak az adóper során lesz lehetőség pótolni.
|
Mit tegyünk, ha jön a NAV? Év elejére teljesen megújultak azok a törvények, amelyek az adóellenőrzéseket, adópereket szabályozzák. A terület újra-szabályozása a teljes ellenőrzést érinti, az első pillanattól a bírósági szak lezárásáig. Mivel a NAV évente közel 30 ezer ellenőrzést folytat le, ennek során pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki, ezért lényegében bárkit érinthetnek az új szabályok és korlátok. A cikkért kattints ide! >>> |
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
