Szófia, reptéri busz (Fotó: Wikimedia Commons)

Ma nem jelentek meg a Fővárosi Közgyűlésen a képviselők, ahol az agglomerációs közlekedést kellett volna tárgyalni, de jövő szerdán folytatják. A fogyasztók nyilván örülnek annak, hogy idén sem emelkedtek a fővárosi tömegközlekedés tarifái, ám az a helyzet, hogy nemzetközi összehasonlításban ezzel együtt sem nevezhetők olcsónak.

A megvizsgált 12 volt szocialista ország fővárosai közül nálunk a legdrágább a napijegy, a második legdrágább egy egy átszállásos utazás (metróról buszra, például), és a negyedik legdrágább egy sima, egy útra szóló, mezei menetjegy. Ez utóbbi azonban csalóka, mert a ljubljanai és zágrábi jegyek 90 percen belül átszállásra vagy útmegszakításra is jogosítanak, míg ez nálunk tilos. (Táblázat a cikk végén.)

Ez a pesti utazás nagy igazságtalansága

Létezik ugyan átszállójegyünk, de az csak metróra és HÉV-re jó, így két normál jegyet kell használni, ha metróról buszra vagy busztól villamosra szállunk, ami pedig gyakori eset. Ez a budapesti közlekedés nagy igazságtalansága (ami remélhetőleg megszűnik majd a készülő új, elektronikus jegyrendszerrel.) Bérletek terén ugyanakkor viszonylag jól állunk, ott három országban is egyértelműen jóval drágább az egy havi korlátlan számú utazás.

Hungarikum az ötös napijegycsomag

Ide kívánkozik, hogy a tízes gyűjtőjeggyel egyébként kicsit olcsóbban ki lehet hozni Budapesten az alkalmi utazást – az viszont sok más helyen ismeretlen, így nem tudtuk figyelembe venni. Szintén kedvező, a drága napijegynél jóval olcsóbb utazást kínál alkalmi utazóknak az öt napijegyes tömb („5/30”) 4550 forintért, például azoknak, akik hetente egyszer-kétszer utaznak, vagy például családon belül van több alkalmi utazó. De ez sem létezik másutt.

Prágában – és más városokban sem – az a lényeg, hány járműre szállsz fel, hanem hogy mennyi ideig utazol. A turisták által felkapott városban van 30 és 90 perces jegy, így akár három-négy pár megállós utat is meg lehet tenni egy jeggyel – amihez Budapesten három vagy négy jegy kellene többszörös áron. Hab a tortán, hogy náluk még olcsóbbak is a jegyek, mint nálunk, pedig a bérek magasabbak.

Többféle bérlet a bolgároknál

Szófiában a bérletek sokszínűsége tűnt fel. Itt és más városokban is előfordul, hogy – drágábban, 50 helyett 60 leváért – nem névre szóló, átruházható bérletet is árulnak. Ez felettébb praktikus, ha jellemzően nem egyszerre utaznak, mozognak a család tagjai, így egy bérlettel megúszhatják kettő, esetleg három helyett. A csak a metróra érvényes (személyes) bérlet pedig mindössze 35 leva, belvárosban lakóknak az is nagyon praktikus lehet. De van csak a felszíni járatokra szóló bérlet is potom 28 leváért.

Tallinban vonzó a kevesebb mint három 1,1 eurós menetjegy árába, három euróba kerülő napijegy – nálunk ez öt és fél gyűjtőjegy árából jön ki. De Berlinben is érdemesebb hét euróért napijegyet venni, mint három darab két órás átszállójegyet 8,1 euróért.

Angolul illene tudni

Bukarestben más árakat adott meg egy metróútra Metrorex metrótársaság (5 lej/két út) és mást a másik közlekedési vállalat, a RATB (2 lej/út), ahol elektronikus kártyával a jelek szerint olcsóbb. Mindez a budapesti árak töredékéért.

Szabadsághősöknek olcsóbb

Vilniusban, Litvániában külön kedvezményt kapnak az ellenálló szabadsághősök (1940 és 1990 közötti érdemeikért). Kedvezményt kapnak az idősek, a fiatalok, a csökkent munkaképességűek, a hemodialízis kezelésére utazók és kísérőik,  némelyek 80 százalékosat is, a lista hosszú, akár nálunk a MÁV-kedvezményeknél.

Az nem meglepő, hogy Nyugat- és Dél-Európában magasabbak az árak, mint nálunk. Az inkább, hogy egy-két helyen mégsem, például Athénban annyi egy bérlet, mint Budapesten, illetve több városban olcsóbban meg lehet úszni egy átszállásos utazást, mint nálunk.

London lenne a világrekorder?

Londonban nincs egységes tarifarendszer, gyakran eltér egymástól egy metrózás vagy egy buszozás vagy egy vonatozás ára. A The Independent mindenesetre nyáron arról panaszkodott, hogy egy kutatás szerint ott a legdrágább a tömegközlekedés a világon. Azért Amszterdam is elég húzósnak tűnik, legalábbis a jegyek ára, míg a nagy területen fekvő Berlinben a korlátlan havi bérlet kerül horribilis összegbe (81 euróba).

Sok városban vannak tarifazónák, de mivel az egyes vagy A zóna többnyire megegyezik a városhatárral, a többi pedig agglomerációs utazást takar, az egyzónás verziókat kerestük. Az átszámoláshoz alkalmazott devizaár az MNB mai középárfolyama volt.

Olvassa el ezt is: Nálunk van vajon Kelet-Európa legdrágább taxitarifája?