A repülés nagyon felgyorsította az utazást, de ha más kontinensre utazunk, még mindig meglehetősen hosszú az út, nyomasztóak a 10 órás, vagy még hosszabb utazások egy repülőbe zárva. Pár évtizede úgy tűnt, hogy megvan a megoldás: a katonai repülők mintájára deltaszárnyú utasszállító készült, ami így át tudta lépni a hangsebességet, és annak kétszeresére is felgyorsult: ez volt a Concorde.
Visszalépés
A jármű fenntartása és üzemeltetése azonban rendkívül költséges volt, így nem is jöttek újabb géptípusok. A hangsebesség átlépése olyan megnövelt fizikai ellenálló képességet igényelt a repülőktől, ami megdrágította a gyártást, megnövelte az üzemanyagigényt és lecsökkentette a szállítható utasok számát. Végül egy baleset során kiderült, hogy a deltaszárnyban tárolt üzemanyag végzetes lehet, így a programot be is szüntették.
Így, hasonlóan az űrrepüléshez, ahol az űrsiklók vonultak nyugdíjba, a polgári légiforgalomban is visszalépés következett be. Hangsebesség alatt egyszerűen, hatékonyan és olcsón repülünk, felette egyelőre sehogy. Nagy akadályról van szó: a hangsebesség átlépésekor a jelenleg használatos repülőgépek darabokra szakadnának, így csak teljesen eltérő megoldások jöhetnek szóba, és eddig nem sikerült elfogadható és gazdaságos megoldást találni, igény pedig lenne rá.
Az új megoldás
Kínai mérnökök most előálltak egy tervvel, mégpedig egy olyan járműével, amely 6000 km-t tenne meg óránként, írja a South China Morning Post. Mivel a jelenlegi Peking-New York járat 13-14 órát megy, a tervezett típussal pedig csak 2 óra lenne az út, ráadásul a jármű az eddigi, csak néhány embert szállító hasonló tervekkel szemben 50 embert és komolyabb teherszállítmányt is elbírna, valóban egyedülálló darab a jelenlegi fejlesztések között.
A tervezőcsoport a modell kicsinyített változatát már tesztelte a Kínai Tudományos Akadémia szélcsatornájában, ahol 8600 km/órás sebességet sikerült elérniük, és a korábbi kísérletekhez képest kisebb légellenállást és nagyobb felhajtóerőt tapasztaltak, ami alapfeltétele egy működőképes jármű létrehozásának ilyen nagy sebességnél. A szerkezet érdekessége, hogy nem deltaszárnyú, hanem két szárnya van, mint a repülés hajnalán használt duplafedelűeknek, persze egész más jellegű kialakítással.
Felhevül
A szerkezetet el is nevezték I-modellnek (nagy i), mivel leszálláskor szemből nézve egy újságban-könyvben nyomtatott nagy kövér I betű alakját vesz fel. Ezzel a megoldással érik el a nagyobb felhajtóerőt, és a turbulencia mérséklése révén a kisebb közegellenállást, persze olyan formák kialakításával és anyagok felhasználásával, melyeknek meg se kottyan a hangsebesség átlépése. Az adott sebességnél viszont felmerül egy új probléma: a jármű külseje ezer fokosra melegszik, így megfelelő hűtéssel vagy hőálló anyaggal meg kell oldani a kérdést (ez az, ami az űrsiklónál is végzetes probléma lett, igaz, ott 3-4000 fokos hőmérsékletről volt szó).
Sivatagi show
A nagy lépés persze az lesz, ha a járművet a légkörben, éles körülmények között is kipróbálják. Ha működik is, eleinte valószínűleg csak katonai szállítóeszközként fogják alkalmazni, és utána jöhet az utasszállító funkció kialakítása. Kína egyébként az elmúlt években már több hiperszonikus repülőt is tesztelt a Góbi-sivatag felett, köztük volt olyan is, amelyik a hangsebesség 10-szeresét is elérte.
Búcsúztak a norvégok és a belgák. 
