|
| MTI Fotó: Komka Péter |
Hiába a körültekintő vezetés, Magyarország 200 ezer kilométernyi úthálózatán a téli fagyok után akár egymillió kátyú is lehet, amelyek többsége potenciális veszélyforrás autónk futóműve és kerekei számára. Még rosszabb, hogy sok esetben bizonyítani sem lehet, hogy a kátyú okozta a problémát, a biztosítók átlagosan csak minden második káresemény után fizetnek. A Bárdi Autó szakértői ezért most néhány hasznos tanáccsal segítenek az autósoknak.
Ha megtörtént a baj, fontos a gyors intézkedés
A kátyúk az autósok talán legalattomosabb ellenségei. Mindannyiunk rémálma, hogy olyan kátyúba hajtunk, ami miatt vagy ott helyben kell kereket cserélnünk, vagy csak később, a szervizben derül ki, hogy sok százezres kárunk keletkezett. A kátyúk olyan gyorsan és sok helyen keletkeznek egyszerre, hogy lehetetlen befoltozni őket, ráadásul csak jó időben javíthatók. Sokszor víz vagy hó borítja a lyukakat, így még az egyébként óvatosan közlekedő autósokat is teljesen kiszolgáltatottá teszik. A legtöbb esetben a gumi vagy a felni sérül, de ennél problémásabb és költségesebb a futómű rejtett hibája, mert sokszor csak később derül ki, hogy egy nagyobb zökkenő komolyabb kárt tett benne.
Bosszantó, de talán mégis egyszerűbb, ha mindjárt a helyszínen intézkedünk. Ilyenkor ugyanis legalább megvan az esélyünk arra, hogy a kárunkat megtéríttessük a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel vagy a biztosítóval, amennyiben a káresemény körülményeit megfelelően dokumentáltuk. Jó tudni, hogy még a külön kátyúbiztosítással rendelkezőknek is csupán a fele kap kártérítést amiatt, hogy nem vagy nem megfelelően dokumentálták a történteket.
Fokozatosan is tönkreteheti az autót
Sokkal alattomosabb viszont a futómű fokozatos elhasználódása. A kátyúk, nyomvályúk, gyűrődések ugyanis folyamatosan igénybe veszik a futómű elemeit, így azok idővel elkopnak. A Bárdi Autó szakértői szerint ilyenkor árulkodó az úthibákon, fekvőrendőrökön jelentkező kopogó hang, amely leggyakrabban az elkopott gömbfejek következménye, de a szilentek is okozhatják a futómű kopogását. Amíg azonban ezeket hallani lehet, a lengéscsillapító csendben megy tönkre. Sok tulajdonos ezért nem is foglalkozik a lengéscsillapítóval: ennek meghibásodása ugyanis egy folyamat. Szép lassan romlanak a kanyarjellemzők, illetve megnő a fékút is, ezt pedig normál közlekedésben nehéz felismerni.
Pedig a lengéscsillapító hibája akár a fékút 20 százalékos megnövekedését is eredményezheti, ez pedig már elegendő ahhoz, hogy vészhelyzetben a gépjárművünk ne álljon meg időben és baleset történjen. A keréknyomás szintén rendszeresen ellenőrizendő, ahogyan a kerekek állapota is: egy szálszakadt gumi vagy egy kissé megütött felni az általa keltett rezonanciákkal ugyanúgy tönkreteheti a lengéscsillapítót és a toronycsapágyat, mint a nem megfelelő abroncsnyomás.
Ahhoz, hogy utunk során mindig a legnagyobb biztonságban legyünk, a Bárdi Autó szakértői azt tanácsolják, hogy évenként vagy 20 ezer kilométerenként szervizben ellenőriztessük a futóművet és az abroncsokat. Ilyenkor a szemrevételezés mellett különösen fontos a vizsgálópadon történő ellenőrzés is, amely során a lengéscsillapítók állapotára is fény derül. Ennek az alkatrésznek az átlagos élettartama 80 ezer kilométer, így ekkora futás után mindenképpen javasolt a cseréje.
Ha az utak állapotán ugyan nem is tudunk változtatni, a későbbi problémákat azért elkerülhetjük: körültekintő vezetéssel minimalizálhatjuk a kátyú okozta károkat, az időszakos átvizsgálással pedig időben kicserélhetjük az elhasználódott alkatrészeket. Ha mégis megtörténik a baj, akkor nem árt, ha van a csomagtartóban pótkerék, amelynek felszerelése után folytathatjuk utunkat a legközelebbi szervizig.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
