Szemben az egész világgal: mi történik a magyar felsőoktatásban?

Berlinger Edina, 2015. április 26., 12:02

A nemrégiben újra fellángoló diáktüntetések jó alkalmat teremtenek arra, hogy végiggondoljuk, hogy mit csinálunk mi itt a felsőoktatásban.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Hallgatók és oktatók tüntetnek
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A tanulás - illetve a másik oldalról nézve az oktatás - célja a humán képességek fejlesztése. A felsőoktatás pedig az a hely, ahol a legmagasabb szinten fejlesztjük ezeket a humán képességeket. De miért fontos magas szinten fejleszteni a humán képességeket?

Nicholas Barr, a London School of Economics világhírű professzora, aki egyébként a magyar diákhitel-rendszer tervezője is egyben, az alábbi választ adta erre a kérdésre:

  1. A felsőoktatás legfőbb célja a tudás fejlesztése egyszerűen magáért a tudásért. A megismerés és a megértés tehát önmagában is érték, ami az ember és az emberiség kiteljesedésének alapfeltétele. Egy egészséges társadalom számára létfontosságú, hogy létezzen egy rövidtávú érdekektől mentes, az aktuális hatalomtól független szellemi közösség, amely az intellektuális szabadság jegyében képes véleményt alkotni és nyilvánítani; amely keresi, felhalmozza és átörökíti az egyetemes emberi tudást.
  1. A felsőoktatás másik fontos célja az, hogy megerősítse a társadalom alapvető értékeit, például a demokráciát, a jogállamot, a szolidaritást és a kisebbségek védelmét.
  1. Végül Barr professzor utolsóként említi meg, hogy a magasan képzett munkaerő egyébként fontos termelési tényező, ami elengedhetetlenül szükséges a gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez.

Ha történelmi távlatban tekintjük ezeket a célokat, akkor megállapítható, hogy az első két cél (a tudás öröme és az alapértékek megerősítése) mindig is kifejezett célja volt a felsőoktatásnak, míg a harmadik cél, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás csak az elmúlt néhány évtizedben vált igazán jelentőssé a technológiai fejlődésnek köszönhetően. Ennek hatására ez elit felsőoktatási rendszerekről át kell (át kellett volna) térni a tömeges felsőoktatásra, de úgy, hogy eközben meg kell (meg kellett volna) őrizni a kiválóság intézményeit és a differenciálás képességét.

Egy másik szerző, Cairncross, úgy fogalmazott, hogy: „Ebben a században a gazdasági siker már egyértelműen az egyetemeken múlik. Itt állítják ugyanis elő egy virágzó társadalom nyersanyagát: a gondolkodó, kifejezőképes és kreatív fiatal embereket, akiket arra képeztek, hogy jó kérdéseket tegyenek fel, és rendszeresen érdekes új ötletekkel álljanak elő.”

A növekedéselmélet legújabb eredményei is alátámasztják, hogy tényleg az innovatív ötleteinken múlik a gazdasági prosperitás és annak a hosszú távú fenntarthatósága. Az innovációhoz pedig fejlett intézményrendszer, és magas szintű humán képességek kellenek. Ráadásul a két nagy erejű magyarázóváltozó egymást is erősíti: minél fejlettebb az intézményrendszer (ideértve a törvényeket és az íratlan normákat is), annál jobban működnek a humán területek (oktatás, egészségügy, kultúra); és persze fordítva is igaz: minél több az épkézláb és kiművelt emberfő, annál jobban működnek az intézmények. Kevés dologban értenek annyira egyet a közgazdászok, mint ebben a gondolatmenetben. Aki kételkedik az intézmények → humán tőke → innováció → fenntartható gazdasági növekedés, mint okozati láncolat érvényességében, az a főáramlású közgazdaságtan egyik legrobosztusabb eredményét söpri félre.

A kutatások szerint az innovatív vállalatok egyébként a kevésbé képzett munkaerő foglalkoztatásában is élenjárnak. Vagyis a munka alapú társadalom szükségképpen tudás alapú társadalom is, hiszen a munka és a tudás egymástól el nem választható és különösen egymással nem szembeállítható fogalmak.

Ugyanez a gondolat tükröződik az Európai Unió stratégiájában is, ahol a kívánatos növekedés, mint tudjuk, három jelzőt kapott: smart - okos, sustainable - fenntartható és inclusive - befogadó. A felsőoktatásnak pedig nyilvánvalóan mindhárom dimenzióban meghatározó jelentősége van.

Egy frissen publikált kutatási jelentés szerint az Európai Unió tagállamainak részletes adataiból az látszik, hogy rendkívül szoros és pozitív a kapcsolat az egyetemi szféra kutatási teljesítménye és a sikeres innovációk között. Másrészt azt is kimutatták, hogy a kutatási teljesítmény növeléséhez alapvetően két dolog kell:

  • több állami finanszírozás és
  • több autonómia.

Érdekes módon az is látszik a vizsgálatból, hogy a több magánfinanszírozás (vagyis a magasabb tandíjak) nem növelik érdemben a kutatási eredményességet. Az is szembetűnő azonban, hogy egy alulfinanszírozott tömegoktatási rendszer veszélyezteti a kutatási kiválóságot.

Mindezek alapján az Európai Unióban jelenleg rendkívül komolyan gondolják azt, hogy a tagállamoknak a jövőben jelentős mértékben növelniük kell az egyetemeknek nyújtott állami támogatást és azzal egyidejűleg az egyetemek autonómiáját. Ebben látják Európa sikerének kulcstényezőjét. A legutóbbi konferenciákon felmerült az az ötlet is, hogy olyan új elszámolási rendszert kell bevezetni, amelynek értelmében a felsőoktatásra költött állami forrásokat nem kell figyelembe venni a deficit és az államadósság kiszámításakor. Philippe Aghion szintén világhírű közgazdász ezt a javaslatot úgy indokolta, hogy meg kell érteni, hogy a felsőoktatás valójában nem költség, hanem busásan megtérülő beruházás.

Ezzel szemben mi történik Magyarországon?

  • 2009 óta reálértéken kb. a felére esett vissza a felsőoktatásnak nyújtott állami támogatás.
  • A kancellári rendszer bevezetésével súlyosan sérül az egyetemi autonómia, hiszen a kormány által kinevezett kancellároknak minden gazdasági kérdésben vétójoguk van.

Ráadásul a tervek szerint a jövőben drasztikusan szűkítik a gimnáziumi helyeket, felsőoktatási szakokat szüntetnek meg, és bevezetik a duális képzést (amelynek lényege az, hogy a vállalatok fokozódó mértékben finanszírozzák közvetlenül a felsőoktatást). A kormányzati befolyás pedig tovább fog nőni az egyetemek stratégiaalkotásában és irányításában, például a kormány által kinevezett konzisztórium, mint új véleményező és döntéshozó szerv bevezetésével.

A magyar kormány felsőoktatási politikája tehát nemcsak a diákok, az oktatók és a munkáltatók érdekeivel megy szembe, de emellett még a közgazdaságtan legfontosabb állításaival, az EU-s közös politikákkal és úgy általában az egész világgal is.

Szerző: Berlinger Edina PhD., tanszékvezető egyetemi docens

A FinLab blog szerzői a Budapesti Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék oktatói és kutatói, de az írások minden esetben a szerzők magánvéleményét tükrözik.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Friss kommentek

  • Milyen egy jó nyugdíjrendszer?

    „Kedves Szerző! Az alapblog.hu-n Zentai Péter interjú alanya a nyugdíjkorhatár és az egészségügyi kiadások összefüggéseit kereste, és arra jutott, hogy a magasabb nyugdíjkorhatár nagyobb egészségügy...”

    2015. október 01., 07:50 lzoli41
  • Milyen egy jó nyugdíjrendszer?

    „Az állami nyugdíjat fokozatosan meg kellene szüntetni, 15-20 éves kifutással. Közben erősen támogatni, propagálni az öngondoskodást. (és fokozatosan megszüntetni a nyugdíjjárulékot/adót) A szolidaritá...”

    2015. augusztus 12., 16:45 Hugo
  • Milyen egy jó nyugdíjrendszer?

    „A tegnapi nap során az alapblog.hu-n megjelent egy grafikon azzal a címmel:napjaink egyik legérdekesebb kérdése, hogy a technológiai fejlődés miért nem növelte a termelékenységet. Az egyik hozzászólás...”

    2015. július 29., 07:44 lzoli41

Alapblog

  • nincs bejegyzés

Friss blogbejegyzések

  • Mi az az átváltható kötvény?

    Mi az az átváltható kötvény?

    2015-07-24 17:17:00

    Az átváltható kötvények érdekes alternatívát nyújtanak mind a befektetők, mind a kibocsátók számára a részvényekkel és kötvényekkel szemben.

  • Rejtély a tőzsdén: a láthatatlan piacokról jön a forgalom?

    Rejtély a tőzsdén: a láthatatlan piacokról jön a forgalom?

    2015-05-11 20:04:00

    Vajon a tőzsdéken az alacsonyabb forgalom azért van, mert a kereskedők csere utáni étvágya csökkent volna?

  • A világ legnagyobb brókerbotrányának története

    A világ legnagyobb brókerbotrányának története

    2015-05-10 13:39:00

    Az egész egy hatalmas piramisjáték volt, amit egy halkszavú, de karizmatikus nagybefektető irányított évtizedeken át.

  • Ami most van az minden, csak nem normális tőkepiac

    Ami most van az minden, csak nem normális tőkepiac

    2015-05-04 08:58:00

    A 2008-as válság óta megháromszorozódott amerikai részvényindexek emelkedése a válság előtti kereskedési mennyiség fele/egyharmada mellett történt.

  • Szemben az egész világgal: mi történik a magyar felsőoktatásban?

    Szemben az egész világgal: mi történik a magyar felsőoktatásban?

    2015-04-26 12:02:00

    A magyar kormány felsőoktatási politikája nemcsak a diákok, az oktatók és a munkáltatók érdekeivel megy szembe, de emellett még a közgazdaságtan legfontosabb állításaival, az EU-s közös politikákkal és úgy általában az egész világgal is.