Ez kedvezőtlenül érintheti a közép- és kelet-európai gazdaságokat is - állapította meg szerdán Londonban ismertetett tanulmányában a Fitch Ratings.
A nemzetközi hitelminősítő a 17 oldalas elemzésben felidézte, hogy a tizenkét havi infláció 2012 szeptemberében átlagosan 2,6 százalék, az idén augusztusban azonban már csak 0,3 százalék volt a valutauniós gazdaságokban.
A Fitch londoni elemzői közölték, hogy alapeseti előrejelzésük továbbra is alacsony euróövezeti inflációt valószínűsít tartós defláció helyett, és a cég az idén 1,1, jövőre 1,5, 2016-ban 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel, illetve 0,9, 1,3 és 1,5 százalékos inflációval számol a valutaunióban.
A japán modell
A hitelminősítő azonban kidolgozott egy alternatív "sokkhelyzeti forgatókönyvet" is, amely elhúzódó, "japán mintájú" deflációt modellez.
E forgatókönyv alapján 2015-ben és 2016-ban is 1 százalékkal csökkenne az egész évre számolt fogyasztói árindex az euróövezetben, majd a 2018-ig terjedő előrejelzési időszak végéig zéró szintre állna be az infláció. Ebben a helyzetben a Fitch számításai szerint az euróövezeti gazdaság jövőre és 2016-ban is stagnálna, és később is csak 1 százalékkal növekedne évente, a munkanélküliségi ráta pedig 12 százalékra emelkedne.
A hitelminősítő szakértői kimutatták, hogy a japán hazai össztermék (GDP) 1995 és 2013 között éves átlagban mindössze 0,9 százalékkal növekedett.
A gyengélkedő gazdaság
A Fitch szerint a jelenlegi euróövezeti inflációs dinamikát nem lehet elintézni azzal, hogy átmeneti tényezők okozzák. Az okok között olyan tartós jelenségek is szerepelnek, mint az euróövezeti gazdaság gyenge teljesítménye, a jelentős negatív kibocsátási rés, a magas munkanélküliség, az ugyancsak magas adósságráták és a gyenge növekedési kilátások.
Ha a defláció kialakul és gyökeret ver, az nehezen visszafordítható, önmagát erősítő dinamikát eredményezhet, amely emeli a reálkamatokat és az adósságteher reálértékét, deflációs várakozást szülhet, a fogyasztási kiadások halasztásához és a befektetési eszközök árfolyameséséhez, végső soron pedig terjedő törlesztési csődökhöz vezethet - hangsúlyozzák a Fitch Ratings londoni elemzői.
Minket is érinthet
A hitelminősítő szerint e forgatókönyv megvalósulását azok a nyitott gazdaságok is megszenvednék, amelyeknek exportjában az euróövezeti piacnak nagy a súlya. A Fitch Ratings a viszonylag érintett környező gazdaságok között kiemeli Csehországot és Magyarországot, valamint azokat az országokat - köztük Horvátországot -, amelyeknek gazdasága jelentős mértékben függ az európai turizmustól.
A valutaunióhoz fűződő szoros gazdasági és pénzügyi kapcsolatok miatt a közép- és kelet-európai gazdaságokat általánosságban is kedvezőtlenül érintené az euróövezetben kialakuló defláció, amely csökkentené a pozitív hitelminősítői lépések valószínűségét ebben a térségben, és növelné a negatív hitelminősítési döntések esélyét - áll a Fitch szerdai londoni elemzésében.
Más is látják a deflációs veszélyt
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics szakértői erről összeállított legutóbbi helyzetértékelésükben kimutatták, hogy az átlagos euróövezeti órabérköltségek az idei év első szakaszában mindössze 0,9 százalékkal nőttek éves összevetésben, ami 1999 óta a legalacsonyabb tizenkét havi növekedési ütem volt.
Mivel az euróövezeti szintű munkatermelékenység ugyanezen idő alatt 0,8 százalékkal nőtt éves összevetésben, a kibocsátott egységnyi termékértékre jutó munkaköltség-növekedés alig 0,1 százalék volt éves szinten. Mindez a Capital Economics londoni elemzői szerint azt mutatja, hogy a legutóbbi munkapiaci folyamatok növelték az euróövezeti defláció veszélyét.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
