A Deutsche Wirtschafts Nachrichten (DWN) hírportál beszámolója szerint Vlagyimir Csizov, Oroszország állandó EU-képviselője az EU és Oroszország közötti kapcsolatok helyreállítása érdekében az Egyesült Államokkal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások, a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) megszakítására és a január elsején életbe lépett Eurázsiai Gazdasági Unióval (Eurasian Economic Union, EAEU vagy EEU) az együttműködési tárgyalások megkezdésére szólította fel az Európai Uniót. (Az Eurázsiai Gazdasági Unió létrehozásáról 2014. május 29-én állapodott meg Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásának megteremtése céljából a 170 milliós népességet felölelő, 2,7 ezer milliárd dolláros bruttó hazai terméket előállító térségben. A szerződés 2015. január elsején lépett életbe. Örményország január 2-án csatlakozott a szervezethez.)
Az orosz uniós nagykövet a cikkben hangsúlyozta, hogy az EEU-projektet sem az Oroszország elleni szankciók, sem az alacsony olajárak, sem a rubel árfolyamának gyengülése nem veszélyeztetik. Elsősorban az energiaszektorban lenne értelme hosszú távú együttműködést kialakítani az EU és az EEU között - mondta.
Akár rosszul is járhatunk
A cikk szerint az EU számára jóval nagyobb hátrányt jelentenek az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók gazdasági következményei és Oroszország ellenintézkedései, mint az Egyesült Államok számára. Miközben az európai vállalatok a kelet-európai uniós tagországokban folytatott gyakorlathoz hasonlóan növelhetnék alkalmazottaik számát az alacsony bérszínvonalú eurázsiai térségben, az amerikai Global Development And Environment Institute tanulmánya szerint a TTIP-szerződés 2025-ig 600 ezer munkahely elvesztéséhez vezetne az EU-ban. Németország és Franciaország 130-130 ezer munkahelyet veszítene el. A szabadkereskedelmi egyezmény egyúttal az Egyesült Államok alacsony szociális ellátási színvonalát is "Európába exportálná" - állapítja meg a DWN.
Az Oroszország elleni szankciók hátrányos gazdasági hatását elsőként Németország ismerte el 2014 végén - írja a ZeroHedge.com hírportál, hozzátéve, hogy a szankciók hátrányait már mások is kezdik felismerni.
Célkeresztben Olaszország?
"Az orosz gazdaság gyengülése nagyon nem kifizetődő Olaszországnak" - idézi a ZeroHedge.com Romano Prodi egykori olasz miniszterelnöknek, az Európai Bizottság egykori elnökének az olasz Il Messaggero lapnak adott nyilatkozatát. "A csökkenő olaj- és gázárak az Ukrajna miatt elrendelt szankciókkal együtt évi öt százalékkal csökkentik az orosz GDP-t és ötven százalékkal vetik vissza az olasz exportot" - mondta Romano Prodi. "Függetlenül a rubel dollárral szembeni árfolyamától, ami már mintegy a felére csökkent, az Egyesült Államok oroszországi exportja növekszik, miközben Európa exportja csökken" - mutatott rá.
A ZeroHedge.com hangsúlyozza, hogy Európa számára az igazi veszélyt nem is az Oroszországnak való pénzügyi kitettség, illetve egy esetleges orosz gazdasági összeomlást követő pénzügyi dominó-hatás jelenti, hanem a kereskedelem leállása. A jegybankok mennyiségi monetáris ösztönzőkkel képesek eszközbuborékokat gerjeszteni, képesek a beruházási és a fogyasztási kedvet is felfűteni. Képesek tehát pénzt nyomtatni, "kereskedelmet nyomtatni" azonban nem. Márpedig a globalizált világban a kereskedelem volt a növekedés motorja, mielőtt a jegybankok nekiálltak évi ezer milliárd dollárnyi kötvényvásárlással ezt pótolni - írja a ZeroHedge.com.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
