Hirdetés
Hirdetés

Miért fordított hátat Putyin Szíriának?

Fellegi Tamás, 2016. március 17., 06:09

Többé-kevésbé mindenkit meglepett az orosz elnök bejelentése, hogy lényegében kivonul Szíriából, csak szerény erőt hagy ott. Vajon eleve stratégiája része volt-e a limitált célok megvalósítása, vagy az események menet közbeni alakulása, a tűzszünet megvalósulása és a békekonferencia megnyitása késztette a döntésre?

Az egyetlen erő

Az orosz beavatkozás tavaly szeptemberben kezdődött, amikor az erősen vesztésre álló szíriai diktátort, Aszadot váratlanul megsegítették. A világ nagy része bírálta a véres kezű diktátor támogatását, Moszkva pedig azt hozta fel indok gyanánt, hogy Aszadé az egyetlen erő, amely képes küzdeni az Iszlám Állam és a többi terrorista erő ellen, már a helyiek közül. Hogy ki a „jó” ellenzék, és ki a terrorista, erről persze megoszlottak a vélemények.

Az oroszok által megtámogatott Aszadhoz iráni erők is csatlakoztak, tekintettel arra, hogy Aszad az alavitákat, Szíria síita vallású kisebbségét képviseli, ők valószínűleg elégedettek is elnökükkel. Ugyancsak csatlakozott a kétes hírű libanoni, ugyancsak síita mozgalom, a Hezbollah. Átmenetileg úgy, tűnt, sokan el is fogadják ezt a helyzetet, mint kisebbik rosszat, ha sikerül tenni valamit az Iszlám Állam ellen.

Hirdetés

Amit akart, elért

Először kevés haladás látszott, de aztán a légitámadások kezdték meghozni eredményeiket. Az Iszlám Állam is, más csoportok is meggyengültek, a kurdok felszabadították az általuk lakott területet, sőt talán egy kicsit többet is annál, Aszad pedig főleg az utóbbi időben visszaszerezte a síiták által lakott területek túlnyomó többségét. És itt jöhet az egyik magyarázat: senkinek nem érdeke, az oroszokat is beleértve, hogy a diktátor visszavegye az egész korábbi ország fölötti uralmat.

A korábbi formájában az ország eleve értelmetlen és életképtelen. Tulajdonképpen az volt megalkotásától, a Sykes-Picot egyezmény megkötésétől kezdve, miután három különböző, egymással együtt élni nem akaró népcsoportot: a kurdokat, a síita alavitákat és a szunnita arabokat kényszerítettek egy országba. A genfi béketárgyalásokon most egy föderációs megoldáson dolgoznak, ahol alig lenne központi hatalom, viszont azt senki nem akarja, hogy Aszad ebben részt vegyen, vagyis hogy bármilyen módon a jelenleginél nagyobb területen uralkodjon.

Átadják a békekonferenciának

Márpedig úgy tűnik, Aszad hajthatatlan. Nem hajlandó hatalom-megosztásról hallani, vagyis semmilyen kompromisszumot nem lehet vele kötni. Így viszont az oroszoknak sem vonzó partner, támogatásuk lecsökkentésével egyrészt rászoríthatják az együttműködésre, másrészt ezt a kellemetlen feladatot átadják magának a békekonferenciának.

Ez annyiból ügyes húzás, hogy az oroszok jelzik: nem azért bocsátkoztak harcba Szíriában, hogy újra szovjet mintára nagy befolyást szerezzenek, hanem inkább azért, hogy megmutassák visszanyert szuperhatalmi képességeiket, és egyúttal azt, hogy képesek haladást elérni egy olyan 5 éve megfeneklett ügyben, amiben senki más nem volt erre képes.

Nem ismétlik az afgán hibát

Egyúttal viszont az a lehetőség is szertefoszlott, hogy az oroszok egyedül felszámolják az Iszlám Államot. Igaz, erre reális lehetőség nem is lett volna anélkül, hogy komoly szárazföldi haderőt ne küldjenek oda, és ezt úgy látszik, nem akarták. Egyrészt azért, mert nem akartak egyedül vállalni egy ilyen nehéz és mindenképpen áldozatokkal járó akciót, pláne tudván, hogy azt sokéves békefenntartásnak kell követnie, amihez mindenképpen nemzetközi erő kellene. Másrészt talán épp Aszad miatt, tudván, hogy telhetetlen, és esetleg újra uralkodni akarna a szunniták és a kurdok felett is.

Így most a katonai viszonyok kiegyensúlyozottabbak, a nemzetközi közösség fel van rázva, ezek után nem vonulhat vissza már a szíriai rendezéstől. Ugyanakkor Aszadnak is limitet szabnak, vagy elfogad valamilyen kompromisszumot, vagy távozik, esetleg egy kis alavita állam marad az övé (talán ez lenne a legjobb). Ugyanakkor Oroszország bemutatta hatékonyan működő katonai erejét határaitól távol, így nemigen tarthatja már senki papírtigrisnek, viszont az afganisztáni hibát sem ismételte meg, vagyis nem bonyolódott bele túlzottan az ügybe.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Végre megvan, mikor érdemes forintot devizára váltani

Végre megvan, mikor érdemes forintot devizára váltani

Ilyenkor sokan kérdezik, mikor vegyenek devizát? Utánajártunk annak a hiedelemnek, hogy mikor olcsóbb az euró, van-e szezonalitása az árfolyamnak. Ha nem is sok, de van, ennek ellenére nem nagyon érdemes erre vásárlási taktikát bazírozni. Nagy átlagban olcsóbb volt nyáron, de az esetek körülbelül felében ez mégsem volt így. De melyik a legjobb hónap?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Hirdetés

Utánajártunk

Hirdetés
  • BUX26979.35-0.41%
    DAX9823.5-4.93%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • május 23
    május 24
    MNB - Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos kincstárjegy aukció, D160831, 40 mrd Ft
    Külkereskedelmi egyenleg - március
    Ipari termelés (év/év) - március
    ING - 2016 Q1
    Nokia - 2016 Q1
    Walt Disney - 2016 Q2
    május 25
    KSH: Kiskereskedelem (március, részletes adatok)
    OMV - 2016 Q1
    Deutsche Post - 2016 Q1
    E.ON - 2016 Q1
    Metro - 2016 Q2
    május 26
    ÁKK - államkötvény aukciók (3, 5 és 10 év)
    KSH: Munkaerőpiaci adatok (munkanélküliség, foglalkoztatottság, február-április)
    Raiffeisen - 2016 Q1
    Ipari termelés (év/év) - március
    BoE kamatdöntő ülése
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    május 27
    Fogyasztó árindex (év/év, végleges) - április
    GDP - 2016 Q1
    GDP - 2016 Q1

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint Magyarországnak nagyobb szerepet kell vállalnia a terrorizmus elleni harcban?