TIltott állami támogatásnak minősítették - visszavonják
A 2016. novemberében az Európai Bizottság megállapította, hogy a reklámadó törvény rendelkezései tiltott állami támogatást valósítanak meg. Az Európai Bizottság ezért kötelezte Magyarországot arra, hogy téríttesse vissza a kedvezményezettekkel a támogatási összeget vagy visszamenőleges hatállyal törölje el a reklámadó kötelezettséget, amelynek végrehajtására négy hónapot biztosított.
Magyarország 2017. januárjában a bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő, egyidejűleg kérve a bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, amely kérelmet az Európai Bíróság március 23-án elutasította. Ennek következtében március 28-án a Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta a reklámadó törvényre vonatkozó törvénymódosítási javaslatát, amely már az Európai Bizottság döntésének végrehajtását szolgálja.
Jó hír: visszafizeti a pénzt az állam
A javaslat lényege, hogy a reklámadó törvény hatálybalépésétől 2017. május 31-ig befizetett reklámadó túlfizetésnek minősülne, és az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai alapján ezen összeget vissza kellene fizetni az adózóknak. A reklámadó visszatérítésének lehetőségéről és feltételeiről az állami adóhatóság fogja értesíteni az adózókat. A javaslat külön rendelkezik arról, hogy a 2017. május 31-ig bevallott, de korábban meg nem fizetett reklámadót nem kell befizetni – mondta dr. Pásztor János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője.
Rossz hír: 5,3-ról 9 százalékra emelik az adókulcsot
| A 9 százalékos reklámadó egyértelműen kigazdálkodhatatlan a magyar médiavállalatok számára - a kormány ezzel hadat üzent a médiának az iparág szereplői szerint. Részletek >> |
Emellett, 2017. június 1-jétől 9 százalék reklámadó terheli majd a reklámadó-köteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel 100 millió forintot meghaladó részét. A 100 millió forintot meg nem haladó reklámadó alap adómentessége de minimis támogatásként vehető igénybe. (Korábban nem adómentesség szerepelt a szabályban, hanem 0 százalékos adókulcs, ami jogi szempontból egészen mást jelent, ezért akadt fenn a Bizottság rostáján a kitétel - most viszont már nem számít többkulcsosnak a reklámadó - a szerk,)
A saját célú reklám nem lesz adóköteles
Szintén fontos változás, hogy a reklámadó-kötelezettséget kizárólag a reklám ellenszolgáltatás fejében történő közzététele eredményezne, így a saját célú reklám a javaslat szerint a jövőben nem lenne adóköteles. Ezzel összhangban, az adó alapját meghatározó rendelkezések közül is hatályát vesztené a saját célú reklám közzétételére vonatkozó rendelkezés" – tette hozzá dr. Pásztor János.
Még nem tudni, jár-e kamat a visszafizetett pénzekre
A Faludi Wolf Theiss adócsoportjának vezetője szerint a törvénymódosítással kapcsolatban kérdéses, hogy a visszafizetendő adó után jár-e kamat az adózóknak. A javaslatban hivatkozott adó-visszatérítési szabályok rendelkeznek ugyan kamatfizetési kötelezettségről, de kizárólag abban az esetben, ha az Európai Bíróság a reklámadó törvény közösségi jogba ütközését visszamenőleges hatállyal állapítja meg. Ezért a visszafizetendő összeg után kamat valószínűleg csak az Európai Bíróság döntését követő járhat az adózóknak.
Duplacsavar: mi lesz, ha mégsem ütközik uniós jogba az eredeti reklámadó?
Felmerül továbbá az is, hogy a törvénymódosítás alapján túlfizetésként visszatérített reklámadó-kötelezettség utólag visszaállítható-e akkor, ha az Európai Bíróság végül nem állapítja meg a reklámadó-törvény közösségi jogba ütközését. Ennek a lehetősége nem zárható ki, mivel a reklámadó törvény adókötelezettséget és adómértéket előíró rendelkezéseit a javaslat nem helyezi hatályon kívül. Mindez tehát azt is jelenti, hogy valószínűleg nem minősülne a fizetési kötelezettség visszamenőleges előírásának az, ha a jogalkotó a reklámadó törvénynek a jelenlegi javaslat szerinti túlfizetésként történő visszatérítéséről szóló rendelkezéseit utóbb hatályon kívül helyezné.
A törvénymódosítás elfogadásáról hamarosan döntenie kell az Országgyűlésnek, mivel a javaslat szerint az új szabályok már 2017. május 25-én hatályba lépnének.
Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában elítélte Irán Izrael ellen április közepén elkövetett drón- és rakétatámadását, a helyzet enyhítésére szólított fel, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben. 
