Az Európai Bíróság semmi kivetni valót nem talált a máltai és a francia telekomadóban - a vita amúgy sem arról szól, hogy ki lehet-e vetni ilyen különadót, hanem inkább arról, hogy az így beszedett pénzek sorsa mi lesz?
Díj vagy adó?
Az EU engedélyeztetési irányelve szerint a telekommunikációs szektorra kivetett igazgatási díjat vissza kell forgatni a szektorba, pontosabban az azzal kapcsolatos állami kiadásokra lehet csak az így befolyt pénzt fordítani. A telefonkábel azonban pont itt van elásva: igazgatási díj vagy adó-e a tagállamok által kivetett közteher? Ezen a három betűn nagyon sok múlik, a franciák évente 400 millió eurót szednek be a különadóból.
Málta, Franciaország és Magyarország ellen is emiatt indult eljárás, a Bizottság álláspontja szerint ugyanis a különadó igazgatási díjnak minősül. Ennek mondott ellent tegnap a strasbourgi bíróság, mely szerint Málta és Franciaország ügyében adóról van szó, amit a tagállamok arra költenek, amire csak akarnak. Abból amúgy egyikük sem csinált eddig titkot, hogy a költségvetési lyukak befoltozása miatt sarcolták meg a telekom-szektort (a franciák a reklámmentes közmédiát finanszírozzák a bevételekből).
Ezt mondta a Bíróság
| A magyar állam a határozott időre bevezetett unortodox különadót időközben kivezette, hogy helyét a telefonadó vegye át. Pontosabban a régi és új különadó a tavalyi év második felében egyszerre terhelte le a szektort, ahol rég látott mélységbe esett vissza a beruházási ráta. A telefonadót a kormány időközben megemelte, az erről szóló módosítást épp tegnap fogadta el a Parlament, a cégek ezentúl 2 helyett 3 forint adót fizetnek majd, az adó havi plafonját pedig megduplázták, így az már 5000 forint. A Telekom erre reagálva máris profitfigyelmeztetést adott ki. |
Az Európai Bíróság értelmezése szerint a szóban forgó francia és máltai különadó nem kapcsolódik a sem a hírközlési piacra való belépési felhatalmazásokhoz, sem a számhasználati jogok megadásához. A szóban forgó adót ugyanis kifejezetten az általános felhatalmazással már rendelkező társaságok szolgáltatási tevékenysége után vetik ki. Így pedig a különadó nem minősül az irányelv értelmében vett igazgatási díjnak, és emiatt nem tartozik a direktíva hatálya alá. Ebből pedig az is következik, hogy a keletkező állami bevétel elköltésénél sem kell tekintettel lenni az engedélyezési irányelvre - részletezi a tegnapi döntés lényegét Kalocsai Zsolt adószakértó, az RSM-DTM elnök-vezérigazgatója.
Mi vár most ránk?
Ami a hazai helyzetet illeti, a 2010-ben a távközlési szektorra kivetett különadó ügyét tavaly októberben vitte az Európai Bíróság elé Brüsszel, a 2012-ben bevezetett telefonadó kapcsán pedig idén év elején indított kötelezettségszegési eljárást a Bizottság. Kalocsai szerint bár a két ügy eltérő szakaszban van, a várható kimenetel szempontjából nem sokban különbözik egyik a másiktól. Mindkét eljárásban a francia és máltai esetekhez hasonló érvekkel élt az Európai Bizottság, így a csütörtöki döntés alapján valószínűleg Magyarországnak sem kell tartania a bírósági elmarasztalástól, illetve attól, hogy a telekomadót visszafizettetnék az állammal.
Jöhet a béremelés?
Őszre várható az ítélet Magyarország kapcsán, nagyon úgy néz ki, hogy nem kell visszafizetnünk az eddig beszedett különadót (plusz a kamatokat), így viszont lazulhat is a költségvetési fegyelem, ami választások előtt egyáltalán nem meglepő, de a kormány kommunikációs szinten most mindent a hiány tartásának rendel alá. Az adó visszafizetése nagyjából 200 milliárddal terhelte volna meg idén a költségvetés kiadási oldalát, az évközi intézkedések és a hatalmas tartalékok miatt a kormány ezt amúgy úgy is tudta volna teljesíteni, hogy a deficitet 3 százalék alatt tartja (mondjuk ilyen adópolitika mellett nem nagy varázslat tartani a deficitet - a szerk.). E nélkül - ahogy azt korábban közölt elemzésünkből kiderül - viszont nagyjából 160 milliárdos tere lesz a kormánynak a költségvetésben, és még így is tartani tudja majd a 2,7 százalékos hiányt.
A költségvetésben nem szerepel a pedagógusi életpályamodell, aminek bevezetését amúgy is elhalasztották már egyszer, könnyen elképzelhető, hogy a tanárok szeptembertől fizetésemelést kapnak. Korábban felmerült, hogy egyszeri "kompenzációt" kaphatnak a nyugdíjasok, a Magyar Közlönyből egyelőre annyi derül ki, hogy jövőre - ahogy eddig - emelik majd a nyugdíjakat, ez most amúgy nem lesz akkora teher a költségvetésnek, az inflációt 2 százalék közelébe várja év végére a kormány. Nemrég napvilágot látott egy demográfiai program is, a kormány pénzügyi ösztönzőkkel próbálná meg rávenni a fiatalokat a gyerekvállalásra, nem valószínű ugyanakkor, hogy a választások előtt elindítanak egy ilyen átfogó programot.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
