1p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Úgy tűnik, hogy az újabb megszorításoknak köszönhetően már ősszel sor kerülhet a pedagógusok béremelésére, vagy más költségvetési lazításra. Persze ha még az idén elkaszálja az EU a telekomadót, akkor újabb csomagra lehet szükség.

Ahogy közeledünk a 2014-es választásokhoz és a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével lazul az uniós felügyelet, egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy milyen mértékben támaszkodik a kormány a büdzsére szavazatszerzés céljából. Mivel az ezzel kapcsolatos hírek és elemzések is meglehetősen ellentmondásosak, ezért érdemes részletesen áttekinteni, hogy az első öt hónap után hogy áll a költségvetés, valamint hogy milyen mértékben bővítik a kormány mozgásterét a nemrég meghozott intézkedések.

A központi alrendszer hiánya májusig 559 milliárd forintra emelkedett, ami az előirányzatban szereplő, GDP-arányosan 2,7 százalékos éves deficit 66 százaléka. Ez az arány nem tekinthető kiugrónak a korábbi évekhez képest, ám fontos hangsúlyozni, hogy önmagában a hiány nagysága sem időarányosan, sem pedig az elmúlt évek adataival összehasonlítva nem hordoz szinte semmiféle információt a várható éves deficit alakulásáról, elsősorban (a kiadási oldalon különösen gyakori) egyedi tételek jelentős súlya miatt. Éppen ezért érdemes a nagyobb költségvetési tételek szintjén megvizsgálni az adatokat, kiegészítve az új intézkedések várható hatásaival.

Nem a tranzakciós illetéknél van a legnagyobb lyuk

Bár a májusi számok némileg kedvezőbb képet mutatnak az első négy hónap adataihoz képest, az egyes adónemek esetében továbbra is nagyon jelentős a különbség a várható és a tervezett összegek között. Azt már a kormány is belátta, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékből várható bevételek meg sem közelítik a tervezett összeget, de nem is volt más választása, miután öt hónap alatt összesen 52 milliárd forintot realizált a költségvetés az előirányzatban szereplő 301 milliárd forint helyett.

Talán még súlyosabb a helyzet az általános forgalmi adó esetében: miután a kormány jelentősen felültervezte az inflációt, az Európai Bizottság pedig nem járult hozzá, hogy a fordított áfa rendszerét kiterjeszthesse a sertéságazatra is, az adónemből várható bevétel több száz milliárd forinttal elmarad a tervezett összegtől. Bár külön-külön nagyságrendileg csak kisebb mértékben veszélyeztetik a hiánycélt, együttesen viszont már komoly gondot jelenthet az is, hogy az első öt hónap adatai alapján várhatóan kevesebb összeget realizál idén a költségvetés bányajáradékból, játékadóból, jövedéki adóból és a távközlési adóból is.

A katából és a kivából is nagy az elmaradás - szerencsére...?

Jócskán felültervezte a bevételeket a szaktárca a cégek életét megkönnyíteni hivatott kisadózók tételes adója, valamint a kisvállalati különadó esetében is. A két adónemből befolyt 12 milliárd forint nem éri el az előirányzatban szereplő 204 milliárd forint 6 százalékát sem.

Ez azonban nem hogy nem veszélyezteti a hiánycélt, hanem kifejezetten jól jön a költségvetésnek. Miután az új adók oly módon váltanak fel más egyéb terheket (szja, társasági adó, járulékok), hogy az összességében a vállalatok számára adócsökkenést jelent, így a vártnál kisebb érdeklődés a tervezettnél kisebb bevételkiesést jelent a költségvetés számára. Elsősorban ezzel magyarázható a társadalombiztosítási járulékokból, valamint a személyi jövedelemadóból várható jelentős többlet, míg kisebb mértékben, de felülmúlhatja az előirányzatban szereplő összeget a társasági adóból, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóból származó bevétel.

Bár az első öt hónap után még rendkívül nagy bizonytalanság övezi az éves előrejelzéseket, a várható adóbevételek (az évközi intézkedések nélkül) 540 milliárd forinttal is elmaradhatnak a tervezett összegtől.

Mire megy el a pénz?

A kiadási oldalon egyelőre kevesebb probléma látszik, bár ez abból is adódhat, hogy e téren sokkal nehezebb év közben előre jelezni a várható folyamatokat. Valószínűnek tűnik, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is többet költ az állam az egészségügyre, mint tervezte, ami részben a gyógyszerkiadások emelkedésére, részben pedig az ágazatban dolgozók bérfejlesztésével magyarázható.

Emellett nem látható a forrása a felsőoktatásnak év közben ígért többlettámogatásnak sem, valamint némileg meghaladhatják a tervezett szintet a költségvetési szervek kiadási is. Javítja ugyanakkor a költségvetési egyenleget, hogy várhatóan kevesebbet kell költeni lakástámogatásokra, a korhatár alatti ellátásokra és a bérkompenzációra is.

Változók a képletben: csomagok, zárolások, adóemelések, új adók

Jelentősen befolyásolják ugyanakkor az eddig felsoroltakon túl a költségvetési egyenleg alakulását az évközi intézkedések. Első lépésben 93 milliárd forint zárolásáról döntött a kormány, amely nettó értelemben (tehát az elmaradó kifizetések adótartalma nélkül) nagyjából 70 milliárd forint kiadáscsökkentést jelent. A múlt héten bejelentett intézkedések (tranzakciós illeték, telekomadó, bányajáradék megemelése, stb.) a kormány szerint akár 100-120 milliárd forint plusz bevételt hozhatnak, a Költségvetési Felelősségi Intézet  számításai szerint azonban a csomag várhatóan nettó 70 milliárd forinttal javítja az egyenleget. Tegnap bejelentette a kormány, hogy az év utolsó hónapjaiban pedig 80 milliárd forint extra illeték befizetésére kötelezi a bankokat, amely nettó értelemben nagyjából 60 milliárd forinttal javítja az egyenleget.

A fentieken kívül még komoly segítséget jelenthet a kormány számára, hogy az önkormányzati szektor egyenlege várhatóan 120 milliárd forinttal kedvezőbb lehet az előirányzatban szereplő összeghez képest, és biztosan jól jön még a költségvetésben szereplő 400 milliárd forintos tartalék is.

160 milliárdos mozgástér: elkölthetjük, ha nem kell visszafizetni a telekomadót

 

 

Összességében az évközi intézkedéseknek köszönhetően a tervezettnél mintegy 160 milliárd forinttal, akár a GDP 0,5 százalékával is kisebb lehet az idei hiány a tervezett 2,7 százalékhoz képest – illetve ekkora a kormány pénzügyi mozgástere az év második felében. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ősszel várhatóan döntés születik, a telekommunikációs különadó ügyében folyó bírósági eljárásban, és ha hazánk számára kedvezőtlen ítélet születik, az önmagában közel 200 milliárd forinttal rontja az egyenleget.

Ha viszont nem kell visszafizetni (idén) a telekomadót, és kedvezően alakulnak a költségvetési folyamatok, az érdemi mozgásteret jelenthet a költségvetés számára. Futja belőle a pedagógusi életpálya modell bevezetésére, a zárolások feloldására, vagy más intézkedésekre is.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy Márton: 20 perc lesz a menetidő a Nyugatitól a repülőtérig
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 18:40
Az új repülőtéri vasútvonal terveiről tartott tájékoztatót Nagy Márton és Lázár János. Az Mfor kérdéseire részleteket is elmondtak a nyomvonalról, valamint arról is beszéltek, hogy mekkora szakaszon fog a föld alatt futni. 
Makro / Külgazdaság Mire lehet elég a 3 százalékos Otthon Start és a kkv-hitel? Élőben beszélgettünk Oszkó Péterrel – a Klasszis Klub Live-ban
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. október 27. 15:16
A volt pénzügyminiszter, üzletember, kockázatitőke-befektető, az Oxo Holdings alapító-vezérigazgatója a Klasszis Média YouTube-csatornáján válaszolt a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire.
Makro / Külgazdaság Még egy jel arra, hogy jövőre érkezik az európai fordulat
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 13:53
A várakozásokon felül javult októberben az üzleti hangulat Németországban a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének felmérése alapján.
Makro / Külgazdaság Magyarországot is elérhetik az amerikai szankciók? Megvan, mikor egyezkedhet Orbán Viktor Trumppal
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 13:32
A kormány vizsgálja a helyzetet – árulta el Szijjártó Péter. 
Makro / Külgazdaság Miközben az EU szankciókra készül, Szijjártó Péter továbbra is kitart a Netanjahu-kormány mellett
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 12:55
A magyar külügyminiszter izraeli hivatali kollégáját fogadta ma Budapesten, e kapcsán beszélt a béketeremtésről és az Európai Unió Izraellel kapcsolatos politikájáról.
Makro / Külgazdaság Lassan ideje dönteni az árrésstopról, az OKSZ szerint egyértelmű a válasz
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 12:30
A szervezet szerint az intézkedés fenntartását semmi sem indokolja.
Makro / Külgazdaság Eddig diktáljuk az iramot Európában
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 12:15
Amerikai-kínai összeborulásra vár a piac, de azért csak óvatos az optimizmus.
Makro / Külgazdaság Trump: Oroszországnak nem tesztelgetnie kellene, hanem befejeznie a háborút
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 11:55
Trumpnál kezd betelni a pohár, az olajszankciók után megint üzent.
Makro / Külgazdaság Óriási drágulás jön, még ma tankoljuk meg a kocsit
Privátbankár.hu | 2025. október 27. 11:35
A benzin ára 5, a dízelé 10 forinttal nő.
Makro / Külgazdaság Sorsdöntő hónapok előtt a Dunaferr, megmozdulhat a haldokló iparág
Imre Lőrinc | 2025. október 27. 10:15
Magyarország egykori legnagyobb és legfontosabb nehézipari üzeme, a Dunaferr már évek óta vergődik, idén októberben viszont felpörögtek az események a csődben lévő cég háza táján. Az iparág jövőjét a zöld acélgyártás határozza meg, azonban kérdéses, hogy Európa képes lesz-e visszaszorítani a kínai előrenyomulást? A hadiipar és Donald Trump segíthetnek ebben. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG