Miért nem jó Magyarországon adózni?

2013-hoz képest nincs lényegi változás, a tendenciák maradtak a régiós adórendszerekben – a költségvetési deficit az, ami a döntéshozók kezét mozgatja, általános adócsökkentésre nem számít Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere. A régióban mindössze Szlovénia, Szlovákia és Ukrajna csökkentette 2014-ben a társasági adó mértékét, 1-1 százalékponttal, Montenegróban és Szlovéniában pedig az áfa emelkedett 2 százalékponttal.

Társasági adó, áfa

A vizsgált 15 ország esetében 21 százalék az átlagos áfakulcs és 17 százalék a társasági adó átlagos mértéke a Mazars összesítése szerint. Magyarországon a legnagyobb a különbség az áfa és a  társasági adó mértéke – ez azt jelenti, hogy Magyarországon a legjellemzőbb, hogy a hangsúlyt a forgalom megadóztatására helyezik a jövedelemmel szemben. Románia folytat a régióban hasonló stratégiát 16 százalékos társasági (és személyi jövedelem) adóval és 24 százalékos áfával.

Szlovákia a példa azon országokra, amelyek épp fordított megoldást választanak?: 2013-ban kivezették az egykulcsos szja-rendszert (19 és 25 százalékos szja-kulcsokkal), a társaságiadó-kulcsot 22 százalékra csükkentették 2014-ben, az áfa mértéke viszont átlag alatti, 20 százalékos.

Az áfa továbbra is Magyarországon a legmagasabb (27%), a társasági adó (alsó, 10 százalékos) kulcsa viszont nálunk az egyik legalacsonyabb. A legmagasabb társasági adót Görögországban kell fizetni (26%), a különbségek tehát igen jelentősek – mondta Szmicsek Sándor.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a magas áfa sok esetben a feketegazdaságot erősíti: aki már állított ki 27 százalékos áfatartalmú számlát, az megérti, hogy felmerül a vállalkozóban: legközelebb nem biztos hogy kiállítja a számlát. Ennek korlátot szabhat az ellenőrzés hatékonysága mellett az adózási kultúra milyensége is.

Vannak a vizsgált országokban jelentős adókedvezmények: Oroszország például a kevésbé fejlett területeken történő befektetéseket és a K+F tevékenységeket támogatja; Montenegró 8 évre ad mentességet a társasági adó alól a fejletlen régiókban történő befektetésekre.

Magyarország egyedülálló a vizsgált országok között abban, sem osztalékhoz, sem jogdíjhoz, sem kamathoz nem kapcsolódik forrásadó-levonás. A legtöbb országban ezekre a jövedelmekre forrásadót alkalmaznak, amely sok esetben az általános adókulcstól eltér, illetve egyezmények szabályozzák.   .

Transzferár-szabályok szigorodnak, egyre erősebb a szabályozása a multinacionális cégek különböző országokban lévő egységei közötti pénzmozgásoknak: így egyre nehezebb megoldani, hogy az adózás alapját képező profitot olyan országba mozgassák, ahol kedvezőbbek az adózási feltételek.

Jövedelemadó és bérterhek: csak akkor vagyunk jók, ha van gyerek

A személyi jövedelemadó mértékében az egy kulcsot alkalmazó országok között a magasabb kulcsot alkalmazó országok között áll Magyarország (bár Csehországban továbbra is alkalmazzák a szuperbruttó-rendszert, így a 15 százalékos kulcs valójában inkább 20 százalékosnak tekinthető.  Oroszország pedig azzal emelkedik ki a mezőnyből, hogy nagyon nagy különbséget tesz a belföldi és külföldi illetőségű adófizetők között (13 illetve 30 százalék).

Van egy fontos versenyképességi mutató, amelyben meglehetősen szélsőséges a teljesítményünk attól függően, hogy mekkora az adott adófizető családja. Ha azt vizsgáljuk, hogy 1 forint nettó jövedelmet hány forintból tud kifizetni a cég, Magyarország továbbra is igen rosszul áll: 1,96 forintba kerül 1 forint nettó jövedelem kifizetése a cégnek, a 15 ország listájában így 2000 eurós havi jövedelem esetén továbbra is az utolsó helyen áll.

Igaz, a családi adókedvezmények rendszere jelentősen árnyalja a képet: ha a kalkulációt 3 gyermek figyelembevételével végezzük, az utolsóról rögtön dobogós helyre ugrik az ország. Ilyen számottevő jelentősége Szlovákiában és Csehországban van a családi kedvezményre – 7 ország pedig egyáltalán nem ad adókedvezményt a családosoknak.

Minimálbér és átlagkereset

A versenyszféra átlagkeresetét illetően Ausztria, Szlovénia és Oroszország vezeti a mezőnyt, 1000 euró fölötti értéket még Horvátországban mértek. Magyarország a 7. helyen, a középmezőnyben szerepel 807 eurós átlagjövedelemmel.

A minimálbért illetően is a középmezőnyben vagyunk – Szmicsek Sándor egy érdekességre is felhívta a figyelmet: euróban mérve Magyarországon nem volt 2014-ben minimálbér-emelés, a forint leértékelődése miatt ugyanis euróban kifejezve pont annyi a minimálbér, mint 2013-ban volt.

Válságadók

Magyarország kedveli a válságadókat, és szeret kísérletezgetni is: a tranzakciós adó például létező európai elképzelés, de sehol máshol sem alkalmazzák teljes körűen, mindenkire kiterjesztve. A válságadóknak pedig jelentős súlya van az állami bevételekben. Romániában is van válságadó, Szlovákia is követte Magyarországot (energiaszektor, gyógyszeripar, biztosítási szektor és telekommunikáció extra adóztatása), itt is elsősorban a multikat, nagyobb vállalatcsoportokat terhelik, és itt is bár kezdetben ideiglenesnek tekintették a válságadókat, mostanra az adórendszer állandó elemévé kezdenek átalakulni.

Már nem az a fontos, hogy versenysemleges legyen az adópolitika, az a fontos, hogy fedezze az állami kiadásokat – mondta Keményfy István szenior adómenedzser. Nem csak Magyarországon, hanem az egész régióban egyre gyakoribb, hogy egy-egy szektort, azon belül pedig bizonyos cégtípusokat jobban terhelnek az adók, ami hasonlít a szocialista tervgazdálkodásra.

Nem tolonganak a befektetők – lesz még itt új adó az ősszel?

Nem állnak sorban az adótanácsadóknál a recepción a potenciális befektetők, ami nem jó hír: ez azt jelenti, hogy várhatóan fél év múlva sem számolhatunk be komolyabb akvizíciókról, jelentős befektetésekről. Az alacsony, 10 százalékos társasági adókulcs önmagában nem elég ahhoz, hogy idecsábítsuk a külföldi befektetőket, más tényezők jelentősen növelik az országkockázatunkat: számos olyan döntés születik Magyarországon, amely közvetlenül nem érinti az adórendszert, de jelentősen befolyásolhatja a befektetők hangulatát, az ország versenyképességét, a nemzetközi piaci bizalom meglétét vagy hiányát.

Szmicsek Sándor szerint – elnézve például az infláció rendkívül alacsony szintjét, ami veszélyezteti a költségvetés bevételi terveit - ősszel újabb rendkívüli adókra számíthatnak a Magyarországon működő vállalatok.