Privátbankár: Mik a trendek a gabonaárakban? Azt látni most, hogy a búza és a kukorica egymásnak ellentétes pályát fut be. A kukorica ára csökken, a búzáé nő.
Németh István, ügyvezető, gabonapiaci szakértő, Magro.hu |
Németh István: Legutoljára a 2012-es betakarításkor volt olyan magas ár, amivel elégedettek voltak a gazdák. Akkor körülbelül 60-65 ezer forintba került a kukorica. Igaz, az az év aszályos időszak volt, vagyis kisebb volt az össztermés. Körülbelül 4 millió tonna termett. Onnantól kezdve viszont az árak – egy kisebb stagnálást követően – elkezdtek esni. Gyakorlatilag 2013 eleje óta ez tapasztalható. Nem volt ugyan nagy zuhanás, csak folyamatos csökkenés. Tavaly volt egy elég érdekes eset is: jóval több kukorica jelent meg a piacon, mint amennyiről beszámoltak. A 4 millió tonnán kívül találtak további egymillió tonnát.
Pb: Ez hogy lehet?
N.I.: Erről különböző teóriák vannak. Talán többen jelentettek aszálykárt, mint amennyi ténylegesen volt. A végeredmény pedig az lett, hogy lényegesen több kukorica termett, mint amennyit korábban jelentettek. Az erősen keresleti piac megszűnt. A gazdák arra számítottak, hogy a korábbi, magas árakon tudják adni a gabonát, ez azonban nem következett be. Azóta is nagyon alacsonyan van a kukorica ára, gyakorlatilag a 40 és 45 ezer forint közötti sávban mozog. Ráadásul, ha a rövid és középtávú trendeket nézzük, akkor sem várható jelentős áremelkedés. Ezt a trendet erősíti az is, hogy általában, világviszonylatban is jó volt a kukoricatermés. Ráadásul a nagy kukoricatermelő országokban a termés rekordközeli lett. Emellett a határidős ügyletek árfolyamai is azt mutatják, hogy akár a következő fél évben is ebben a sávban marad az ár.
Pb: Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág igazgatója korábban azt mondta a Privátbankár.hu-nak, hogy az elmúlt években a gabonára már mint menekülő valutára is tekintettek, vagyis megjelent a spekulációs tőke. Ennek az lett a következménye, hogy nem a kereslet és a kínálat határozta meg alapvetően az árak alakulását. A folyamat már kezdett visszatérni a normális kerékvágásba, mi a helyzet most?
N.I.: Egyetértek Fórián Zoltánnal abban, hogy a spekulációnak korábban nagyobb szerepe volt a piacokon. A termelők persze örültek, amikor ez a spekuláció felhajtotta az árakat. Most viszont egyre inkább a realitásokat tükrözi az árak alakulása. És még ilyen árszint mellett is, ha valaki jól gazdálkodik, illetve valamennyit spórol a termelési költségeken, profitot realizálhat.
Pb: Azt lehet tudni, hogy – legalábbis piaci szempontok alapján - hol van az az árszint, ami reális, akár a búzánál, akár a kukoricánál. És hol lehet mondjuk spórolni?
N.I.: A kukoricatermesztés önköltsége a tankönyvek szerint egy hektárra vetítve körülbelül 250 ezer forint. A rentabilitás, nyilván attól függ, hogy mekkora termés terem egy hektáron., Spórolni például úgy lehet, hogy „lábon állva” hagyják a kukoricát, ami a szárítási költségeket csökkenti.
Pb: Csakhogy ennek vannak kockázatai, méghozzá az időjárás miatt.
N.I.: Valóban rizikós játék, mert ha a termény hirtelen kap egy esőt, vagy jelentősebb pára éri, akkor baj van. Viszont ha eltalálják az időjárást, akkor jelentős megtakarításokat lehet elérni. Most viszont éppen a költségek növekedésére lehet számítani, hiszen az enyhe idő miatt elszaporodnak a kártevők., Ezt a problémát kezelni kell, de az biztos, hogy ez megnöveli a költségeket. Szóval a termelők nagyon kiszolgáltatottak az időjárásnak.
Pb: Az árakat befolyásolja a mostani időjárás? Magyarán, bekalkulálja már most a piac, hogy egy esetleges nagyobb fagy miatt odaveszhet a termés egy része, ezért inkább bebiztosítja magát egy felvásárlással?
N.I.: Ha általában beszélünk az őszi vetésű növényekről, azt már lehet tudni, hogy viszonylag megerősödtek a talajban. Tehát ez az időjárás nem okoz gondot. Nyilván, ha valamilyen extrém fagy jön, miközben nincsen hó, az bizony azt jelentheti, hogy a vetés egy része kifagyhat. Végeztünk ugyanakkor egy korrelációs vizsgálatot, amiben azt vizsgáltuk, hogy a magyar gabonaárakra milyen tényezők vannak hatással és azt tapasztaltuk, hogy kevésbé az időjárással, valamint a hazai viszonyokkal, hanem inkább a külföldi tőzsdei árakkal.
Pb: Melyikkel, a chicagóival?
N.I.: A mezőgazdaságban két iránymutató tőzsde van. Az egyik a chicagói, a másik a párizsi. És a gazdák nézik ezeket a tőzsdéket és az árakat, mert egész egyszerűen referenciapont kell nekik. Pont ez volt az oka, hogy bevezettük a Magro Gabonaindexet, mert szerettünk volna egy ilyen referenciapontot adni. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a hazai árutőzsdén kevés a történés, és árinformációs hiány is tapasztalható a mezőgazdaságban. Bár az internet egyre elterjedtebb, azért sokan még mindig a felvásárlóktól és néhány ismerősüktől jutnak árinformációhoz. És 3-4 információ alapján alakítanak ki valamilyen árat. Ez azonban nem mindig megfelelő. A hallomásra alapozott döntés nem mindig jó.
Pb: Mekkora eltérés van az árakban az ország keleti és nyugati része között? Van egyáltalán érdemi különbség?
N.I.: Bár kicsi az ország, de az időjárásnak azért komoly szerepe van a termés mennyiségére. Gyakran előfordul, hogy még egy adott megyében nagy különbségek alakulnak ki az eltérő domborzati viszonyok miatt. Emellett a szállítási költségek miatt az sem mindegy, hogy az eladó és a vevő milyen távolságra van egymástól. Ezek a tényezők mind hatnak az árakra is, ezért lehetnek eltérő árak. Akár 5-10 százalékos eltérés is lehet.
Pb: Mik a trendek így januárban? Miket keresnek alapvetően a vevők?
N.I.: Az állandó sláger a kukorica. Paraméterekkel sokkal jobban behatárolható, hogy milyen kukorica az adásvétel tárgya. A búzánál sokkal több kategória van. Lehet malmi, euro vagy például pannon. Ráadásul a kukorica a legnagyobb mennyiségben megtermelt gabonaféle., Az utóbbi időben jelentősen bővült a raktárkapacitás. Ez pedig azt eredményezi, hogy a gazdák tudnak várni. Még korábban rákényszerültek, hogy gyorsan eladják a gabonát, most már nem így van. Van ezen túl egy olyan igény is, hogy a gazdák egyre inkább a saját kezükbe akarják venni a sorsukat és a szabadpiacon akarják eladni a terményüket.
Pb: Azt láttam, hogy az önök oldalán legalábbis a lista első felében nagyon sok az egyéni vállalkozó, illetve az őstermelő. Ez azért van így, mert a cégek a saját, jól bevált értékesítési csatornájukat alkalmazzák?
N.I.: Sok az őstermelő és az egyéni vállalkozó, de rengeteg gazdasági társaság is van az ügyfeleink között. Számunkra az a mérvadó, hogy mekkora területen gazdálkodnak. A célcsoportunkba az 50-100 hektár feletti területen gazdálkodók tartoznak, ha a gabonafélékről beszélünk. A zöldség-gyümölcstermelőknél persze már 1-2 hektáros földterülettel a szabadpiacra léphet valaki. Nekünk egyébként az egyik nem titkolt célunk transzparens folyamatok kialakítása a piactéren.
Pb: Mennyire van igény a transzparenciára?
N.I.: Az élő és hasított félsertés áfájának csökkenése után megnövekedett a Magro.hu-ra feltöltött ajánlatok száma. Van egy jelentős réteg, aki szeretné a törvényeket betartani.
Pb: Miből látszik, mi változott?
N.I.: Alapvetően nálunk nem a sertéskereskedelem van a fókuszban, de már most látjuk, hogy az áfacsökkentés óta bátrabban felteszik az ajánlatukat a szereplők az oldalunkra. Növekedett az ajánlatok száma a sertéságazatban. Ez abba az irányba mutat, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy már nem érdemes trükközni az áfával és lehet hivatalos csatornán keresztül is értékesíteni.
Pb: A Vidékfejlesztési Minisztérium eleve azt várta, hogy az eddig feketegazdaságban lévő szereplők előjönnek abból a zónából.
Én is úgy látom, hogy ez egy pozitív változást eredményezhet. Lehet olyan pletykákat hallani, hogy a trükközők most más termékekben utaznak. Olyanokban, amelyek nagy tételben, homogén tömegben szállíthatók. A sertés és korábban a gabona kikerült ebből a termékekből. Szóval az első lépések megtörténtek.