Jöhetnek a magánbiztosítók? Mit akar kezdeni a kormány az egészségüggyel?

Zombor Gábor

Az elmúlt évtized egészségügyi reformjai nem érték el a céljukat – mondta Zombor Gábor, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára a Magyar Biztosítók Szövetségének konferenciáján. A funkcionális privatizáció során magánkézbe adott kórházak csődje egyértelműen mutatta, hogy rossz ez az irány. Az üzleti biztosítók beengedése pedig eddig ahányszor ötletként vetődött fel, mindig komoly ellenállásra talált.

Egészségügy ellátórendszerben komoly bérfeszültség van – ez az oka a humán-erőforrás elszivárgásának. Ilyen helyzetben ésszerű, hogy ismét felmerül annak kérdése, hogyan lehet a szolidaritás elvének kormány által elvárt fenntartása mellett újabb külső forrásokat bevonni a rendszerbe – mondta az államtitkár.

A fejlett egészségügy többe kerül

A szakember a jelenlegi helyzet problémái között jelezte, hogy gondot jelentett az, hogy komoly eltérések voltak az egészségügyi szolgáltatási rendszerben annak kapcsán, hogy az önkormányzatok – amíg ők voltak az üzemeltetők – más és más összeget tudtak költeni az intézményekre. Ugyancsak problémát jelentett, hogy megjelentek új eszközök és új lehetőségek a rendszerben, de ezek fenntartása az állam számára nehezen volt finanszírozható, ráadásul sok helyen párhuzamos finanszírozás volt, ami nem növelte a transzparenciát.

Zombor Gábor szerint ugyan az elmúlt években, az állami kézbe visszavett intézményhálózat sok gondot megoldott – például 400 milliárd forint értékű infrastrukturális boom volt az intézményekben –, ugyanakkor az államtitkár szerint a korszerűbb, hatékonyabb eszközöknek köszönhetően a rendszer tovább drágult, költségesebb lett.

A többletigényt fedjék le a piaci szolgáltatók!

A kérdés most az, hogy a magánbiztosítás hogyan tud bekapcsolódni ebbe a rendszerbe. Az öngondoskodás teljesen természetes és szükségszerű igény az emberek részéről, itt az államnak a szerepe ugyanakkor döntő.

Az államtitkár szerint az állami rendszerben lévő kapacitások az igények döntő részét le tudják fedni. Ami látható volt, hogy a többleteszközök munkába állítása az állami eszközök, a tb-által finanszírozott egészségügyre támaszkodva történt meg. Például: az egynapos sebészeti ellátásnál ellátott betegek esetében a súlyosabb komplikációk esetén a szolgáltató azonnal „visszautalta”.

Az EMMI most azt szeretné elérni, hogy megszűnjön ez a kettősség és az állami egészségügy, a tb-által finanszírozott ellátás csak az állami intézményrendszerben működjön. Itt fontos a hatékonyság növelése – hangsúlyozta az államtitkár. Ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy azok az igények, amelyek magasabb szintű és/vagy gyorsabb ellátást kívánnak meg, szintén teljesíthetőek legyenek. A kormányzat az ilyen célok elérését célzó fejlesztéseket – adókedvezménnyel, EU-pályázati lehetőségekkel, beruházásösztönző támogatással – igyekszik támogatni. Nem szeretné a kabinet, hogy a jövőbeli ellátórendszert szervezők ne tisztán üzleti modell alapján, hanem az állami finanszírozásra támaszkodva alakítsák üzleti tervüket – hangsúlyozta Zombor Gábor.

Az életbiztosítás hiányzik az új megtakarítási mixből

A lakosság megtakarítási rátája hosszú időre magas szinten stabilizálódhat – mondta Palotai Dániel, az MNB monetáris politikáért felelős igazgatója. Ez azt mutatja, hogy a háztartások továbbra is óvatosak, kivárás jellemzi őket. Az elmúlt másfél évben a bankbetétből állampapírba és befektetési jegyekbe ment át a lakossági megtakarítás jó része. Emellett megnőtt a készpénzállomány is – ez a csökkenő kamatkörnyezet fényében érthető.

A biztosítók benyelték a TKM-csökkenést

Palotai Dániel

Az igazgató szerint ugyanakkor a bankbetétekből történő megtakarítás-kivétel az életbiztosítások állományát nem nem növelte. Palotai Dániel szerint e tekintetben lehet ugródeszka a nyugdíjbiztosítás, ahol a költségek MNB ajánlással történő megfogása komoly bizalmi elem lehet. A III. negyedév végéig már 45 ezer szerződést kötöttek az ügyfelek, a piacon elérhető termékekből 45 unit-linked és csak 5 hagyományos, ugyanakkor a termékek 90 százaléka folyamatos díjas. Nyugdíjbiztosítást 17 biztosító kínál a 20 életbiztosítási díjbevétellel rendelkező társaságból, ugyanakkor a piac jelenlegi koncentráltságára jellemző, hogy a szerződések 50 százaléka négy biztosítóhoz köthető.

A termékek 25 százaléka sem alsó, sem felső szinten nem haladja meg az ajánlás TKM-szintjét, míg a termékek 100 százalékára elmondható ma, hogy belefér az MNB által „engedett” +2 százalékos sávba. Ugyanakkor a jegybank várakozásaival szemben, meglepetésre a  TKM-szabályozásra a piac – egyelőre – nem a jutalékbevételek csökkenésével, hanem saját költségeinek csökkenésével válaszolt. A kérdés az, hogy a TKM-szabályozás kapcsán komoly mértékben csökkenő költségek miatt ez a helyzet meddig tartható.