Összeállításunkat a FAL-CON CONSULTING Kft. (www.fal-con.eu) segítségével készítettük.
Családi adó-és járulékkedvezmény
Nem változik a családi adóalap-kedvezmény. Havonta, kedvezményezett eltartottanként (gyermek) egy és két gyermek esetén 62 500 forinttal, három és minden további gyermek esetén 206 250 forinttal csökkenthető az összevont adóalap.Ez egy gyermeknél legfeljebb havi 10 ezer, két gyermeknél 20 ezer, a harmadik gyermektől gyermekenként 33 ezer forint adócsökkentést jelent. A kedvezményt a jogosultak közösen is érvényesíthetik.
Lényeges változás 2014. január 1-től, hogy az alacsony jövedelem miatt igénybe nem vett családi adókedvezmény levonható az egyéni járulékokból a következő sorrendben: természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), és végül a nyugdíjbiztosítási járulék (10%). A családi járulékkedvezmény miatti le nem volt járulék NEM befolyásolja a későbbi pénzbeli ellátás és nyugdíj összegét.
Változások a személyi jövedelemadónál
A béren kívüli juttatások 119 százaléka után a munkáltató változatlanul 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást fizet. A juttatások együttes éves keretösszege is marad 500 ezer forint. Az egyes juttatásokra vonatkozó részletszabályok nem változnak.
- munkahelyi étkeztetés (havi 12 500 Ft) – változatlanul érvényes az a szabály, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén kell működnie;
- Erzsébet-utalvány (havi 8 ezer forint, amely nem adható, ha a dolgozó kap munkahelyi étkezési támogatást);
- iskolakezdési támogatás (havi minimálbér 30 százaléka, 30 450 Ft) csak utalvány formájában adható. Az utalvány a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel. A munkavállalónak elegendő nyilatkoznia a munkáltatónak arról, hogy jogosult az iskolakezdési támogatásra;
- Széchenyi-pihenőkártya (több juttatótól együtt évi 450 ezer forint) Ezen belül szálláshely-szolgáltatásra 225 ezer forint, melegkonyhás vendéglátóhelyeken igénybe vehető étkezési szolgáltatásra (ide értve a munkahelyi étkeztetést is) 150 ezer Ft, szabadidő szolgáltatásra 75 ezer Ft adható;
|
| Forrás: MTI/Mohai Balázs |
- helyi utazási bérlet: a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem. A 10%-os bérletárkedvezmény ebben az esetben nem kapható, kizárólag természetes személyek vehetik igénybe azt, akik nem kérnek a munkáltató nevére számlát;
- iskolarendszerű képzés költségének átvállalása (minimálbér 250 százaléka, 253 750 Ft/év);
- munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztárba és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe (havonta külön-külön a minimálbér 50 százaléka, 50 750 Ft);
- munkáltatói hozzájárulás önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárba (havonta a minimálbér 30 százaléka, 30 450,- Ft);
- a munkavállalónak, a társaság személyesen közreműködő tagjának, valamint közeli hozzátartozóiknak a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás (személyenként a havi minimálbér összegéig/év);
- új béren kívüli juttatás 2013. május 19-től: a munkáltatói tag által önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. Célzott szolgáltatás a munkáltató által megrendelt, bármely munkavállaló számára elérhető pénztári szolgáltatás, pl. az egészségügyi szűrés és gondozás. Az ilyen jogcímen nyújtott juttatás egy munkavállalóra jutó értékét az 500 ezer forintos keret számításánál nem kell figyelembe venni.
Utalvány fogalma – 2014. január 1-től a visszaváltható utalvány nem minősül adómentes, vagy olyan béren kívüli vagy egyes meghatározott juttatásnak, amely után a juttató fizet adót. Ha a munkáltató visszaváltható utalványt ad a dolgozójának, az bérjövedelemként adó-és járulékköteles.
Új adómentes juttatások
- bármely kifizető korlátlan összegben adhat sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet, ha az a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít. Kulturális szolgáltatás igénybevétele jogosító jegy, bérlet továbbra is évi 50 ezer forintos keretösszeg erejéig adható adómentesen;
- bővül a lakáscélú munkáltatói támogatás. A munkáltató adómentes támogatást adhat a dolgozójának a hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez is. Nem változott, hogy az adómentes támogatás öt éven belül nem haladhatja meg az 5 millió forintot, akkor sem, ha több munkáltatótól származik. Továbbra is érvényben van, hogy a támogatás hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtható és összeg nem lehet több a vételár (építési költség) 30 százalékánál, valamint a lakás nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét.
Kockázati biztosítás
2014. január 1-től csak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynél biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon (pl. lejárati szolgáltatás formájában vagy visszavásárlással) nincs lehetőség vagyoni érték kivonására. Nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás sem, amelynél a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét.
Nem változott, hogy a magánszemély javára fizetett kockázati biztosítás díja a minimálbér 30 százalékáig adómentes. A biztosítási díj adómentes értékhatárt meghaladó része egyéb meghatározott juttatásként adózik a kifizetőnél, azaz 16 százalékos személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. Csoportos biztosításnál az adómentes összeget az egy biztosítottra jutó díj alapján kell számítani.
Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból
A 2014-től megszűnik a Start Plusz, Start Extra és Start Bonusz, valamint a bérkompenzációs (a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó) kedvezmény. A pályakezdők Start kártyája alapján kedvezmény legkésőbb 2014. december 31-ig vehető igénybe, ha a kártya még addig érvényes.
Az eddigi kedvezmények érvényben maradnak.
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében a kedvezmény mértéke - életkortól függetlenül- a havi bruttó munkabér (teljes munkaidősöknél legfeljebb 100 ezer forint) 14,5 százaléka. A szakképzettséget nem igénylő munkakörnek a FEOR -08 9. főcsoportjába tartozó foglalkoztatások minősülnek. Az adókedvezmény érvényesítésének időtartama korlátlan.
Tartósan álláskeresők esetében havi 100 ezer Ft bruttó teljes munkaidős munkabérig a foglalkoztatás első két évében szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni, a harmadik évben az adó mértéke 12,5%. A kedvezmény az állami foglalkoztatási szerv igazolása alapján vehető igénybe. Változás 2014-től: tartósan álláskereső az, akit a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként tartottak nyilván. A 275 nap és a 183 nap számításánál a közfoglalkoztatást nem lehet figyelembe venni.
25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók - a bruttó munkabér (teljes munkaidősöknél legfeljebb 100 ezer forint) után 27 % helyett 12,5% szociális hozzájárulást kell fizetni. Az 55 év felettiek esetében az adókedvezmény igénybevételének időtartama nem korlátozott. Ha a 25 év alatti munkavállaló pályakezdőnek számít, akkor a munkáltató a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer Ft erejéig mentesül a szociális hozzájárulási adó alól. Pályakezdő az, aki a kedvezményezett foglalkoztatást megelőzően legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezett és ezt az adóhatóság által kiállított 15 napnál nem régebbi igazolással bizonyítja.
Szabad vállalkozási zónában foglalkoztatottak - a szociális hozzájárulási adóból az ilyen területen működő vállalkozás akkor vehet igénybe adókedvezményt, ha a megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli a munkavállalók létszámát. 2013. július 1-jétől a kedvezménynek nem feltétele, hogy a vállalkozás jogosult legyen társasági adótörvény szerinti fejlesztési adókedvezményre. Az új munkavállaló foglalkoztatásának első két évében havi 100 ezer forint teljes munkaidős munkabér erejéig szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni, a harmadik évben a kedvezmény mértéke a bruttó munkabér 14, 5 százaléka. A kedvezmény további feltétele, hogy az új munkavállalóval növelt létszám, az új munkavállaló foglalkoztatása alatt (legalább a kedvezményezett időszakban) nem csökken. Változás 2014-től: a munkavállalónál nem kizárólagos feltétel, hogy a lakóhelye (hat hónapja) a munkavégzés helye szerinti szabad vállalkozási zónában legyen. Lakóhelye lehet e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától legfeljebb 20 kilométerre lévő szabad vállalkozási zónában, vagy ugyanabban a területfejlesztési-statisztikai kistérségben, amelyben a munkavégzés helye szerint szabad vállalkozási zóna is található.
A kutatók és fejlesztők adókedvezményt vehetnek igénybe a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben) meghatározott, vállalkozásként működő kutatóhelyek. A doktori (PhD), vagy ennél magasabb tudományos fokozattal (tudományos címmel) rendelkező kutatók, fejlesztők esetében a vállalkozások havi teljes munkaidős 500 ezer forint bruttó munkabérig mentesülnek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Változás 2014-től: kedvezmény vehető igénybe a doktori képzésben részt vevő hallgató, vagy doktorjelölt kutató, fejlesztő munkavállaló után is. A kedvezmény alapja a bruttó munkabér (legfeljebb 200 ezer forint), mértéke 14.5 százalék.
Kisgyermekes munkavállalók kedvezménye
2014. január 1-től a gyesen és gyeden lévők a gyermek egyéves korát követően korlátlan időtartamban végezhetnek munkát. Ezzel összefüggésben adókedvezmény a gyed, gyes, gyet (együtt anyasági támogatás) folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után vehető igénybe.
Nem változott, hogy a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér (teljes munkaidőben legfeljebb 100 ezer forint) után az adókedvezmény mértéke 27százalék, a harmadik évben 14,5 százalék. A kedvezmény az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napjáig, de legfeljebb 3 évig érvényesíthető. Az adókedvezmény a munkáltatónak akkor is jár, ha a foglalkoztatás 2013. január 1-jét megelőzően kezdődött.
2014-től a legalább három gyermeket nevelő munkavállalók esetében a kedvezményezett időszak öt évre emelkedik. A foglalkoztatás első három évében a munkabér (teljes munkaidősöknél legfeljebb 100 ezer forint) mentesül a szociális hozzájárulási adó alól, a negyedik és az ötödik évben az adókedvezmény mértéke 14,5 százalék. Erre akkor van lehetőség, ha a munkavállaló legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül vagy részesült, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül vagy részesült. A kedvezmény az anyasági ellátás megszűnését követő hónaptól számított 69 hónap végéig, de legfeljebb öt évig érvényesíthető. A kedvezmény akkor is igénybe vehető, ha az anyasági ellátás
folyósítása alatti, vagy a folyósítás megszűnését követő foglalkoztatás 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.
Fontos! Az adókedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. A legalább három gyermeket nevelők után járó kedvezmény igénybevételéhez - gyed és gyes esetén - szükség van továbbá a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, kincstár által kiadott igazolásra is.
Szakképzési hozzájárulás
Bővül a szakképzési hozzájárulás alóli mentességek köre. 2014. január 1-től a gyedben, gyesben részesülő/részesült és három vagy több gyermeket nevelő, valamint a gyetben részesülő/részesült munkavállalót foglalkoztatók a foglalkoztatás első három évében mentesülnek a szakképzési hozzájárulás alól. A kedvezmény alapja munkavállalómként legfeljebb havi 100 ezer forint.
A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő, a bruttó kötelezettségét alapnormatíva alapján csökkentheti. 2014-ben az alapnormatíva éves összege tanulónként, hallgatónként 453 ezer forint az előző évi 440 ezer forinttal szemben.
Egyéb változások
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 810 forintra emelkedik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalból törli a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségét, ha tudomására jut, hogy e kötelezettség a magánszemély külföldön tartózkodása miatt megszűnt. Jelenleg is érvényes szabály, hogy a belföldi magánszemély, ha EGT államban biztosítottá válik, köteles ezt 15 napon belül az OEP részére bejelenteni az E104 nyomtatványon.
2014. január 1-jétől a havi minimálbér 101 500 Ft (az órabér 584 Ft), a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben a garantált havi bérminimum 118 000 Ft (az órabér 679 Ft). További információk a Falcon Consulting honlapján találhatók.
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
