A LeitnerLeitner Adózásról érthetően blogján jelentetett meg összefoglalót a május 20-án esedékes személyi jövedelemadó bevallás elkészítéséhez.
A legjobb, ha egyáltalán nem kell adózni - TBSZ és NYESZ
Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója azt írja: a legkedvezőbb adózást a hosszú távú célbefektetésekkel, vagyis a tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákon (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el.
Ha a TBSZ-t nem tudjuk 5 évig megtartani, már különféle adókötelezettségek merülnek fel: igaz, 3 év lekötési idő után legalább csak 10% szja-val kell számolni. Ha 3 évig sem sikerül érintetlenül hagyni a befektetést, 16%-os szja és 6%-os EHO teherrel kell számolni.
A NYESZ-számlákról történő kifizetések a 10 év felhalmozási időszak után nyugdíjcélú felhasználás esetén lesznek adómentesek. Nem kell a 10 évet megvárni azoknál a NYESZ számláknál, melyeket még 2013. január 1-je előtt kötöttek, és a magánszemély nyugdíjra jogosulttá válik.
Azonban a számla ennél korábbi feltörése, illetve a nem nyugdíjcélú felhasználás egyéb jövedelemnek számít, amelyhez 16% szja és 27% EHO fizetési kötelezettség társul, amit a jövedelem 78%-ra, mint adóalapra kell felszámítani. Ha a számlával kapcsolatban a gyűjtési időszakban adó-visszatérítést vettek figyelembe, a nem nyugdíjcélú felhasználás esetén azt 20%-kal növelten kell adóként megfizetni.
Ki vallja be és ki fizeti be?
Mindezek kapcsán a NYESZ számlavezető nem számít kifizetőnek, tehát a különféle adófizetési kötelezettségeket a magánszemélynek kell rendeznie, azaz megállapítania, bevallania és megfizetnie.
Tőzsdézel? A veszteséggel csökkentheted a nyereséged!
Adózási szempontból második legkedvezőbb kategóriát az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (ETPÜ) kínálják, hétköznapi nevén a tőzsdei kereskedelem. Az ilyen jövedelmek után 16% szja-t kell fizetni, EHO viszont nem terheli.
Ki vallja be és ki fizeti?
Ebben a jövedelemkategóriában az adót a magánszemély adózónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Ugyanakkor a befektetési szolgáltatónak kötelessége ügyletenként részletezett igazolást készítenie.
Az adózónak nyilvántartást kell vezetnie az ügyletenként felmerülő pénzbevételekről, járulékos költségekről, a megszerzésre fordított kiadásról, az ügyletek nyereségességéről vagy veszteségességéről. E jövedelmek adózásának különlegessége, hogy esetükben alkalmazható az úgynevezett adókiegyenlítés szabálya, amelynek keretében a megelőző 2 adóévben az adóbevallásban veszteségként kimutatott összeggel csökkenthető az idei nyereség.
Betét, kötvény, állampapír, befalap: mikor kell EHO-zni is?
A harmadik csoportba a kamatjövedelmek tartoznak. Ilyennek minősül a személyi jövedelemadózásban például a bankbetétek, takarékbetétek kamata, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azaz a kötvények, állampapírok) hozamai, a befektetési jegyek (a befektetési alapok egységeinek) kereskedelméből származó árfolyamnyereség.
A kamatjövedelmek után 16%-os személyi jövedelemadót kell fizetni. Az EGT-államok által kibocsátott, forintban jegyzett állampapírok hozama és az adásvételükből származó árfolyamnyereség esetében nincs is más adókötelezettség, ezt EHO nem terheli - magyarán aki magyar állampapírban tartja pénzét, nem fizet ilyen plusz terhet. Minden más kamatjövedelem esetében a 16%-os személyi jövedelemadó mellett 2013. augusztus 1-je óta 6% EHO-t is kell fizetni.
Nem csak a forintban denomimált állampapír hozama után nem kell EHO-t fizetni: élvezik a kedvezményt azok a befektetési alapok is, amelyek vagyonuk legalább 80 százalékát ilyen értékpapírokban tartják.
Ki vallja be és ki fizeti be?
Amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, akkor az adót a kifizető vonja le, ezért azt az adózónak nem kell bevallásában feltüntetnie, és további adófizetési kötelezettsége sincsen. Ha azonban nem így van, akkor az adót be is kell vallania és meg is kell fizetnie az éves személyi jövedelemadó bevallással egyidőben.
A kamatjövedelmeknél érdemes felhívni még a figyelmet arra, hogy a tagi kölcsönök kamata adózási szempontból nem minősül klasszikus kamatjövedelemnek, hanem az az összevont adóalap részeként egyéb jövedelemként, jóval magasabb adóteherrel adózik, azaz a jövedelem 78%-ra, mint adóalapra kell felszámítania 16%-os szja-t és a 27%-os EHO-t.
Osztalék és társai: ha nagyon jól keresel, nem kell plusz EHO-t fizetni
A negyedik kategóriába az osztalék, a vállalkozásból kivont jövedelem és azok az árfolyamnyereségek tartoznak, amelyeket az előző két kategóriába még soroltunk be. Esetükben 16%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell fizetni, azonban ez utóbbit csak évi 450 000 Ft-os határig. Vagyis az, aki más jövedelme – például munkabér – után is fizet egészségbiztosítási járulékot (4+3%), ezzel csökkentheti a tőkepiaci jövedelmek után felmerülő EHO-fizetési kötelezettségét. Magas munkabérből származó jövedelem esetén akár az is elképzelhető, hogy a tőkejövedelem után már egyáltalán nem kell EHO-t fizetni. Ha az érintett magánszemély előre ezt tudja, akkor a kifizetőt egy nyilatkozattal értesítheti arról, hogy nem kell tőle levonnia az EHO-t.
Ki vallja be és ki fizeti be?
Érdemes azonban óvatosnak lenni, mert ha valaki úgy nyilatkozik, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, de végül mégsem éri el a többi jövedelemből levont járulék a 450.000 Ft-ot, akkor év végén 6%-os büntetőkamattal kell számolnia. Az adózónak bevallásban nyilatkoznia kell ezekről a jövedelmeiről, akkor is, ha a kifizető már levonta az adóelőleget tőle. Ha a jövedelem nem kifizetőtől, azaz jellemzően külföldről származik, akkor ezt az adózónak éves bevallásával egyidőben kell rendeznie.
Összefoglalva...
|
| Forrás: LeitnerLeitner Adózásról érthetően blog - kattintson a nagyításhoz! |
Valerij Zaluzsnij, aki most Ukrajna brit nagykövete, kijelentette, hogy az észak-koreaiak közvetlen részvételével az ukrajnai háborúban tulajdonképp már megkezdődött a harmadik világháború. 
