A meghirdetett Széll Kálmán Terv 2.0 értelmében 2013-tól duplájára, a vállalati nyereség 16 százalékára emelik az „energiaellátók jövedelemadójának” nevezett Robin Hood-adót – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a Népszabadság kérdéseire küldött válaszaiból. Egyszersmind „egyes további közműszolgáltatásokra” is kiterjesztik azt. Az intézkedésektől összességében 55 milliárd forint többletbevételt várnak. Az adóból tavaly csaknem 17 milliárd forint folyt be a költségvetésbe – közölték. Valószínűleg az adónem nevén is változtatni kell, mivel már nem csupán az energiacégeknek kell fizetniük majd.
Szakértők szerint a kormány érzékelhető törekvése a különböző profilú közműcégek egyre egységesebb kezelése. Míg korábban a gáz- és áramszolgáltatók szabályozásán volt érzékelhető némi összhang, addig a Fidesz-kormány először a távhőágazatot, majd fokozatosan a már említett víz-, csatorna- és hulladékkezelő társaságokat is igyekezett minél inkább egy kalap alá vonni. Ebbe beletartozna a családi rezsi jó részét kitevő tarifák egységes meghatározása is. Ezeket eddig javarészt a helyi önkormányzatok állapították meg.
Amikor 2008-ban eredetileg kivetették az akkor nyolcszázalékos Robin Hood-adót, nemcsak azt deklarálták, hogy az 2010-ig lesz érvényben, hanem azt is, hogy az adó bevételeit épületek és távhőrendszerek felújítására fordítják, vagyis energiatakarékosságra költik – írja a lap. Ezt az NGM is elismerte, szerinte „a gazdasági válság azonban „elsöpörte ezt a lehetőséget”. A törvény által megfogalmazott feladat ellátása ugyanakkor azóta is folyamatos, ugyanis az ország szén-dioxidkvótáinak eladásából származó bevételeket fordítják e célra az Új Széchenyi Terven (ÚSZT) keresztül.