Nemrég készült egy nemzetközi felmérés, amely során megkérdezték a vállalatvezetőket, mely kockázatokat látják a legkomolyabbaknak, és a növekvő adóterhek igen előkelő helyen álltak a listán – mondta el Burján Ákos, a PricewaterhouseCoopers adószakértője.
A külföldi vállalatvezetők 64 százaléka a nemzetközi adójogot megreformálásra érdemesnek tartotta, a magyar vállalatvezetők körében viszont csak 35 százalék vélekedett úgy. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a hazai vállalatok közül sok számára még nem releváns a nemzetközi adózási környezet.
Kérdés, mi az az adómérték, amely megfelelő mértékű, erre a választ a jogalkotóktól kapják a vállalatvezetők. A vállalatokon fejlett nyugati országokban azonban már sokszor erősödik a társadalmi nyomás is, hogy fizessenek több adót. Különösen egyes ágazatokban, ahol jellemzően adóparadicsomokba, egzotikus szigetekre viszik az adófizetési kötelezettséget.
Nagymértékben átalakult a társadalom és a gazdaság szerkezete az utóbbi évtizedekben, amit az adórendszer nem követett az OECD-országokban. Például túlsúlyba kerültek a határon átnyúló szolgáltatások, az e-kereskedelem, az immateriális javak – mondta Burján Ákos. Ha egy cég a gyártást az egyik, a kereskedelmi tevékenységet a másik országban végzi, a névhasználati jog pedig esetleg egy harmadikban van bejegyezve, akkor hol fizessen adót? Ezt a jelenlegi adórendszerek nem tudják kezelni, és a jövőben is csak az országok valamilyen szintű összefogásával lehet.
Az Európai Unióban a közvetett adók (forgalmi adók, áfa, vám) területén jól állunk a harmonizációban, a közvetlen adók (társasági adók, személyi jövedelemadók) viszont nem. (Ha az ÁFA-kulcsok nincsenek is harmonizálva, az ÁFA-fizetés rendszere igen.) A közvetlen adók teljesen harmonizálatlanok, de vannak ebbe az irányba is törekvések, négy EU-s irányelv is született már ezekkel kapcsolatban. A harmonizációs törekvések gyakran futnak zátonyra egyes tagállamok ellenállásán, vétóján.
Ma is előfordul, hogy valaki rövid időre külföldre megy dolgozni, és a hazai adóhatóságnál ezt elfelejti bejelenteni, majd sehol sem fizet adót. A hasonló jelenségek miatt 2015-től az információcsere automatikussá válik az egyes országok adóhatóságai között öt jövedelem- és tőkekategória területén.
Az OECD is törekszik a harmonizációra a tagállamok rendszerei között, de sokkal kisebb a ráhatása az egyes országok adórendszerére, mint az EU-nak – mondta el az adószakértő.