A parlament kivételes sürgős eljárással fogadta el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erről szóló javaslatát.
Korábban végig 100 forintos méterenkénti adóról volt szó, egy módosító javaslat azonban ezt 125 forintra emelte. Az indoklás szerint "a közműadóból tervezett bevétel elérése érdekében szükséges az, hogy az adó mérték emelkedjék."
Ki fizet?
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója szerint az adókötelezettség a közművezetékek tulajdonlását terheli. Közművezeték alatt a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték azon része értendő, amelyet
- közterületen (a közterület felszíne alatt vagy felett), vagy
- közterületnek nem minősülő földrészleten (annak felszíne alatt vagy felett) helyeznek el.
Ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé.
Ki nem fizet?
Nem minősül adóköteles közművezetéknek a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezeték, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé.
Ez utóbbi kivétel alapján nem adóköteles a vezetékrendszerről leágazó, telekre befutó vezetékszakasz, amelyik kizárólag a telken lévő fogyasztóhoz fut be, függetlenül attól, hogy a vezetékrész közterületen vagy a telken belül van.
Teljes személyes mentességet élvez az adó alól a Magyar Állam és a helyi önkormányzat.
Akié az év elején a vezeték, az fizet
Tekintettel arra, hogy a közműadó éves adó, így bármely, az adókötelezettség szempontjából releváns esemény (azaz az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, illetve az abban történő változás) a naptári év első napjához, azaz január 1-jéhez kötődik.
A közműadó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa, vagyis – az esetek többségében – a közműszolgáltató. Több tulajdonos esetén az egyes tulajdonostársak a közművezetéken fennálló tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.
50%-os adókedvezmény illeti meg azon hírközlési vezetékkel rendelkezőket, akinek a tulajdonában összesen (Magyarországon) legfeljebb 100 kilométer nyomvonalhosszú közművezeték áll. Emellett a jogosultak nyomvonalhosszának függvényében adókedvezményben részesül valamennyi vezeték-tulajdonos. A szabályozás szerint minél hosszabb vezetékrendszerrel rendelkezik az adózó, úgy csökken a kedvezmény mértéke.
Christine Lagarde szerint az EKB közel áll inflációs céljának eléréséhez. 
