Miért nehéz faragni az adórendszert?
Több fontos dilemma van az adórendszer tervezésénél: egyrészt a költségvetés egyensúlya meghatározza a mozgásteret - ebből a szempontból az előző kormány nehéz helyzetet örökölt, másrészt a válság második hulláma újabb kiigazításokra kényszerítette a kormányt - mondta el a Privátbankár.hu Versenyképesség 2014 konferenciájának adó szekciójában Nobilis Benedek, az NGM főosztályvezetője.
A külső környezet gyorsan változik, a kiadási oldal fenntartható változtatásai pedig sok időt vesznek igénybe - a szervezeti átalakítások, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát biztosító intézkedések életbe léptetése, illetve a szociális kiadások csökkentése csak fokozatosan lehetséges.
Nehézség az is, hogy nem lehet úgy szerkezeti átalakítást végrehajtani, hogy közben megmaradjon a stabilitás – a változás növeli a bizonytalanságot és az adminisztratív költségeket a cégeknél. Bár a semlegesség fontos, figyelembe kell venni az adóalapok rugalmasságát is.
Nem adóemelések miatt lett kisebb a deficit?
Az adócentralizáció szintje Magyarországon az EU átlaga körül van – mondta Nobilis Benedek. Az elmúlt években úgy alakították át az adórendszer szintjét, hogy az adóelvonás szintje a 2009-es szint alatt stabilizálódott, miközben a költségvetés egyenlege javult – ezért nem tartják jogosnak azokat a kritikákat, miszerint adóemeléssel sikerült rendezni a költségvetés helyzetét.
Tovább emelték a magas áfát - nem véletlenül
Ami az adómix átalakítását jelenti: a jövedelmeket terhelő adók súlyát csökkentették (bevezették az egykulcsos adót és a családi adókedvezményt), a tőkejövedelmeket terhelő adók szintje változatlan maradt, miközben a fogyasztási és forgalmi adók szintje emelkedett. Az áfa már kiinduláskor is magas volt, és innen emelték tovább – a fogyasztás helye szerinti adóztatás viszont az export-versenyképességet kevésbé befolyásolja. Közben a „káros externáliákat” terhelő adók súlyát növelték. A jövedéki adó emelését, a chipsadót és a környezetvédelmi termékdíj átalakítását említette a főosztályvezető.
A vállalatok adóztatásánál a kkv szektor terheinek csökkentését tűzte ki célul a kormány – 10 százalékos az adókulcs 500 milliós árbevételig, a KIVA és a KATA is az egyszerűségről szól, mondta a főosztályvezető.
Hogyan tovább?
A munkát terhelő adókat tovább csökkentené a kormány, ahogy az adminisztrációs terheket is – az adónemek jobb összehangolása, összevonása, az e-ügyintézés kiterjesztésén keresztül. Nobilis Benedek kiemelte a terhek szétterítésének fontosságát is – az adóbeszedés hatékonyságát növelni szeretné a kormány, és fokozottabban figyelnék a kedvezmények igénybevételét is.
Milyen a jó adórendszer?
Mindenki azt szeretné, ha alacsonyabbak lennének az adók, de a költségvetést is meg kellene finanszírozni. Egy jó adórendszer hozzájárulhat a versenyképességhez és általában is jót tehet a gazdasági növekedésnek, csökkentheti a társadalmi különbségeket és sok mindent el tud érni. Magyarország a GDP felét újra elosztja, ami óriási mérték – mondta el Váradi Balázs, a Budapest Intézet vezető kutatója.
Nincs konszenzus arról, milyen egy jó adórendszer, vagy a jó adóreform. Azt viszont tudjuk, hogy egy radikális, de rossz adóreform az nagyon rossz lehet egy országnak. A jó adórendszer a lehető legkevésbé torzítja a gazdasági szereplők döntéseit, igazságos, beszedésének és betartásának költségei minimálisak. A jó adórendszer ösztönzi az embereket arra, hogy vállalkozzanak, dolgozzanak, gazdaságilag hasznos dolgokat csináljanak.
Egyéb célokra is lehet használni, ösztönözni lehet a polgárokat különböző dolgokra, mint a gyerekvállalás, öngondoskodás, környezetvédelem. Olyan adórendszer azonban nincs, amely minden feltételnek megfelelne, amivel mindent el lehetne érni, átváltás (trade off) áll fenn.
Az adórendszer sokféleképpen hat a munkaerőpiacra, a munkaerő kínálati rugalmasságára. Például hogy valaki otthon marad-e gyerekvállalás után, vállal-e túlórákat. Az biztos, hogy egy sikeres adóreformhoz szükség van világos célokra, politikai akaratra, szimulációkra a lépések lehetséges következményeiről, mellékhatásairól, a társadalmi csoportok jövedelmi helyzetének alakulásáról.
A lehetséges hatásokról számos, de nem elegendő kutatás készült, a közgazdászok gyakran számolgatnak, és sokszor különböző, esetleg egymásnak is ellentmondó eredményekre jutottak. Konszenzus van néhány intézkedés hatásairól, néhány másikról viszont egyelőre semmit sem tudunk, még nem kutatták - mondta a konferencián Váradi Balázs.
Valerij Zaluzsnij, aki most Ukrajna brit nagykövete, kijelentette, hogy az észak-koreaiak közvetlen részvételével az ukrajnai háborúban tulajdonképp már megkezdődött a harmadik világháború. 
