A magyar gazdaság teljesítménye ambiciózussá tehet ilyen célokat is, de Varga Mihály kétségét fejezte ki, hogy ez a következő években megtörténjen. Hozzátette: a személyi jövedelemadóból évente nagyjából 1500 milliárd forint folyik be a költségvetésbe, ezt a költségvetés nem tudja nélkülözni.
Egyszámjegyű szja még lehet a következő választásokra
Az MTI szemléje szerint azt reálisnak nevezte, hogy a ciklus végére a mostani 16 százalékos kulcs helyett egyszámjegyű kulcs legyen az adórendszerben. "Tehát a 9 százalékot meg lehet célozni" - fogalmazott, hozzátéve: ebben az esetben is 480-500 milliárd forint esne ki az adórendszer bevételi oldalán.
Varga Mihály kitért arra, hogy az online pénztárgépek bevezetésével tisztul a gazdaság, a rendszer beüzemelt, több mint 180 ezer kereskedő használja a pénztárgépeket. Ebből 2014-ben 250 milliárd forinttal több folyt be a költségvetésbe, az ekáer bevezetéséből pedig 60 milliárd pluszbevétel jöhet idén.
Minek a reklámadó, ha ennyi pénz van?
Arra a kérdésre, hogy ha ennyi pluszbevétele van a költségvetésnek, a reklámadóra nincs szükség, leszögezte: az adóra szükség van, a költségvetésben számoltak a mintegy 6,6 milliárd forintos bevétellel, ami reklámpiac méretéhez képest elenyésző összeg. Közölte: a reklámadót most készítik elő, még vizsgálják a többsávossá tételének a kérdését, ezt a rendszert érdemes lenne fenntartani szerinte.
Ahogy arról korábban beszámoltunk: az EU-ban jelenleg 5 százalék a legmagasabb reklámadó-kulcs - az adócsökkentés kormánya azonban akár meg is duplázhatja az eddigi csúcsot, Lázár János 5-10 százalékos adómértéket dobott be nemrég a diskurzusba.
Lázár János korábban azt mondta: a jelenlegi sávos helyett egykulcsos rendszer bevezetése nem feltétlenül jelent bevételkiesést, mert bár "kevesebb lesz az adó, de többen fogják fizetni".
Szakértők szerint ha kiterjesztik az adófizetők körét, a kis és közepes árbevételű cégek tömegesen mennek majd tönkre. Az adómentesség eltörlése gyakorlatilag minden Magyarországon tevékenykedő vállalkozást érinthet.