Fütyül ez az orosz ágazat az európai uniós szankciókra

Az évszázadok folyamán az oroszok a bort egyfajta édes nőies italnak gondolták – száraz fajta alig volt forgalomban – az oroszországi szeszesitalgyártás zászlóhajója a vodka és a pezsgő volt. Nem mintha nem álltak volna rendelkezésre a területi, természeti adottságok és a munkaerő.

A Szovjetunó szétesésével berobbant a francia, olasz és portugál, vagy éppen a latin-amerikai borok importja, hogy aztán a háború kitörése után leálljanak ezek a szállítások. Ez a korlátozás adott igazán nagy lökést az orosz borászat fejlődésének. 

Az elmúlt években az ágazat bővülését a kormányzat számos intézkedéssel ösztönözte. Kibocsátottak egy szőlőtermesztési törvényt, amelynek köszönhetően az országban az új ültetvények területe gyorsan növekedni kezdett: 2023 végén ez a szám meghaladta a 103 ezer hektárt. Egy másik fontos hajtóerő volt az importárura kivetett vámok emelése, ami a bor drágulásához és a választéknak az orosz termékek javára történő átalakulásához vezetett. A Kommersant-Review megvizsgálta, hogyan fejlődik most Oroszországban ez a mezőgazdasági ágazat.

A Szövetségi Alkohol- és Dohánypiaci Ellenőrzési Szolgálat szerint 2024 első hat hónapjában Oroszországban a pezsgők termelése 28,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nem habzó borok termelése ugyanebben az időszakban éves szinten 12,6 százalékkal növekedett.

Amint azt Viktor Jevtuhov, az Orosz Föderáció ipari és kereskedelmi miniszterhelyettese 2023 novemberében kijelentette, az orosz pezsgők az üzletek polcain a teljes mennyiség 68 százalékát teszik ki, a borok pedig a készlet 52 százalékát. Ma ott tartunk, hogy az orosz eredetű borok teljes egészében elkelnek, sőt, újabban kevésnek is bizonyul a hazai áru.

Az ország egyik legnagyobb borimportőrének, a Simple Groupnak az elnöke, Maxim Kasirin nagy jövőt jósolt az orosz borászatnak a lapnak adott interjújában. Az állam több mint öt éve döntött úgy, hogy odafigyel a hazai bortermelésre, és elkezdődött a szőlészeti és borászati ​​törvény kidolgozása. Ennek legfontosabb alaptétele az volt, hogy a nem helyi szőlőből készült bort többé nem nevezhetik orosznak.

A szőlő szereti a Krím és Dagesztán éghajlatát

Az új szabály nem hozott azonnal pozitív hatást: sőt, a törvény elfogadása után csökkenni kezdett az orosz bortermelés volumene, hogy aztán az utóbbi két évben fellendüljön az ágazat. Az utóbbi években a szőlőültetvények területének nagysága az egész birodalomban növekedni kezdett, egy tanulmány szerint 2018 és 2022 között 8 százalékkal. A legnagyobb növekedést Kuban (12 százalék), a Krím (9 százalék) és Dagesztán (5 százalék) mutatta fel. 2023-ban további 5 ezer hektár új szőlőültetvényt telepítettek Oroszországban, aminek köszönhetően a telepítések területe meghaladta a 103 ezer hektárt. 2024-ben további mintegy 6 ezer hektár új ültetvény várható.

Ennek köszönhetően 2023-ban Oroszország a második helyet foglalta el a szőlőterületek növekedésében, India után. Ebben a mutatóban, nem meglepő módon, Franciaország és Olaszország áll az élen. Oroszországnak nagy az esélye, hogy megerősítse pozícióját. Az orosz földművelésügyi minisztérium már 2021. december végén kidolgozta az ágazat szövetségi fejlesztési projektjét, amelynek keretében 2030-ra 35 százalékkal kívánják növelni a szőlőültetvények területét. A szövetségi költségvetésből mintegy 27 milliárd rubelt különítenek el ezekre a célokra.

Régen a francia, olasz és grúz áru volt a legkelendőbb

Az orosz boltok 2022-ig elsősorban európai borokkal volt tele. Így az Unione Italiana Vini olasz szakmai szövetség adatai szerint az Oroszországba irányuló exportban Olaszország (64,5 millió liter), Spanyolország (49,3 millió liter) és Grúzia (42,8 millió liter) volt a vezető beszállító. Franciaország (27,6 millió liter) és Portugália (16,5 millió liter) volt még benne az első ötben.

Közben feljöttek a jó minőségű és közkedvelt grúz nedűk is, 2023-ban már a második helyen álltak a behozatalban. A szakemberek azt jósolják, hogy Grúzia részesedése tovább fog növekedni, ahogyan a többi „baráti” országból származó beszállítás is.

A választék 2022-ben kezdett megváltozni, miután számos ország, különösen az Egyesült Államok és Új-Zéland termelői megtagadták az orosz piaccal való együttműködést – emlékeztet rá Alekszandr Lipilin, a Fort borkereskedelmi vállalat ügyvezető igazgatója. Három éve jelentősen kezdett bővülni a török és a szerbiai borok kínálata.

Emelkedtek a vámok és az árak

A legjelentősebb változások azonban 2023-ban következtek be a „barátságtalan országok (Európa és az USA)” vámemelése után. Így 2023. augusztus 1-jétől a nyugati szankciókra válaszként adott különleges gazdasági intézkedések részeként az orosz kormány 12,5 százalékról 20-ra emelte az ilyen termékekre kivetett vámokat. Ezt az intézkedést úgy kommentálták, mint „egy lépést a piac megvédése felé az olcsó importtól és további ösztönzőként a hazai termelőket” – jelentette ki akkor Oksana Lut, a szakminisztérium akkori helyettes vezetője, a jelenleg agrárminiszter.

A vámok miatt a tömegek számára elérhető olcsó borok ára több mint felével, a magasabb árú szegmensben 10-15 százalékkal emelkedett. Az olcsó bor iránti igény kielégítése érdekében a Fort aktívabban kezdett együtt dolgozni Argentínával, Chilével és Dél-Afrikával, miközben növelte portfóliójában az orosz termékek arányát.

Az ázsiaiak is felfedezték az orosz piacot

Indiai, bolgár és kínai borok is elkezdtek megjelenni az orosz szupermarketekben. A Ladoga csoport elnöke, Veniamin Grabar libanoni termékekkel is bővítette a kínálatát. De ezen újdonságokkal szemben még bizalmatlanok a fogyasztók, akik szerint a hazai márkák sokkal megbízhatóbbak.

A hazai borok az alacsony és magas árszegmensben egyaránt kelendők. A Ladogában két év alatt jelentősen nőtt az orosz bor értékesítése – mondta az áruházlánc igazgatója.

Ugyanakkor az orosz borászat, sikerei ellenére, még nem áll készen a teljes importhelyettesítésre. Az orosz fogyasztók körében olyan népszerű fajtáknak, mint az olasz Prosecco, a Pinot Grigio, a német rizling és az új-zélandi típusú Sauvignon blanc, gyakorlatilag nincs analógiája a helyi termékek között – magyarázza a szakember. Akik megengedhetik maguknak a drága termékeket, továbbra is a francia, olasz vagy spanyol borokat vásárolják, de kisebb mennyiségben. Ennek megfelelően ez a piaci szegmens fokozatosan zsugorodik.

Az oroszok készek megkóstolni a hazai borokat, de sajnos a helyi borászok marketing- és promóciós munkája még gyér – olvasható a Kommerszant cikkében. Ráadásul az orosz termelők az importborok drágulása után emelték a saját palackjaik árát is, emiatt nem biztos, hogy a vevő az orosz termék mellett dönt.

Prémium pincéket akarnak nyitni

A Szövetségi és Regionális Alkoholpiacok Kutatóközpontjának igazgatója, Vagyim Drobiz többször is megjegyezte, a hazai borfogyasztás növelésének záloga, hogy e termékek megfizethetőbbé váljanak. Véleménye szerint minden, az iparág fejlesztését célzó kormányzati intézkedés hozzájárul az oroszországi prémium borászat fejlesztéséhez. Ugyanakkor európai adatokat is idéz, miszerint ott a forgalom jelentős részét az olcsó, 1-1,5 eurós (ez bizonyára két-három évvel ezelőtti adat, ma már ezek mindenütt drágábbak) palackok teszik ki, ami rubelre átszámítva sokkal megfizethetőbb, mint amennyiért az orosz vásárlók hozzájutnak az orosz hegyek levéhez.