Magyarországon az elmúlt évtizedben egyensúlytalanság alakult ki a mezőgazdaságban az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Az állattenyésztés aránya a korábbi 50-ről 30 százalékra csökkent – emlékeztetett rá a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára, Menczel Lászlóné az MTI-nek. A visszaesés a sertéságazatban is érzékelhető volt, az állomány tíz év alatt ötmillióról hárommillió alá csökkent.
Hiányzik még hárommillió disznó
Emiatt a magyar sertéságazat korábbi nettó exportőri helyzete megfordult, és jelentős import áramlott az országba élőállat és hús formájában is. A behozatal évente átlagosan 2,0-2,5 millió élőállattal volt egyenértékű, ezért lépéseket kellett tenni a magyarországi sertésállomány növelésére – mondta Menczel Lászlóné.
A 2012-ben meghirdetett sertésstratégia a sertéslétszám megkétszerezését, hatmillióra emelését célozza meg „belátható időn belül”. A stratégia „megvalósításának első látványos lépése volt, hogy 2014. január 1-jén az élő és félsertés általános forgalmi adóját – a termékpálya elején – 27-ről 5 százalékra csökkentették” – állítja a titkár.
A fél sertésállomány fekete
A magas áfatartalom nemcsak jelentős versenyhátrányt okozott az ágazatban tevékenykedőknek, hanem melegágya volt a feketegazdaságnak is. A feketegazdaság és a feketekereskedelem mértéke a szakemberek becslése szerint a sertéságazatban a legmagasabb az országban, amely mértékadó vélemények szerint elérhette akár a 45-50 százalékot is – írják. (Valószínűleg más ágazatokra is többé-kevésbé igaz mindez, aminek fényében megkérdőjelezhető a világrekorder, 27 százalékos áfa – a szerk.)
Az ágazat növekedési lehetőségét a kormányzati intézkedések, illetve továbbra is a nemzeti támogatások segítik – jelezte a VHT titkára. Az EU Bizottság 2018. december 31-éig hagyta jóvá a sertésjóléti támogatást Magyarország számára. Ez 2014-ben és a további években is 8,5 milliárd forintos forrást jelent az ágazat számára. Az állatbetegségek megelőzésére 2014-ben további hatmilliárd forintos támogatást vehettek igénybe az ágazat szereplői, valamint kétmilliárd forint támogatási keret jutott az elhullott állatok megsemmisítésére.
Az import olcsóbb, mint a hazai
Ez utóbbi két támogatási jogcím ugyancsak rendelkezésre áll a következő években is, de összegüket évről évre a költségvetés teherbíró képességének mértékében határozzák meg. 2015-től kaphatnak külön állatjóléti támogatást az ágazati szereplők az anyakocatartás támogatására is, mintegy 8,5 milliárd forintot.
A magyar húsipar a legnagyobb piacvesztést belföldön szenvedte el. (Feltehetően azért is, mert amint korábban írtuk, a lakosság legalább 70 százaléka rosszabbul él, mint négy-öt éve – a szerk.) Ezért ennek visszaszerzése a legfontosabb feladat a magyar húsipar számára, ami az olcsó importkínálattal szembeni eredményes versenyhelyzet megteremtését jelenti.
A magas áfa a feketegazdaság melegágya
A magyar húsipar helyzetét 2014 közepétől az orosz embargós intézkedések is rontják. A sertésszektor az EU egészében az embargót követően nem részesült semmilyen támogatásban, míg más ágazatok esetében több támogató lépés is történt.
Magyarországon az ágazati szereplők versenyképességét nemcsak meg kell tartani, hanem érzékelhetően növelni is kell – jelentette ki Menczel Lászlóné. Ennek egyik legfontosabb eszköze lenne szerinte az öt százalékos áfa kiterjesztése az egész termékpályára a fogyasztókig. Ezzel nemcsak az import növelésének lehetne gátat szabni, hanem megkezdődhetne az ágazati tevékenység további fehérítése, a legális piaci szereplők segítése.
A szaktárca 2013 őszén döntött a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy és terméktanúsítási rendszer létrehozásáról. Jelenleg közel 40 állattartó telep, 15 vágó- és feldolgozó üzem valamint 20 kereskedelmi egység szerezte meg a védjegy használati jogát.
Elgyengült estére a forint.
