Az intézkedés az elmúlt hónapokban 580 millió euró (mintegy 180 milliárd forint) exportkiesést okozott az uniós sertéstenyésztőknek - írja keddi számában a Világgazdaság.
Jelenleg alternatív értékesítéseket keresnek az érintettek, de ez hosszútávon nem jelenti a probléma megoldását – mondta a lapnak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára.
|
Nincs indoklás Az Európai Bizottság a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordult, hogy állapítsa meg, jogszerűen tiltja-e Moszkva a sertéshús és élő állatok bevitelét Oroszországba. A WTO szerint Moszkva arra sem hozott fel megfelelő indokot, hogy miért kell a továbbiakban is fenntartani a teljes beviteli tilalmat. Brüsszel úgy ítéli meg, hogy az unióból származó sertésimport teljes tilalma ellentétes a WTO előírásaival. Részletek >>> |
A szakember elmondta: Magyarország – akárcsak a többi uniós állam – csak a harmadik országokba, illetve az Egyesült Államokba tud exportálni, de ez sok esetben nem kifizetődő. Hiába van igény Japánban, Dél-Koreában vagy más távol-keleti országban az árura, a szállítási költség miatt nem sok cég tud élni a lehetőséggel.
A szakember szerint, ha rövidesen nem rendeződik a helyzet, az Európai Uniónak új piacokat kell találnia, vagy exporttámogatást kell nyújtania a sertéstenyésztőknek. Mivel váratlanul érte a gazdákat, nem tudtak felkészülni a döntésre, így sokan komoly kárt szenvedtek - írja a lap.
5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban Csehországban. A magyar adat pénteken válik ismertté. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
