A Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya a hivatalos honlapján közzétett közleményében azt közölte, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi eljárásokban a Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője – mint kijelölt hatóság – által meghozott határozatokkal szemben összesen nyolc keresetlevél érkezett a Székesfehérvári Járásbíróságra, valamint birtokvédelem érdekében maga a társaság is kezdeményezett peres eljárást.
|
Pártközpont lenne? "Kishantoson ott van az eb elhantolva, hogy Kishantos nem egy biogazdaság, hanem egy pártközpont" - nyilatkozta nemrég a Privátbankárnak adott interjúban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A teljes interjú >>> A miniszter állításai mindazonáltal a biogazdaság vezetése szerint nem fedik a valóságot; a gazdaság vezetőjével hamarosan interjút közöl a Privátbankár.hu. |
A járásbíróság a keresetlevelekkel kapcsolatos hiánypótlási felhívásokat követően három ügyben pénteken kezdi meg a tárgyalást. A további peres ügyekben az első tárgyalások jövő hétfőn és kedden lesznek.
Lejárt a bérleti szerződésük
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt a legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítására és biogazdaság üzemeltetésére.
A gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét, amelynek bérleti joga 2013. októberben lejárt. A földterület jövőbeni hasznosítására a magyar állam képviseletében a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) meghirdette a területeket, a pályázatra a központ is jelentkezett, azonban nem nyert.
Nem adták a földet
November 4-én a kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételi procedúrája közül csak az egyik történhetett meg, miután az addigi bérlők, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai megtagadták az állami földek hivatalos átadását a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) képviselőinek. Az NFA azonban átadta az érintett földterületeket az új bérlőknek.
Ács Sándorné, a kft egyik ügyvezetője akkor elmondta: 1998-ban azzal a feltétellel vették át a 452 hektár állami földet az addigi bérlőtől, hogy a mezei leltár alapján elszámoltak velük, és kifizettek mintegy 15 millió forintot. Ragaszkodnak ugyanilyen eljáráshoz az átadáskor is. Hozzátette: a területeket átállították bioművelésűre, amely hektáronként egymillió forinttal növelte meg a földek értékét.
Aztán jöttek a traktorok
Az idén április 12-én az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket, a Kft. vezetői szerint több mint 140 millió forint értékű bionövény-állományt semmisítettek meg. A cég illetékesei feljelentést tettek a rendőrségen.
A név nélkül nyilatkozó nyertes földbérlők elmondták: a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják, a földeket jogszerűen használják, és majd az időjárás alakulásának megfelelően eldöntik, mit vetnek bele.
Bitay Márton a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára akkor azt mondta, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nincs köze ahhoz, hogy Kishantoson a helyi gazdák megkezdték a szántást, de hozzátette: a gazdák jogszerűen használják az általuk elnyert földterületet.
Jóváhagyta az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács Ukrajna csatlakozását az uniós kiberbiztonsági tartalékhoz. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
