Ilyenkor még azok is nekifognak a sütésnek, akik egyébként nem szoktak a tűzhely mellett szorgoskodni, és a cukrászdákban is sokszorosa fogy a szokásos mennyiségeknek. Magyarországon a kalács, a kuglóf, a különféle színes torták, sőt néhol a bejgli is hozzátartozik a többnapos ünnepi hagyományokhoz, akárcsak a locsolóknak az aprósütemények kínálása.

Szirkától a muffinig

Egyes vidékeinken más és más ilyenkor a desszertkínálat, a csokoládéféléktől és tojáscukorkáktól, no meg az édes likőröktől eltekintve, mert ezek mindenütt jellemzők. Borsodban például szirkát kóstoltam többször is, amit sárga túrónak is hívnak. A tejet cukorral és sóval felforralják. A tojásokat beleütik egy tálba, és nagyon lazán, villával átkavarják. Amikor a tej felforr, beleöntik a tojásokat, lassú tűzön folyamatosan kevergetve addig főzik, amíg a tojások túrószerűen össze nem állnak. 

Vászonruhába rakják, összekötve, fellógatva hagyják, hogy kicsöpögje a levét.  A tojás ilyenkor nemcsak fontos cukrászati alapanyag, de világszerte a megújulás, a tavasz jelképe is.

Változnak persze a hagyományok is.  Akik régen szirkával foglalatoskodtak ilyenkor, ma lehet, hogy répatortát sütnek, amely az elmúlt 20 évben vált divatossá Magyarországon, a muffinokhoz hasonlóan, amerikai behatásra.  Bár répatortát már az ünneptől függetlenül mindenütt lehet kapni, még egyszerűbb, „mezei” kávézókban is, húsvét táján különösen népszerű a répa-nyuszi elválaszthatatlan kötődés miatt.

A szirka távoli rokona az oroszok túróból alkotott pászhája, amelynek luxus változata kandírozott gyümölcsökkel készül, és a formából kivéve kirajzolódik rajta az X és a B betű, a Hrisztosz Vaszkresz szavak cirill kezdőbetűje. A kulics is más ma, mint hajdanán, az elegáns moszkvai cukrászdákban sűrű tejszín és kandírozott narancsszelet teszi fel rá a koronát.

Imádkozó ember meg a colomba

Az olaszok kalácsa, közepén pasztellszínre festett tojáskával, hasonlít az újabban nálunk is divatos mutatós minikalácsokra, amelyeket sonka mellé is tálalnak. Toszkánában olyan citromos sütit készítenek ilyenkor, amely úgy néz ki, mint egy imádkozó ember. A tradicionális húsvéti pite is innen származik, melynek alapja a ricotta, és az olaszoktól származik a crema pasticcera is. De asztalra kerül – nemcsak karácsonykor - a panettone, valamint a colomba, amely egy galamb formájú kenyér. 

Németországban az osterlamm, vagyis a bárány alakú sütemény a legjellegzetesebb húsvéti desszert. Angliában a hot cross buns, míg Svájcban az osterchüechli a hagyományos ünnepi édesség.

Semla nap és almás csigák

Csehországban a zamanec a leghíresebb húsvéti kalács, amely kelt tésztából készül, és mazsola dominál benne, de kandírozott gyümölcsökkel is nagyon finom.

Svédországban ilyenkor is nagyon sok semla fogy – hogy rokona-e a szó a mi zsemlénknek, az nem egyértelmű. Ketté szelik, és tejszínhabbal töltik meg, külsőre inkább csokoládé nélküli indiánerre vagy képviselőfánkra emlékeztet. Semlát egyébként szinte egész évben majszolnak, külön semla nap is létezik. Nagyon kedveltek még a jókora kartonpapírból formázott tojások, amelyeket a szülők különféle édességekkel tömnek meg, a fahéjas és almás csigák, valamint minden mandulás sütemény. Divat otthon marcipánt készíteni.

Csokitojás vadászat a kertben

Nagypénteken a harangok Rómába mennek, vagyis elhallgatnak Franciaország-szerte, és csak reggel szólalnak meg újra, jelezvén, hogy Jézus feltámadt.  Ekkor kezdődik a csokivadászat, amikor a szülők a ház és a kert különböző részein rejtenek el csokitojásokat, amelyeket a gyerekeknek a miséről hazatérve kell megkeresni. 

A legenda szerint Franciaországban ezeket a tojásokat a Rómából visszatérő harangok szórják szét, de sok helyen ma már a nyuszi hozza őket.  Sokféle süteményt készítenek, az egyik legérdekesebb az elzászi cukrosbárány, azaz lamala. Üreges bárányformába töltik a kelt tésztát és így sütik ki. 

A csokoládémesterek ilyenkor igazi remekműveket alkotnak, a látogatók pedig megcsodálhatják azokat a kirakatokban. Emlékszünk még a Csokoládé című amerikai-francia-svéd filmklasszikusra, amelyben Vianne  - Juliette Binoche  zseniális alakításában – káprázatos húsvéti csokoládéparádét szervez?

Ahol bepanírozzák a kenyeret

Desszertnek ilyenkor a spanyolok a tejjel, tojással és mézzel készült keverékkel bepanírozzák a kenyeret és kisütik olívaolajban. Ehhez az édességhez, a torrijashoz, különböző mártogatósokat kínálnak. 

Libanonban a húsvéti előkészületek másik fontos eleme a maamoul elkészítése. A maamoul egy mogyorós-datolyás töltelékű búzadarás-cukormázas aprósütemény, amelynek tésztáját már néhány nappal az ünnep előtt összeállítják. A sütemény elkészítése igazi családi elfoglaltság, ugyanis abban a család valamennyi tagja aktívan részt vesz. persze a maamoulon kívül még számos más édességet is készítenek az ünnep tiszteletére. A sütést többnyire nem maguk végzik otthon, hanem a tortát vagy pitét egy pékségben sütik meg. 

Görögországban, még mielőtt az elmaradhatatlan bárányt a sütőbe raknák, tepsi számra készülnek a különféle sütemények. Az egyik kedvenc a koulourakia, amely afféle mini kalács, megszórva szezámmaggal.
Brazíliában a kerek mandulával és pici színes tojáscukorkákkal meghintett középen lyukas tortaszerű sütemény ugyanolyan népszerű, mint a tört mogyoróból és cukorból sütött szelet.