Kedvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az Országgyűlés által kedden elfogadott családi gazdaságokról szóló jogszabály - közölte kedden a parlamenti szavazást követően Nagy István agrárminiszter.

Érdemes leszögezni, hogy az agráriumban dolgozó kisvállalkozások helyzete sokszor meglehetősen kiszolgáltatott, így a kormányzati segítség ebből a szempontból indokolható. Ráadásul a kamara által kezdeményezett változások egy része létező rossz gyakorlatot próbál módosítani. Az ugyanakkor szembetűnő, hogy a termelők kapcsán sokkal rugalmasabbnak tűnik a kormányzat, mint például a szolgáltató szektor képviselői esetén, ahol a kisvállalkozók számára kitalált adózási formát, a katát szigorítani fogják. Igaz, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a most elfogadott változásokért az Agrárkamara hosszú idő óta lobbizik, az egyeztetések több évre nyúlnak vissza. Korábban a kamara vezetője, Győrffy Balázs azt is jelezte, hogy jelentős előkészítő munkát követően sikerült közigazgatási egyeztetésig eljuttatni az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslatot, amelynek egyik kiemelt területe volt a mezőgazdasági kisvállalkozások adózása.

Új társasági formák jönnek

Nagy István miniszter a törvény elfogadása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése. A hazai élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési forma közül választhat, így maradhat őstermelő, alkothat őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot.

Ez az egyik pont, ahol a törvény kapcsán üdvözölni lehet, hogy egy rossz gyakorlatot igyekeznek felszámolni. A korábbi szabályozás egyik magyaros folyománya ugyanis az volt, hogy a családok igyekeztek kihasználni az adómentes sávot, így jellemzően a gyerekek, a szülők és a nagyszülők is őstermelők voltak, és a bevételeket annak a "kontójára számolták el", akinek az adómentes értékhatárig még volt kerete. A nonszensznek nevezhető állapot változtatását a kamara régóta szorgalmazta, ráadásul a nemzetközi példák is azt mutatták, hogy minden szempontból előnyösebb, ha a családi gazdaságok az adózási kedvezmények miatt nincsenek "szétszabdalva".

Eddig egyébként kétféle működési forma között választhattak a kistermelők, az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. Tekintettel a két működési forma közötti átfedésre, az elfogadott jogszabály értelmében a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára a jövőben ezek egyesített formája, az őstermelők családi gazdasága (ÖCSG) áll majd rendelkezésre, ami által egyszerűbb és átláthatóbb működési struktúra alakítható ki. Az ŐCSG-k adózása a jelenlegi családi gazdasághoz hasonlóan történne, az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi, azzal, hogy a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a 4 főre számított átalányadózás értékhatárát, ami kb. 83,5 millió forint. A miniszter azt hangsúlyozta, az új törvénynek köszönhetően jöhet létre az őstermelők családi gazdasága, amely komoly lehetőség a vidéki gazdálkodói családok megélhetésének és életszerű működésének szempontjából.

Új minősítő kategóriaként megszülethet a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) is. Ilyen formában azon gazdasági társaság vagy szövetkezet működhet, aminek tagjai egymásnak hozzátartozói, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat. A javaslat rögzíti, hogy aki a földforgalmi törvény szerinti mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaságnak tagja, ne folytathasson párhuzamosan őstermelői tevékenységet is. Fontos ugyanakkor, hogy a CSMT-knek nyújtott előny, hogy a tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.

Így adózhatnak az őstermelők

Az őstermelők adózása a mostaninál sokkal kedvezőbb lesz. Egyrészt jelentősen növekszik majd a mostani évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére (jelenleg 966 ezer) értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége.

Az őstermelők továbbra is alkalmazhatják a tételes költségelszámolást, ám a javaslat alapján úgy tűnik, hogy az érintettek sokkal jobban járnak, ha a számlák gyűjtögetése helyett az átalányadózás választják. A jövőben ugyanis az átalányadózást 10 százalékos jövedelem- és 90 százalékos költséghányaddal lehet alkalmazni.

Jelentős kedvezmény, hogy a mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik 2020-as minimálbér értéken számolva. Az átalányadózást az éves minimálbér tízszeresét, azaz megközelítőleg a 21 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők választhatják. Ha az értékhatárokat a minimálbérhez kötik, az a termelők számára azért is előnyös, mert így gyakorlatilag évről évre növekszik az adómentes- vagy kedvezményes adósáv értéke.

Az is komoly kedvezmény, hogy az éves minimálbér ötszöröséig (ez a 2020-as minimálbérért nézve megközelítőleg 10 millió forint) az őstermelők adómentesek maradhatnak, az ebbe a kategóriába tartozó őstermelők nem fizetnének szja-t és szochót.

Azon őstermelők, akik a minimálbér ötszörösét meghaladó, de annak tízszeresét, azaz 2020-as értéken kb. 21 millió forintot meg nem haladó éves támogatás nélküli bevételt érnek el, szintén kedvezményes szabályok szerint adóznak. Nekik a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10 százaléka után kell személyi jövedelemadót fizetni. A NAK azt is elérte, hogy az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, így azok adómentessé válnak. Eszerint azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.