Brit gazdálkodók ezrei vonulnak fel kedden a Parlament elé, hogy tiltakozzanak az örökösödési adómentesség megszűnése ellen, amely elősegítette a családi gazdaságok nemzedékekről való átörökítését, mondván, hogy ez a lépés veszélyezteti az élelmiszertermelést.
Rachel Reeves pénzügyminiszter októberben bejelentette, hogy az 1 millió fontnál nagyobb értékű földterülettel rendelkező gazdálkodók 2026-tól már nem tudják adómentesen gyermekeikre hagyni gazdaságukat. Ezzel a költségvetés helyzetét kívánják javítani, hogy pénzt szerezzenek a közszolgáltatások javítására.
Fotó: X/Jane Samuels
Sokan vannak
Az úgynevezett „traktoradó” elleni tiltakozás része a Reeves pénzügyi tervei elleni szélesebb körű reakciónak. A legnagyobb brit vállalatok egy része arra figyelmeztetett, hogy a munkaadók társadalombiztosítási járulékainak emelése az inflációt gerjeszti.
A gazdálkodók szerint a változás veszélyezteti a gyakran szűk haszonkulcsokkal rendelkező családi gazdaságok életképességét, és gyermekeiknek el kell adniuk földjüket az adófizetés fedezésére, ami növeli annak kockázatát, hogy ez az élelmiszertermelést is megsínyli.
A szervezők szerint körülbelül 20 ezer gazda csatlakozhat a keddi londoni nagygyűléshez.
Reeves azt mondta, elismeri az érzés jogosságát, de hozzátette, hogy a reformok csak a gazdagabb birtokokat és a legértékesebb gazdaságokat célozzák, segítve az iskolák és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozását, amelyekre a vidéki közösségek gazdái és családjai támaszkodnak.
Nem játék
A tiltakozás szervezői azt mondják, hogy bár ez az esemény békés lesz, és gyerekek is fognak játéktraktort vezetni, a tüntetések a jövőben eszkalálódhatnak, ha a kormány nem hajlandó megmozdulni.
Clive Bailye, a közép-angliai szántóföldi gazdálkodó, aki segített a demonstráció megszervezésében, azt mondta, tud olyan kollégákról, akik szeretnének „kicsit franciaként viselkedni”, utalva a Csatorna túloldalán élő farmerek harciasságára.
Egyes brit farmerek már sztrájkkal vagy az élelmiszerellátás megzavarásával fenyegetőztek.
Azt mondják, tisztességtelen versenyt szenvednek el, mivel az olcsóbb importtermékeknek nem kell ugyanazoknak a környezetvédelmi és jóléti előírásoknak megfelelniük, miközben bevételeiket is megszorították a szupermarketek, és sújtotta a klímaváltozás.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
