A földművelésügyi miniszter elmondta: a magyar akác, az akácvirágzás és az akácméz hungarikum, a magyarság, az alföldi, a vidéki táj elválaszthatatlan része, az akácméz pedig egyedülállóan népszerű terméke a hazai méhészetnek.
Kitért arra, hogy az Alföldnek vannak olyan részei, ahol más fafajták nem telepíthetőek vagy nem maradnak meg. Túrkevén nincs erdő, de a fasorokban megjelent az akácfa, amely képes nagyon szép mézelő területet biztosítani, amely a túrkevei emberek számára is "jótétemény" - fogalmazott.
Indul az offenzíva
"Védekezésből offenzívára váltottunk" - fogalmazott Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár, utalva arra, hogy míg tavaly a legfontosabb feladat az akác elleni támadások elhárítása volt, a következő időszakban már a faiparban történő hasznosítás lehetőségeit igyekeznek minél jobban kihasználni, amelyhez minél több faalapanyag szükséges. Hozzátette: a következő évben uniós források bevonásával tervezik bővíteni az akác termelését és hasznosítását.
|
Nem került fel az uniós tiltólistára Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A bizottság ötven fajt akart tiltólistára tenni, ám az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereiből álló tanács eltörölte ezt a plafont, akárhány behurcolt faj bekerülhet a jegyzékbe, amelyhez a brüsszeli testület adhat hozzá újabb és újabb növény- és állatfajokat. Hogy az akác ne kerüljön fel erre a listára, Fazekas Sándor harcba szált Brüsszellel, az Akácfa Koalíció még hungarikummá is nyilváníttatta. |
Volt még egy elvarratlan szála a kormányváltásnak. 
