Színességét, hosszú szőreit és magas tápanyagtartalmát is lehet becsülni az úgynevezett Mopane féregnek, a nevét azonban kevésbé. Az Afrika déli részén élő rovar valójában egy hernyó, amit vidéken sok helyen szívesen fogyasztanak magas fehérje- és alacsony zsírtartalma miatt. Az már kevésbé magától értetődő, hogy szárított formában kiváló exportélelmiszer.
A FoodCare egy angolai vállalat, amelynek székhelye az ország fővárosában, Luandában van, szárított élelmiszer-alapanyagokkal foglalkozik. Összesen 25 hazai forrású terméket értékesítenek az említett hernyótól a maniókáig, ami a kutyatajfélék növényi családjába tartozik. Európába, Észak-Amerikába és Dél-Afrikába kerülnek el termékeik a CNN összeállítása szerint.
Fotó: Wikipedia
A céget éppen a koronavírus-járvány előtt, 2020-ban alapították, ám túlélte a járványt. Maloene José, cégalapító beszámolója szerint 28 embernek adnak munkát, ami nem ritka arrafelé, mert az angolai vállalatok 90 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás. A közvetlen alkalmazottakon túl számos embert foglalkoztatnak a növények és a rovarok begyűjtésével. Új fejlemény, hogy a maniókát helyben szárítják, ami csökkenti a szállítási súlyt, következésképpen a költségeket. Az élelmiszer, amit szállítanak gluténmentes alternatívát kínál a búzára, a rizsre és az árpára, persze nem abban a mennyiségben, amit ezekből előállítanak a világ országai.
A cég havonta 84 tonna maniókalisztet állít elő, de 700 tonnát is el tudna adni. A hasonló termékek világpiacának értékét 2024-ben 34,3 milliárd dollárra becsülték, ami 2034-re meghaladhatja a 95,5 milliárd dollárt.
Mi van a maniókán túl?
Angolát két vállra fektette a 27 éves polgárháború, aminek 2002-ben lett vége. A gazdaság az olajkitermeléstől függ. A jelenlegi viszonylag alacsony olajár azzal jár, hogy a GDP alacsony, a munkanélküliség átlagosan 32 százalék, a fiatalok körében ennél jóval magasabb. A mezőgazdasági infrastruktúrát tönkretette az végeláthatatlan háború.
A FoodCare napenergiával támogatott maniókafarmok létrehozásán dolgozik. Emellett visszatérnének a kávébizniszbe. Reaktiválnák a családi gazdaságok kezében lévő ötezer hektárra kiterjedő kávécserje termesztést. Mindehhez persze tőke kellene, így befektetőket keresnek.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
