Közös közleményt írtak alá a Visegrádi 4-ek agrárkamarái, amellyel egyértelművé tették, hogy támogatják a fenntartható, termény alapú bioüzemanyag-gyártást – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Győrffy Balázs kiemelte: a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák agrár testületek vezetői szerint nagyon fontos gazdasági és vidékfejlesztési lehetőségeket nyújt a bioüzemanyagok előállításának alapanyagául szolgáló növények termesztése - közölte a Privátbankárral a NAK.
| A GMO a genetikailag módosított élőlény angol (Genetically Modified Organisms) megfelelőjének rövidítése. A növények génállományát úgy módosítják, hogy az ellenállóbb legyen például a szárazságnak, vagy éppen a kártevőknek. Az eljárást legalább annyian ellenzik, mint támogatják. Magyarországon például zéró tolerancia van érvényben a vetőmagokkal kapcsolatban. |
A kamara közleménye szerint megértik azokat az aggodalmakat, amelyek az európai döntéshozókban az élelmezésbiztonsággal kapcsolatban kialakultak. A szakemberek szerint ki kell vizsgálni a kérdést, de ugyanakkor úgy vélik, hogy a bioüzemanyag-gyártás fejlesztéséhez szükséges többletforrás földhasználatbeli változás nélkül, pusztán növekvő hozamokkal és a művelés alól kivont földek helyreállításával elérhető. Emellett Európa szójaalapú takarmányimportjának mintegy ötödét válthatja ki az az 5 millió tonna GMO- és antibiotikum-mentes állati takarmány-alapanyag, amely a bioüzemanyag-gyártás melléktermékeként jönne létre - tette hozzá a NAK elnöke.
A felvásárlási árakról is egyeztettek
|
| Győrffy Balázs |
A többi között a felvásárlási árak visszaesése is szóba került a háromnapos tanácskozáson. „Hiába csökkent ugyanis az aszály miatt jelentős mértékben Közép-Európában a kukorica, a napraforgó és a repce termésmennyisége, a világpiaci túltermelés és a tőzsde lenyomta az árakat” – mondta Győrffy Balázs.
A NAK közleménye szerint a külföldi szakemberek példamutatónak nevezték az új magyar kamarai rendszert, a 2 pilléres agrárkárenyhítést és a januárban hatályba lépő földtörvényt. A NAK elnöke szerint a beszámolókból kiderült, hogy a környező országok közül egyedül Lengyelország tett hasonlóan komoly lépéseket annak érdekében, hogy a föld nemzeti tulajdonban maradjon, Csehország és Szlovákia – saját bevallásuk szerint – megkéstek ezzel.
A kibővített ülésen résztvevők emellett egyetértettek abban is, hogy az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek legjelentősebb, legbefolyásosabb lobbiszervezetében, a COPA-COGECA-ban a lengyel jelöltet támogatják az elnöki posztra.
A V4-országok agrárkamaráinak ez volt az 50. és egyben kibővített ülése, amelyen Észtország, Lettország, Litvánia és Románia is képviseltette magát.
Szerdán a Parlament zöld utat adott a Tanács döntésének a megerősített együttműködési eljárás alkalmazásáról. 
