Az elmaradt fejlesztések után a hazai agrárberkekben sokan csodát vártak a magyar EU-elnökségtől. Azt remélik, hátha ez is segíteni tud a hatékonyságban, versenyképességben, hozamokban leszakadó termelők felzárkózásában az uniós átlaghoz. Főleg azután, hogy az elszállt termelési költségeiktől súlyosan veszteséges gazdákat szebb jövővel: az új EU-s Közös Agrárpolitika (KAP) nemzeti Stratégiai Tervében meghirdetett “minden idők legnagyobb” 1500 milliárd forintos pályázati forrásával lelkesíti az agrárvezetés - írja laptársunk, az Mfor.
A lap szerint a korábbi kormányzati kommunikáció alapján arra előre számítani lehetett, hogy az ukrán termékek behozatalának további szabályozása napirendre kerül. Arra is, hogy például a laborhúsnak, az élelmiszer pazarlásnak megálljt javasol majd a magyar elnökség, de több EU-támogatást kezdeményez az állatjólét, az öntözéses gazdálkodás, a tengeri halászat helyett az édesvízi halgazdálkodásra, a talajvédelem elősegítésére.
A távlati célok előtt/mellett a magyar elnökség az előző, belga által le nem zárt agrárdossziékat is továbbviszi, de újakat is nyit. Ilyen lesz az “élelmiszer-pazarlás elleni fellépés” vagy a talajvédelem.
A magyar elnökség alatt olyan “tanácsi következtetéseket” is el kell fogadni az uniónak, hogy milyen legyen az elkövetkező öt év közös agrárpolitikája, és milyen egyszerűsítések, új szabályok lépjenek életbe. Ez azért is sürgető, mert tavasszal sok tagállamban tömegesen tiltakoztak a gazdák az agráriumot sújtó EU-s intézkedések ellen. Itthon a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elnöksége - több kelet európai országhoz hasonlóan -, azonnali intézkedést és legalább 100 milliárd forint keretösszegű programot kért a kormánytól az önhibájukon kívül bajba került termelők megsegítésére, a tömeges csődök elkerülésére, a hazai élelmiszer-ellátás biztosításának megőrzésére - fűzte hozzá a portál.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
