|
| 123branex / 123RF Stock Photo |
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleménye szerint a Tolna megyei Szedresen, Kisszékelyen, Kaposszekcsőn, a Somogy megyei Kutason, valamint a Baranya megyei Liptódon is megállapították a kéknyelv betegség kitörését, ezért tovább nőttek a korlátozás alá vont területek. A kitörést ezúttal is a vírus 4-es szerotípusa okozta.
A 2015. szeptember 10-én elrendelt intézkedések változatlanul érvényesek, azokat az új kitörés körüli 20 kilométeres körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepek esetében is alkalmazni kell - hívja fel a figyelmet a hivatal.
Jár az állami támogatás
Az állategészségügyi hatóság a kitörések körüli 20 kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állatnál elvégzi a rovarirtó szerrel történő kezelést és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását. Az ezeken kívül eső területeken a vakcinázás önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvostól, alapvetően az állattartó költségére, aki állami támogatást is igénybe vehet - közölte a Nébih.
|
Mi az a kék nyelv? A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak, a kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. |
Ezt maga a miniszterelnök posztolta ki a Facebook-oldalára. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
