A földművelésügyi miniszter elmondta: Magyarország az állattartás fehérjeszükségletét döntően amerikai importból fedezi, a génmódosított (GMO) élelmiszerek kiváltásához egy nemzeti fehérjetakarmány-programra van szükség.
Fazekas Sándor hozzátette: Már dolgoznak azon, hogy a magyar termőterületet a takarmány termelésére használják. Az elmúlt évben másfélszeresére nőtt a GMO mentes szója vetésterülete, de az amerikai import szója kiváltható más más növények termesztésével is – ilyen például a borsó, egyes csillagfürt- és gabonafajták, lucerna, vagy egyes algák.
|
Itthon is aggódnak a brazil húsbotrány miatt - További részletek >>> |
A genetikailag módosított tápszerek mellőzése a hústermelés szempontjából is fontos. Az elmúlt években a külső és belső piacon is felértékelődtek a bio és nem génmódosított élelmiszerek. Fazekas Sándor hangsúlyozta: Magyarország GMO-mentességének megőrzése elsőrendű nemzeti érdek, amelyet az alkotmány is garantál.
A földművelésügyi miniszter szerint Magyarországon tilos génmódosított növényeket termeszteni – ugyanakkor a takarmányozáshoz szükséges fehérje döntő részét mégis a GMO szójaimport fedezi, ez az egész Európai Unióban 400-500 ezer tonnára tehető.
|
GMO élelmiszernek minősül minden olyan élőlény, amelynek génállományát molekuláris genetikai eljárásokkal módosították – lényegében azzal a céllal, hogy egyes tulajdonságait felerősítsék, vagy éppen elnyomják. A genetikai módosítás sok esetben nem igényel laboratóriumot, a mezőgazdaság évezredei alatt gyakran a megfelelő növények kiválasztásával próbálták javítani a termést. Ennek köszönhetjük például, hogy az általunk ismert búzakalásznak ilyen jelentős a szemtermése. Az első, laboratóriumi körülmények között alkotott növény az ú.n. Flavr Savr paradicsom volt, ami egyetlen gén módosításának köszönhetően sokkal lassabban romlott meg, mint hagyományos társai. |
Márciusban hosszú idő után nőttek a német elektromos-digitális ágazat megrendelései. 
