Az áfarendszert több mint fél évszázada EU-s szinten szabályozzák és azt, hogy az áfa EU-s hatáskörbe tartozik, még az EU-val szemben kritikusabb tagállamok sem kérdőjelezték meg soha – szemben például a társasági adóval, ahol élénk vita folyik a hatáskörökkel kapcsolatban. A tagállamoknak ezért csak az EU-s szinten közösen elfogadott irányelv adta keretek között van lehetőségük az áfát szabályozni, ami többek között meghatározza, hogy milyen áfamentességeket lehet adni, milyen mértékben kell meghatározni az áfa mértékét és milyen termékekre, szolgáltatásokra lehet az általánosnál alacsonyabb áfakulcsot alkalmazni.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere kiemelte, hogy az irányelvben meghatározott áfamentes ügyleteken túl semmi más nem lehet áfamentes. Az alapvető élelmiszerek nem áfamentesek az irányelv szerint, így nincs lehetőség arra, hogy a kormány ’eltörölje’ az áfát az esetükben. Azzal, hogy a lengyel kormány ezt meglépte, az EU-jogba ütköző módon járt el.
Jóval nagyobb mozgástere van viszont a magyar kormánynak abban, hogy egyes alapvető élelmiszerek esetében ne az általános, 27 százalékos, hanem alacsonyabb áfakulcs szerint kelljen adózni. Az irányelv szerint ugyanis egy vagy két kedvezményes adómérték alkalmazható – nálunk kettőt használnak, az 5 százalékos és a 18 százalékos áfakulcsot. Fontos viszont, hogy még a kedvezményes adómérték sem lehet alacsonyabb, mint 5 százalék. A csirke- és sertéshús, valamint a tej már most is a legalacsonyabb, 5 százalékos áfakulcs alá esik, itt további mozgástere nincs a magyar kormánynak.
Az irányelv azt is meghatározza, hogy milyen termékeket lehet a kedvezményes áfakulcs alá sorolni. Ezek között első helyen szerepelnek az „Emberi és állati fogyasztásra szolgáló élelmiszerek; általában élelmiszer-készítésre szolgáló élő állatok, magvak, növények és összetevők”.
Semmi akadálya tehát annak, hogy a lisztet, a cukrot és az étolajat is – amelyek most 27 százalékos áfakulcs alá esnek – a kormány valamelyik kedvezményes áfakulcs alá soroljon be, ahogy például a kenyér most is 18 százalékos áfakulcs szerint adózik. Ez önmagában jelentősen csökkenthetné ezen termékek árát vagy az árrögzítés esetén csökkentené a kereskedők veszteségét.
Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséhez semmilyen különleges eljárásra nincs szükség. Mivel ezt irányelv maga is megengedi, így sem az Európai Bizottság, sem más EU-s szerv engedélyére nincs szükség. A kormány önállóan, a veszélyhelyzetre figyelemmel akár rendeleti úton is, dönthet úgy, hogy módosítja a magyar áfa törvényt és mostantól a liszt, a cukor és az étolaj után is ’csak’ 5 százalék vagy 18 százalék áfát kellene fizetni. Sőt ez lehetne akár ideiglenes áfacsökkentés is, hiszen nem is olyan régen, az éttermek bezárásakor ilyen lépésre már sor került a házhozszállított ételek esetében - emlékeztetett a szakértő.
Jövő héten érkeznek Budapestre a küldöttség tagjai. 
