A részvények, vagy a kötvények teljesítettek jobban a Lehman-válság óta?

Amikor a befektetők azt találgatják, melyik nagyobb bank megy majd csődbe először, akkor nagyon megnő a legbiztonságosabbnak tartott állampapírok becsülete, ezzel árfolyama is. Főleg a nagyobb és szilárdabb államok által kibocsátott papíroké. Ezzel magyarázható, hogy az eurózónás államkötvények árfolyama éppen nehéz időszakokban szállt el, ugrott fel.

Ez látszik az egyik, eurós államkötvényeket vásároló ETF (tőzsdén jegyzett alap) árfolyamában is, amely 2008 végén-2009 elején magas szintre ugrott. (Piros nyíllal a második grafikonon.) Március elején is csak kisebb visszaesést szenvedett el.

A hosszabb futamidejű magyar államkötvények árfolyamából számított MAX index hozama 9,51 százalék volt 2009. március 9-től 2019. március 8-ig – éves szinten. Ez magas értéknek számít a kötvénypiacon, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ezen idő alatt az infláció csak évi 2,6 százalék körül volt átlagosan. A BUX index pedig évi 14,93 százalékos emelkedést produkált.

(Investing.com)

Az unortodoxia ára

A kockázatmentesnek nevezett állampapírokkal tehát majdnem akkora hozamot lehetett elérni, mint a nagyon kockázatos részvényekkel. Persze válságok idején – legalábbis a külföldi befektetők szemében – a kisebb, sérülékenyebb országok igencsak rizikósnak számítanak. Állampapírjaik árfolyama ezért hajlamos megrendülni, a hozamok pedig magasan szárnyalni.

A politikai bizonytalanságot is nehezen tűrik, mint amikor Magyarország elzavarta az IMF-et, és unortodox gazdaságpolitikát hirdetett 2011 végén. A hosszú futamidejű kötvényhozamok akkor is évi tíz százalék fölé ugrottak egy időre. De a rövidebb futamidejű állampapírok RMAX indexe is 4,12 százalékkal nőtt tíz év alatt éves szinten. Ami annak fényében magas, hogy évek óta nulla közelében van a diszkont kincstárjegyek hozama. Az említett évtized első felének nagyon magas állampapír-hozamait tükrözi ez a mutató is.

6-9 százalék volt a jellemző

Mit csináltak vajon a magyar kötvényalapok ezen idő alatt? Jól tudtak keresni? Alapvetően  igen, a MAX kötvényindexet kettőnek is sikerült túlszárnyalnia (OTP Maxima, Concorde Kötvény) évi tíz százalék körüli hozammal. Pedig amint a részvényalapok és az abszolút hozamú alapok kapcsán leírtuk, az alapoknak költségei is vannak, ami az indexekben nem szerepel. Ha pontosan az indexek összetételét követnék, biztosan nem érnék azokat utol.

Sok alap valahol az RMAX és a MAX indexek teljesítménye között, 6-9 százalék körül hozott, de mindenképpen jóval az infláció felett teljesített. (Lásd a táblázatot.) Az RMAX indexet utolérni csak pár nemzetközi kötvényalapnak nem sikerült, de persze a nemzetközi kötvényalapok működése másképp néz ki. Nem viszonyíthatjuk őket a forinteszközökhöz. (A rövid kötvényalapokat jogszabály-változások, átsorolások miatt most nem vizsgáltuk.)

Ennyit számított a forintgyengülés

Az Eurózónás iShares Euro Government Bond Capped 1.5-10.5yr UCITS ETF hozama például a február végéig eltelt tíz évben kibocsátója szerint 4,08 százalék volt éves szinten. A 7-10 éves amerikai állampapírokat vásároló iShares 7-10 Year Treasury Bond ETF-é pedig 3,43 százalék. A hozamok a fejlett piaci kötvények esetében tehát határozottan  szerényebbek voltak. Bár tíz év alatt a forint is gyengült, ez ennek a különbségnek kisebb részét kompenzálhatta volna. (Az euró 265 forint körül volt 2009. Márciusában, mintegy 19 százalékot – évi 1,7 százalékot – gyengült azóta.)

(Mennyit nyerhettél, ha elkaptad a Lehman-válság alját? A részvényalapok teljesítményéről a Lehman-válság óta itt»»», az abszolút hozamú alapok viselkedéséről pedig itt»»» írtunk.)

Vegyes alapok kissé lejjebb

Érdekes, hogy a tíz évvel ezelőtt is működő óvatos vegyes alapok nem túl népes mezőnye – kilenc alap – valamivel rosszabbul teljesített, mint a hosszú és szabad futamidejű kötvényalapok. Hozamuk 3,26-tól 7,11 százalékig terjedt, pedig kockázatuk hasonló a hosszú kötvényekhez. Kisebb mennyiségben ezek részvényeket is vásárolhatnak, és a részvényindexek hozama a mélypont óta meghaladta a kötvényindexekét, két-háromszorosan is.

Fontos megjegyezni, hogy a magas kötvényalap-hozamok jórészt annak köszönhetőek, hogy az állampapírok hozamai nagyot estek az utóbbi években. Ennek megismétlődésére eléggé kevés az esély, ahogy mélyen nulla alá süllyedő, azaz negatív kötvényhozamokra sem. A múltbeli hozamok cseppet sem garantálnak semmit a jövőre nézve.