Egyre több alapkezelő fontolgatja, hogy feladja az eho-mentességet állampapír alapjainál annak érdekében, hogy rugalmasabban kezelhesse a befektetéseket - írta a Világgazdaság pénteken. A jogszabályok szerint akkor mentesülhet a befektető a hat százalékos eho (egészségügyi hozzájárulás) alól, ha az alap vagyonának legalább a 80 százalékát valamelyik EGT-tagállam által forintban kibocsátott állampapírba (ez gyakorlatilag magyar állampapírt jelent) fekteti be.
A forintos magyar állampapírok hozama azonban egyre alacsonyabb, az egyéves referenciahozam jelenleg 0,56, a hároméves 1,69 százalékos, és a tízéves is 3,3 százalék alatt van - írta a lap. Jelenleg még több mint 420 milliárd forintot tartanak hazai befektetők eho-mentes befektetési alapokban
November 2-től azonban a jelenleg 36 milliárd forintot kezelő Budapest Bonitas Plusz likviditási alap már ehózni fog. A Budapest Alapkezelő a hozamcsökkenéssel indokolta a döntést. A diszkont kincstárjegyek hozama annyira alacsony, hogy még az alapkezelői díjat sem fedezi, ezért logikus lépés, hogy a korábbi időszakhoz képest nagyobb arányban szerepeljenek magasabb kamatozású banki betétek az alapok portfóliójában – közölték.
A lap emlékeztet, hogy korábban több piaci szereplő döntött hasonlóan. "Minimális volt már az így elérhető kedvezmény, miközben nagyon szigorú volt a megszorítás a befektetési politikában" - mondta az okokról Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatója.
|
Vélemény: Az agyonbonyolított, bosszantó háromkulcsos egykulcsos adó Az állítólag remekül teljesítő gazdaság és költségvetés lyukainak befoltozására kivetett újabb és újabb adóterhek sorozatának részeként 2013 nyarán vezették be a kamatjellegű jövedelmek egy részére a hat százalékos egészségügyi hozzájárulást. Annak ellenére, hogy nevének közgazdasági értelme sincsen – a bankban heverő kamatnak semmi köze a tulajdonosa egészségbiztosításához, és az emberek egészségbiztosítása sem a megtakarításuktól függ. (Szerencsére, mert a nagy részüknek nincs érdemleges megtakarítása, így ellátatlanul maradnának.) Lényegében az egykulcsosnak nevezett adórendszer és kamatadó burkolt feladása, az adókulcs emelése volt, csak találtak neki egy jobb nevet. Ezzel a tőkejövedelmek 2013 nyaráig kétkulcsos (nulla és 16 százalék) adózása háromkulcsosra változott, és alaposan tovább bonyolódott. Ráadásul versenytorzító módon az állampapírokat és az állampapírokba fektető alapokat kivették az eho hatálya alól. Az eho nem volt egy komoly tétel, a költségvetésnek is csak pár milliárd forintnyi bevétel származhatott csak belőle, ezért is volt érthetetlen, miért volt szükség rá, miközben a stabilitási megtakarítási számlával adózatlan pénzeket legalizáltak. Már akkor is volt olyan alapkezelő, aki úgy döntött, nem éri meg az adóoptimalizálás érdekében magyar állampapírokra korlátozni a befektetési politikát. Mára végképp annyira alacsony a kamat és az állampapírok egy részén elérhető hozam, hogy az emberek jobban járnak, ha valamilyen, kicsit kockázatosabb befektetési alapban, esetleg közvetlenül lakossági állampapírban tartják a pénzüket eho-mentes rövid kötvényalap vagy pénzpiaci alap helyett. Az eho és a kamatadó ellen eddig nyesz- és tbsz-számlákkal lehetett védekezni, azokkal az adó nulla lehetett. A nyesz azonban az illető nyugdíjas koráig szólt, míg a tbsz-számlán öt teljes naptári évet kellett kibírni ennek érdekében. Nemrég lehetővé tették azonban, hogy a nyeszt is tbsz-számlává alakíthassák az ügyfelek, és így idő előtt is elkölthessék nyugdíj-megtakarításukat. |
A KELER rántotta le. 
